nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Tanuljunk nyelveket (csinálni)!
Hogyan készítsünk mesterséges nyelvet?

Ha olvasónk azért tervezne nyelvet, hogy létrehozza az emberiség jövőbeli nyelvét, akkor lebeszéljük tervéről. Ha viszont a nyelvtervezés buktatóin keresztül szeretné megismerni az emberi nyelv összetettségét, csak biztatni tudjuk. És hát persze pénzért bármit...

Fejes László | 2015. március 2.
|  

András nevű olvasónk azt szeretné tudni, miként lehet egy mesterséges nyelvet létrehozni, mik a lépései, és mire kell odafigyelni. A kérdés majdnem olyan bonyolult, mintha azt kérdezné, mi a hosszú vagy a boldog élet titka, vagy hogy hogyan kell becsajozni. De az egyszerűség kedvéért vegyünk egy kézenfekvőbb párhuzamot. A nyelv a kommunikáció eszköze. Hogyan kell megtervezni egy jó szerszámot? Általánosságban aligha lehet erre válaszolni, legfeljebb olyan általános közhelyekkel, hogy oda kell figyelni, hogy jól használható, hatékony, tartós stb. legyen. Ezzel azonban aligha segítettünk. A legfontosabb talán mégis az, hogy tisztázzuk: mi a célja, kik fogják használni.

Tisztázzuk!

Célszerű egy mesterséges nyelv esetében is ezzel kezdeni, még akkor is, ha csak a saját magunk számára, hobbiból szeretnénk nyelvet farigcsálni. Lehet, hogy sokak szemében ez első pillantásra csak furcsa hóbortnak tűnhet, valójában azonban hasznos dolog, van, ahol egyetemi kurzusokat is indítanak mesterséges nyelvek alkotásából: nagyon sok dolgot felfedezhetünk a nyelvek működésével kapcsolatban, ha magunk is megpróbálunk létrehozni egyet. (Arról nem is szólva, hogy meg is fizethetikmostanában divatos filmekhez és számítógépes játékokhoz mesterséges nyelvet készíteni.) Arról azonban lebeszélnénk mindenkit, hogy a leendő nemzetközi nyelvet próbálja meg létrehozni: ebben úgysem érhet az eszperantó nyomába, pedig az sem jutott igazán messzire.

Mérsékelt siker: egy sor volapükül I. Vilmos német császár emlékművén (Fischbach,Ummendorf, Landkreis Biberach, Baden-Württemberg)
Mérsékelt siker: egy sor volapükül I. Vilmos német császár emlékművén (Fischbach,Ummendorf, Landkreis Biberach, Baden-Württemberg)
(Forrás: Wikimedia Commons / Veit Feger)

Mindenképpen tisztáznunk kell, hogy a természetes emberi nyelvekre hasonlító nyelvet (hangzó vagy jelnyelvet, mint a markolászás), vagy valamilyen más nyelvet szeretnénk létrehozni (mondjuk valami morzeszerűt vagy lámpákkal való kommunikációt). Az egyszerűség kedvéért a továbbiakban maradunk a természetes hangzó nyelveknél és a hozzájuk tartozó hangjelölő betűírásoknál.

Tisztáznunk kell azt is, hogy egy bizonyos kommunikációs célra tervezzük a nyelvet, vagy általános célokra. Például fejleszthetünk olyan nyelvet is, amely kizárólag vagonok rendezésére szolgál, olyan szavakkal, melyek a vagonok össze- és szétkapcsolására, indulásra (előre vagy tolatva), a vagonok megnevezésére, a távolságok megadására stb. szolgálnak. Természetesen gyakoribb, hogy a mesterséges nyelveket általános célra hozzák létre, azaz ha alkotóik nem is hozzák létre rögtön például a vízvezeték-szerelés vagy az atomfizika szókincsét, megadják azokat a kereteket, amelyekben ezek létrehozhatóak. A következőkben mi is általános célú nyelvről fogunk beszélni.

Szintén el kell döntenünk, hogy mennyire fontos a nyelv tanulhatósága. Gyakran a mesterséges nyelvek létrehozásánál elsődleges szempont, hogy könnyen elsajátítható legyen. Éppen ezért szokás kerülni a rendhagyó alakokat, igyekeznek átlátható képzőrendszert építeni stb. Más esetekben az a fontos, hogy a nyelv alapjai (szavai) ismertek legyenek, csak a nyelvtani rendszert egyszerűsítik (például a latinból létrehozott nyelvek, mint az interlingva vagy az occidental).

