-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
A nyelvi változás gyakran vált ki érzelmeket a nyelvhasználókból: dühöngenek, felháborodnak, elkeserednek vagy éppen sajnálják, ha mások már nem úgy mondanak valamit, ahogyan ők megszokták. Most egy ilyen, nagyon is sajnos esetet mutatunk be.
Olvasóinknak bizonyára feltűnt, hogy a Budapesti Czím- és Lakásjegyzékről szóló cikkünkben a sajnos szó mai szemmel nézve szokatlan szerepet tölt be a mondatban:
E sajnos körülményen a fővárosi bejelentési hivatal megtörtént szervezése és az általános bejelentési kötelezettségnek törvényczikkben történt kimondás által immár segítve van.
(Forrás: Wikimedia Commons / Jonathan / GNU-FDL 1.2)
E mondatban a sajnos a körülményenhez kapcsolódik, az iskolában a mondatelemzés során azt kellett volna mondanunk, hogy a körülmény minőségjelzője (milyen körülmény?), a szófaja pedig melléknév. Egy másik esetben pedig a melléknevekre jellemző toldalékokat is kap:
Megbízható Czím- és lakjegyzéknek a hiányát valamint a hatóságok, ügyvédek, kereskedők és iparosok, úgy maga a nagy közönség is már évek óta a legsajnosabban érzik.
A leg- és a -bb a felső fok jelei, ezek melléknevekhez és határozószókhoz járulnak. A legsajnosabban ebben a mondatban módhatározó (hogyan érzik?), de ezt az -an képzőnek köszönheti: a legsajnosabb melléknév. (Van, aki az -ant ragnak elemezné, a legsajnosabbant pedig ragos melléknévnek, de ez most érdektelen.)
(Forrás: Wikimedia Commons / Phillip Capper / CC BY 2.0)
Ma a sajnost egészen másképp használjuk. Nem kaphat semmilyen toldalékot, és nem valamelyik mondatszerkezeti egységhez kötődik, hanem a teljes mondathoz kapcsolódik, ráadásul viszonylag szabadon mozog benne:
Sajnos a pogácsát Pista ette meg.
Sajnos a pogácsát Pista megette.
Sajnos Pista ette meg a pogácsát.
Sajnos Pista a pogácsát ette meg.
Sajnos megette Pista a pogácsát.
A pogácsát sajnos Pista ette meg.
A pogácsát sajnos Pista megette.
Pista sajnos a pogácsát ette meg.
?Pista ette meg sajnos a pogácsát.
?Megette sajnos Pista a pogácsát.
Látható, hogy a sajnos a mondat elejére kerül – nem kell közvetlenül a mondat elején állnia, de a fókusz mögé már nem kerülhet. (Fókusz az, amit szembeállítunk a mondatban: A pogácsát sajnos Pista ette meg (nem más). Pista sajnos a pogácsát ette meg (nem a bejglit).) Ha a mondat végére kerül, akkor külön dallamegységet alkot, ezt írásban vesszővel jelöljük: A pogácsát Pista ette meg, sajnos. Ugyanakkor látható, hogy a sajnos egyik szórendben sem valamelyik mondatelemhez kapcsolódik: nem Pista, a pogácsa vagy a megevés sajnos, hanem az a teljes állítást minősítjük sajnálatosnak, melyet a mondat sajnos nélkül kifejez. Egyes nyelvtanok módosítószónak, mások mondathatározónak nevezik, olyan szavak tartoznak ide, melyek a mondat tartalmához való viszonyunkat fejezik ki: állítólag, bizonyára, természetesen, kétségtelenül, esetleg, tényleg, esetleg, talán, szerencsére.
(Forrás: Wikimedia Commons / Alex / CC BY 2.0)
De honnan származhat a sajnos? A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a sajnál igével függ össze. Erről úgy sejtik, hogy benne az -n mozzanatos, az -l pedig gyakorító képző, de ezzel kapcsolatban a szótár óvatosan fogalmaz. A saj- tő több régies és nyelvjárási szóban felbukkan: sajtakodás ’jajgatás, sajnálkozás’, sajlódik ’szenved, sínylődik’, sajol ’sajnál’, saval(l) ’sajnál, szégyell, neheztel’, sajdol ’sajnál’. Az azonban, hogy a tő honnan ered, nem világos – talán a sajog ’fáj’ ige tövével azonos, de lehet, hogy az inkább a sajog ’csillog, fénylik’ igével függ össze.
A sajnos nyelvújításkori mesterséges szóalkotással jött létre, legkorábbi előfordulásai mind melléknéviek: 1750 ’fájdalmas, nehezen viselhető, panaszos’, 1782 ’sajnálatos, sajnálnivaló’, 1850 ’kárba veszett’, 1893 ’bűnös’. Ma ismert használata csak 1900-ban bukkan fel először. Hasonlóképpen a ma a sajnos szinonimájaként, informálisan használt sajna is nyelvújításkori alkotás, eredetileg főnév volt, jelentése pedig ’sajnálat, sajnálkozás’. Maihoz hasonló használata 1892-től adatolt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Sajnos a TESz. nem részletezi, hogyan alakult ki a sajnos és a sajna mai használata. Sejthető azonban , hogy a Sajnos (eset), hogy... típusú mondatok rövidülésével: Sajnos (az, hogy) Pista ette meg a pogácsát. Kezdetben bizonyára érzékelhető volt a mondatdallamban, hogy külön tagmondatról van szó, idővel azonban ez eltűnt.