-
mederi: A maga szónak néhány jelentés tartalma: egyedül, segítség nélkül, saját. Példa mondatokban...2021. 01. 22, 21:08 Ismerd meg önmagad!
-
idodav: "Magyarul tehát az úszótechnika és az úszó szám elnevezése nem különbözik." Ez azért nem t...2021. 01. 17, 23:10 A gyorsúszás is hungarikum?
-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nem fogunk rászokni arra, hogy mások idegen nyelvű fogalmazásait kijavítsuk – viszont rámutatunk arra, hogy nem csak szépirodalmi célokból lehet szükségünk a műfordításra.
A neten egy magyar nyelvű oldalon egy – egyébként nem rosszindulatú – kommentben véletlenül bukkantunk az alábbi állítólagos orosz viccre:
- Я люблю
- Я тоже
- Я хочу
- Я тоже
- Я Саша
- Я тоже
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Oroszul nem tudó olvasóink kedvéért próbáljuk meg ezt magyarra fordítani:
– Szeretek.
– Én is.
– Akarok.
– Én is.
– Szása vagyok.
– Én is.
Hát, ennek így nincs sok értelme. Ha találkoztunk már ezzel a szösszenettel, könnyű dolgunk van, de ha nem, akkor is megsejthetjük, hogy itt két szerelmes beszélgetéséről van szó, és az első, illetve a harmadik mondta valójában tárgyas – méghozzá a másik személy a tárgy, tehát egyes szám második személyű. Ennek tudatában akár a Google fordítójával is kijavíthatjuk a szöveget a тебя ’téged’ szó beiktatásával (ahogyan az angol I love mondatot javítanánk I love youra).
– Я люблю тебя.
– Я тоже.
– Я хочу тебя.
– Я тоже.
– Я Саша.
– Я тоже.
Rendben, de mióta foglalkozunk a nyesten idegen nyelvű fogalmazások javítgatásával? Miért érdekelné olvasóinkat, hogy valaki idegen nyelven valamit rosszul írt? Nos, természetesen nem ezért vettük elő a szöveget, hanem egy másik érdekessége miatt, amiről viszont akkor is érdemes tudnia az olvasónak, ha picit sem akar oroszul tanulni. Ennek megértéséhez azonban el kell készítenünk a kijavított szöveg „műfordítását” – azaz olyan fordítását, mely körülbelül ugyanazt a hatást váltja ki az olvasóban, mint az eredeti szöveg annak anyanyelvi olvasójában.
– Szeretlek.
– Én is.
– Akarlak.
– Én is.
– Gabi vagyok.
– Én is.
Ideje, hogy rátérjünk, mi is lenne a szövegben a „poén”: ezt kb. a „haha, de hisz ezek buzik!” felkiáltással lehetne körülírni. Miután kikacagtuk magunkat, elgondolkozhatunk azon, hogy miért esik le nehezen ez a „poén” a „műfordításból”: azért, mert a Gabi név férfi- és női név egyaránt lehet: az előbbi esetben a Gábor, az utóbbiban a Gabriella becéző formája. A szövegből egyáltalán nem következik, hogy a két beszélő azonos nemű lenne.
Pontosan ugyanez a helyzet a Саша (Szása) esetében. Bár Magyarországon férfinévként sokan ismerik, és valószínűleg nem kevesen tudják azt is, hogy ez az Александр (Alekszandr – tehát a Sándor orosz megfelelője) becéző formája. Azzal azonban kevésebben vannak tisztában, hogy a Szása lehet az Александра (Alekszandra) becézése is, tehát pontosan olyan, mint a magyarban a Gabi – ezért van szükség „műfordításra”. Szása művésznéven lép fel egy orosz énekesnő, Alekszandra Eduardovna Antonova is.
Kommentelőnknek tehát sikerült igazi Papp Jancsit játszania: írhatott volna Ivánt, Igort, Szergejt, Vóvát, Misát „s még valahány név a naptárba’”, de neki sikerült a Szásába belehúznia, amivel a „vicc” fergetegesnek amúgy sem nevezhető poénját teljesen haza is vágta. Vannak azonban kérdések, melyeket nem tudunk megválaszolni. Mi a jelentősége annak, hogy a párbeszéd szereplői oroszok? És ha van is, miért szükséges a szöveget oroszul idézni? Miért érzi ennek szükségét olyan is, aki nyilvánvalóan legfeljebb igen keveset ért oroszul? Talán olvasóink találnak magyarázatot.