Geokémiai magyarázatok interlingvául
Geokémiai magyarázatok interlingvául
(Forrás: Wikimedia Commons / Raulfelix)

Számos esetben a nyelv „logikus” felépítése azonban nehezíti a tanulást: hiába találjuk ki, hogy mondjuk minden rokonsági terminus kezdődjön a-val, minden növény neve b-vel stb., az ilyesmi az embert nem segíti – számítógépek persze jól kezelhetik ezeket. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a nehézség attól is függ, kik fogják tanulni a nyelvet: egy finn számára már az [s], [sz], [z] és [zs] hangok megkülönböztetése is nehézséget okozhat, míg egy magyarnak ez nem okoz problémát. Persze az is elképzelhető, hogy az a célunk, hogy minél bonyolultabb, megtanulhatatlan nyelvet hozzunk létre: ennek tényleg csak a fantázia szab határt.

Lássunk neki! 

Mivel korábban már volt cikkünk arról, hogyan építsünk fel egy mesterséges nyelvet, most inkább csak a buktatókra térünk ki. Vannak olyanok, akik rögtön nekiállnak a szavak farigcsálásának, anélkül, hogy tisztáznák, milyen hangokat is szeretnének a nyelvükbe. Célszerű előbb a hangrendszert kitalálni, és csak azután a hangok jelölésének rendszerét.

Ez még kevés a nyelvtervezéshez
Ez még kevés a nyelvtervezéshez
(Forrás: Wikimedia Commons / Planvi / CC BY-SA 3.0)

De nem elég azt kitalálnunk, hogy milyen hangjaink vannak, azt is ki kell találni, ezek hogyan kapcsolódhatnak egymáshoz. Hol milyen mással- és magánhangzó-kapcsolatok fordulhatnak elő? Kezdődhet úgy egy szó, hogy pr-, rp-, esetleg kjptd-? Ha egy s végű tövet b kezdetű toldalék követ, akkor [zsb]-t vagy [sp]-t ejtünk, vagy esetleg feloldjuk valahogyan a kapcsolatot – mondjuk egy magánhangzó beszúrásával? A szavak megalkotása csak ezután következhet.

A szavak megalkotása során tekintettel kell lennünk arra, hogy milyen toldalékokat fogunk használni. Ha például ragaszkodunk ahhoz, hogy az igei személyragok egy mássalhangzóból álljanak, akkor célszerű olyan igetöveket tervezni, melyek magánhangzóra végződnek. Hasonlóképpen hiába találjuk ki, hogy – a magyar alapján – a többes szám jele legyen mindig a -k, a tárgyeseté meg a -t, nem árt, ha megfontoljuk, hogy tényleg szeretnénk-e ha a többes számú, tárgyesetben álló főneveink kt-re végződjenek (különösen, ha a tő is mássalhangzóra végződik). (Persze ez csak akkor számít, ha olyan nyelvet szeretnénk, amelyen tényleg lehet beszélni.)

Sokan megelégednek azzal, hogy felsorolják, milyen esetek, idők, módok stb. vannak a nyelvben, és ezeket milyen nyelvi elemek jelölik, de elfeledkeznek arról, hogy megmondják, ezeket pontosan mikor kell használni. Egy magyarnak például természetesnek tűnhet, hogy van egyes szám első személyű felszólító mód (menjek), mert tudja, hogy az ilyet függő beszédben kell használni (azt mondta, hogy menjek be). Más nyelvekben ilyenkor más alakot használnak, pl. a feltételes módot (mintha magyarul azt mondanánk, hogy azt mondta, hogy mennék ’menjek’ be). Ilyenkor általában mindenki a saját anyanyelvére (vagy egy másik kiinduló nyelvre) gondol, és eszébe sem jut, hogy ezt tisztázza. Hasonló probléma, ha megadjuk mi a múlt idő és a feltételes mód jele, de azt nem adjuk meg, hogy van-e múlt időben is feltételes mód (nem minden nyelvben van), és ha van, akkor a két jel milyen sorrendben követi egymást.

Az eddigi példákból is látszik, hogy általában az elemek kapcsolódásának leírása jelenti a gyenge pontot. Így van ez a mondatok szórendjével is. A jelző megelőzi vagy követi a jelzett szót (piros alma vagy alma piros)? A nyelv megalkotójának szándéka sokszor csak a példamondatokból derül ki (ha vannak ilyenek). Számos esetben a nyelvek alkotói szabadságot engednek meg, például azt mondják, hogy a szórend szabad. Igen ám, de mit jelentenek a szórendi variációk? A magyarban egyaránt jók az alábbi mondatok:

Pista szereti Marit.

Pista Marit szereti.

Marit Pista szereti.

Marit szereti Pista.

Szereti Marit Pista.

Szereti Pista Marit.

Ezek közül azonban szinte mindegyiknek más a jelentése (talán az utóbbi kettő között nincs jelentős különbség). Egyes mondatok esetében a jelentés az intonációtól függően is változthat, pl. a Pista Marit szereti jelentheti azt is, hogy ’Mari az, akit Pista szeret’ (ha a Marira esik a hangsúly), de azt is, hogy ’ami Pista Mari iránti érzéseit illeti: szereti’ (ha a szeretire esik a hangsúly). Ugyanakkor ha ezeket a mondatokat szó szerint fordítjuk oroszra, akkor ugyanazok a szórendek mást jelentenek, és ugyanazokat a jelentéseket más szórenddel kel kifejezni (például a ’Mari az, akit Pista szeret’ jelentést a Pista szereti Marit szórenddel kell kifejezni). Ha tehát nem adjuk meg a szórendek jelentését, akkor a nyelv magyar és orosz anyanyelvű tanulói ugyanazokat a szórendeket más értelemben fogják használni (az angol anyanyelvűek pedig valószínűleg csak a Pista szereti Marit szórendet fogják használni). De említhetnénk annak eldöntését is, hogy egyszeres tagadás van, mint az angolban (I don’t know anything – Nobody knows anything),vagy többszörös, mint a megyarban (Nem tudok semmit – Senki sem tud semmit), vagy a vonzatok meghatározását (fél valakit vagy fél valakitől) – a sor a végtelenségig folytatható.

Semmiképp se feledkezzünk meg zászlót is tervezni nyelvünknek: ez a talosszai zászlaja
Semmiképp se feledkezzünk meg zászlót is tervezni nyelvünknek: ez a talosszai zászlaja
(Forrás: Wikimedia Commons / Manus Hand / CC BY-SA 3.0)

Látható tehát, hogy a mesterséges nyelvek megalkotása igen bonyolult dolog – és olyan kategóriákról még nem is beszéltünk, amilyenek a magyarban nincsenek. Valójában ezek nem annyira komoly hiányosságok, ha egyszer a nyelvet használni kezdik, hiszen ekkor a nyelvhasználók a saját anyanyelvük jelenségeit viszik át a mesterséges nyelvbe, és ha kezdetben van is ingadozás, egy idő után számos tekintetben kialakul valamiféle közmegegyezés (általában annak alapján, hogy milyen anyanyelvűek használják elsősorban a nyelvet). De ne legyenek illúzióink: ha meghatározunk is szabályokat, a nyelvtanulók akkor is át fogják vinni anyanyelvük jelenségeit, és átírják a mi nyelvtanunkat. Ha viszont a dolgokat a nyelvhasználókra akarjuk bízni, akkor minek terveztünk nyelvet? Ha már belekezdtünk, csináljuk meg rendesen. (És lehetőleg ne mutassuk meg senkinek, nehogy használni kezdjék, és elrontsák.)

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
20 menasagh 2015. július 26. 10:04

@Krizsa: Szerintem hobbinak jó sőt lehet vala villogni de egyéb hasna nincs.

Minden nyelvhez egy etnikum tartozik. A műnyelv ezt nélkülöznie kell ezért a gyökértelenségében nem tud megfoganni.

i.

19 Krizsa 2015. július 25. 08:49

@menasagh: Persze. De azt az EGYÉN(ek), aki nem egy közösség, már 9o%, hogy nem tudja, hogy egy MR vázhoz soha nem rendelhet forrás csörgedezést, és a SSz-hez sem galamb turbékolást. Namost ilyen velünkszületett és ma is aktív "tudástárunk" 2oo és 3oo közötti gyökváz van, mint szócsináló alap. Ennél rejtettebb, de még mindig aktív velünkszületett "érzelmek" kísérik a többi csinálmányt. Főleg ha már kétszótagú szavakról beszélünk, akkor többezer ilyan belső instrukció van. Azokba is beleérezzük az emberi nyelv kialakulásának egész történelmét.

Az egyéni nyelvfabrikáló azt sem tudja (mert a nyelvész sem), hogy az egy mássalhangzós RAGOK is mind kozmopolita jelentésűek: -xs (milyen?), -xsz (mit tesz?) , hogy az L és az R, mint második, sokadik szótagviselő, mindenképpen igeképző. Hogy nagyjából MINDEN egyszótagos rag / képző nemzetközi értelmű. Akkor is, ha a mai szóba már nem látjuk bele, hogy ige volt valamikor: pl. szár-mazik, gold, tröszt. De az R általában "rosszabb" jelentésű igéket képez, mint az L. Ha az ilyen sokszáz, az agyunkba beírt előzetes tudástól eltekint, máris megbukott a műnyelve, mert a beszlélő furcsának fogja érezni és hamar felváltja egy megfelelőbb szóval.

A műlatin úgy készült, hogy a szomszédos sémi nyelvekből (a gorög is azokból) részben az ószláv vázaiból eléggé megtartotta a vázat, (ezzel lehetett leleplezni), de elő és utóragozta, szótagokat fordított, az eredetileg többértelmű szónak csak az egyik jelentését ragadta meg, stb.

18 menasagh 2015. július 25. 08:26

...vagyis a mesterséges nyel a meglévők kotyvaléka...?

17 Krizsa 2015. július 25. 06:50

A cikk végén: "És lehetőleg ne mutassuk meg senkinek, nehogy használni kezdjék, és elrontsák."

Hát igen. Ez a mondat, bár a cikkíró nem ugyanazt érti bele, amit én - azt sugallja, hogy a természetes nyelvfejlődés kereszteshadjáratot folytat a mesterséges nyelv-buherálás ellen.

Felmerült itt (másik topikban) a porosz-német nyelv párharca, ami valójában a porosz népnek a "keresztény" mega-gyarmatosítás vérfürdője és annak pestis-trágya-hullaszagú párharca volt. Mint mindenhol, a gazdasági erőszak győzelmével.

Kevéssé tudatosodott mindezideig, hogy a Jelenlegi Civilizáció szisztematikusan, mégha résztvevői nem is tudnak róla, nem is azt akarják, mindent kiirt, ami a fosztogatás ellen felüti a fejét - a természetes nyelveket is.

Másrészről az ember reális prognózisnak tarjai, hogy a földgolyón végülis egy nyelv fog uralomra jutni. S ezt a várható világnyelvet a mindekori legerősebb gyarmatosítók nyelvének behódolva, karokat felemelve (úgysincs mit tenni) - azzal azonosítja. Ma az eddigi legnagyobb gyarmatosító keveréknyelvével, az angollal. Korábbról, vagyis a mai napig, a még szemtelenebb mű-nyelvvel, a latinnal.

A német őrjöngés az felsőbbrendű faj németjével - a szovjet korszakban a kötelező orosz nyelvtanulás, a fél Eurázsiában.

A J. C.-t (ami a többlettermelés óta, 1o.ooo éve regnál) azonban ismerjük - alapjaiban a "maffia-banditizmus" uralmát jelenti.

Ha arra várnánk, hogy a mai zagynyelvek természetes fejlődéssel bukjanak vissza (a genetikusan beírt alapokkal rendelkező) vázszerkezetre, hát az meg talán, persze csak a Jelenlegi Civilizáció megszünte után 1o.ooo év mulva következhetne be.

Mégiscsak mesterséges lesz a világnyelv? Szerintem nem lesz az. Meg nem is lesz világnyelv. De az internet-(világ-szaknyelvek) kommunikációjában mégis lesz - már van is - ilyesmi? Igen.

Csakhogy egy embernek min. 1, maximum 6-8 szakmája van. Egy város lakosságának min. 5oo, maximum 5ooo szakmája van. Ott tartunk, ahol a természetes nyelvek létszáma tart a világon...

16 LangProf 2015. július 25. 00:49

@Varmer: én is így vagyok néha!

15 LangProf 2015. július 25. 00:48

Nekem már 4 éve van egy mesterséges nyelvem amit magamról neveztem el. A nyelv neve cser. Germán-héber-magyar-italikus és szláv vonások is vannak benne.

Írjátok be a google-ba hogy cser nyelv és megtaláljátok!

14 Krizsa 2015. március 4. 05:59

A képhez: az arc részei.

KP váz capel, cabello = fej – német Kopf, finn kupu, héber kipa = kupola – kúp.

XR orea = fül – héber erá = éber.

XJ oio, ojo szem – h. ájin = szem, finn eje = arckifejezés (a nézés a legfontosabb)

NZ nas = nariz – h. nozéa = cseppen, ’magyar’ nózi.

BK boca = száj – b’kiá = kettéhasadás, magyar béka(száj), boka.

LB labio = labio(s) = ajak – h. libev = (lángszínű) elbűvölő, magyar lebeg, libeg.

KL colo, cuello = nyak – finn kaula = nyak, kellua = himbálózik, h. kalil = könnyed, magyar kalimpál.

MN mento, barbilla = áll, szakáll – h. manod = rázás, mozgatás (nemet int), (T/D), barbár: szakállas, borbély.

13 Sultanus Constantinus 2015. március 2. 21:59

(Vagy egyszerűen tegyék be a forrás elérési útvonalát szövegként.)

12 Sultanus Constantinus 2015. március 2. 21:56

@LvT: Köszönöm. Először az occidentalra tippeltem volna, de utánanéztem, hogy az nem lehet, mert az inkább az interlinguára hasonlít.

Ezért is lenne jó, ha a képaláírásra linkelve lenne az eredeti forrás, hogy legalább a képet meg lehessen találni a Wikimedia Commonsban. (Igazából nem is értem, mi ennek az akadálya, ha a szövegben megoldható, a képnél miért nem.)

11 LvT 2015. március 2. 21:31

@Sultanus Constantinus: >> Az utolsó kép melyik (mesterséges) nyelv akar lenni? <<

Lingua Franca Nova: ca.wikipedia.org/wiki/Lingua_Franca_Nova

10 Untermensch4 2015. március 2. 20:36

@Varmer: ha te is notórius újrakezdő vagy akkor nem érdemes így "idétlen időkig" egy egynaposnál hosszabb dolgot művelni. KM-ként is lehet improvizálni egy sornyi jegyzet nélkül... ;)

9 Varmer 2015. március 2. 20:04

Én régebben hobbiból folyton mesterséges nyelveken dolgoztam, már csak azért is, mert barátaimmal fantasy világot alkottunk, és ahhoz kellett a nyelv is, legalábbis úgy éreztem.

Ilyenkor általában a latin esetekből indultam el, írtam pár főnevet, végigflektáltam alany-tárgy-birtokos-részesesetben, allativusban, meg ami épp akkor eszembe jutott. Aztán ezekből a szavakból levezettem egy hangrendszert, és egy jelölési rendszert (a latin ábécét használtam általában, néha mellékjelekkel, és IPA-val mindig utánaírtam a kiejtést). Aztán jöttek alapigék, igeragozás, ami általában agglutináló mintájú volt, gyakori kivételekkel.

A cél nem a minél egyszerűbb, hanem a minél természetesebbnek ható felépítésű nyelv volt.

Ezeket sosem fejeztem be, jobbára naponta újat kezdtem. :D

8 Krizsa 2015. március 2. 16:53

@Sultanus Constantinus: Lehet, hogy válaszolok majd arra is... de most csak röviden.

Az afrikai sémi típusú (korábban bantu? nem tudom) nyelvekből jöttek fel az u. n. "nyelvtani nemek", amelyek mozgó, emberi, élettelen, stb. szócsaládokat jellemeztek előragozással.

Ezek voltak a sémi előragok ősei: k'-, m'-, n'-, l'- (a t'- asszem még ősibb), amelyek értelme azonban már elváltozott.

Ezek az eurázsiai nyelvek szavaira véglegesen is felragadhattak - vagy nem (a p-kelta, k'-kelta, meg hasonlók). Innen kellett volna kiindulni a "nyelvészetnek" - ehelyett hermetikusan elkülönítette a sémi nyelvcsaládot, hogy az nem kell ide - az eredmény a mai zagynyelvészet.

7 Sultanus Constantinus 2015. március 2. 14:55

@El Vaquero: @szigetva: Úgy tudom, afrikai nyelvekben létezik is ilyen, hogy pl. a növények, állatok, színek stb. nevei egy-egy adott szótaggal kezdődnek (vagy végződnek), tehát ez nem is lenne olyan nagyon mesterséges vagy kitalált dolog.

(A kérdésemre viszont megint nem válaszolt senki...)

6 szigetva 2015. március 2. 14:37

@El Vaquero: „Az viszont igenis segít, ha pl. minden rokonsági terminus vagy minden növény neve meghatározott hanggal kezdődik” Vagy például a hét napjai vagy a hónapok nevei kezdődjenek ugyanúgy. Frankón lehet rövidíteni.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X