nyest.hu
Kövessen, kérem!
Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hívhatjuk baszásnak?
-fl- | 2017. február 20.
|  

Kiakadt az Index azon, hogy egy gyerekeknek szánt szótárban szerepel a baszik szó. Az indexnek ugyan még azzal küldték az ezt bizonyító feltételeket, hogy az iskolában 2. vagy 3. osztályos gyerekeknek ajánlották a kiadványt, de a kiadó azt nyilatkozta, hogy 7.-8. osztályosoknak szánták. Arról persze el lehetne gondolkodni, hogy miért nincs ez feltüntetve a kiadványon, vagy miért nem kötelező feltüntetni – azt azonban beláthatjuk, hogy a felső tagozatosok bizony már ismerik a szót. Viszont lehet, hogy az Indexnél nem mindenki van tisztában azzal, hogy mire való egy szinonimaszótár, hiszen ezt a kérdést teszik fel szavazásra:

Legyen baszás a gyerek szótárában?

  • Legyen, ezt is meg kell tanulni, bővüljön az a szókincs!
  • Ne legyen, ezt úgyis megtanulja a többiektől vagy a netről.
  • Legyen, de szigorúan csak felsőben.

A képeken azonban látszik, hogy a baszik (és a baszás) címszóként szerepel, azaz a gyerek azt tudja megnézni, hogyan mondhatja ezt másként. Ha a közösülés címszó alatt szerepelne a baszás, akkor mondhatnánk, hogy „erre tanítja a gyerekeket”, de itt éppen az ellenkezőjéről van szó. A gyerek kikeresheti, hogy hogyan mondhatja ezt másképp, szalonképesebben. Feltehetjük a kérdést, hogy pedagógiailag helyes-e, hogy a megfelelők között szerepel a kúr(ás) is, de a kifejezések többsége kifejezetten durvának nem mondható. Mindenesetre egészen más dolog nyolcéveseket ilyen szavak használatára tanítani, mint tizenhárom éveseknek megmutatni, hogyan kerülhetik el az általuk egyébként jól ismert kifejezést, ha szükségét érzik.

Az már sokkal érdekesebb jelenség, hogy az Index szerint a szótár címe Szinonima Szótár Diákoknak, holott az általuk linkelt oldalon is Magyar szinonima szótár diákoknak szerepel. (Az persze külön vicc, hogy ma úgy működik könyvkiadó, hogy nincs saját honlapjuk.) Hogy valójában hogyan írják a szótár címét, azt a címlap képe alapján nehéz eldönteni: a magyar kétségkívül ott szerepel, de a nagy- és kisbetűk kérdésében már nehéz lenne dönteni. Márpedig a magyar helyesírás szabályai szerint csak az időszakos kiadványok, azaz folyóiratok, napi- és hetilapok stb. címeiben írunk minden szót nagybetűvel, a könyvek címeiben csak az első szó nagybetűs (illetve persze azok is, melyeket egyébként is nagybetűvel kezdenénk). 

Amennyiben a szótár címe egyébként helyesen szerepel a kiadványon belül, az Index alaptalanul sugallja, hogy a szótár az általa kifogásolt jelenségeken túl is alacsony színvonalú. Ha viszont a szótár címe valóban nem felel meg a helyesírási szabályoknak, akkor ez sokkal nagyobb probléma, mint az, hogy szerepel benne a baszás: nem pusztán a helyesírási hiba miatt, hanem azért, mert a gyerektől elvárják, hogy a helyesírást kövesse. A szótár pedig becsapja, rossz mintát mutat, és a gyerek a szótár miatt rosszabb osztályzatot kaphat.

A másik probléma a szótár címével, hogy abban a szinonimaszótár külön van írva. A borítón valóban így szerepel, de itt is lehetséges, hogy belül egyébként helyesen szerepel – bár ekkor is érdemes lenne megjegyezni, hogy bár a borítótervezés valóban szabadabb kezet ad a grafikusnak, azért gyerekeknek szánt, pláne iskolai kiadványok esetében érdemes ezzel a szabadsággal visszafogottan élni. Ha viszont a címben ebből a szempontból is helyesírási hiba van, akkor ezt sem lenne szabad említetlenül hagyni. 

Nem egyedi esetről van szó
Nem egyedi esetről van szó

Úgy tűnik, nem elég, hogy az Indexet ez nem érdekli, de ráadásul még hagyja magát a szótártól elbolondítani. A cikk címébe ugyanis különírt szinonima szótár kerül, de a második sorban már az újságíró is „ösztönösen” helyesen írja a kifejezést. 

Vannak azért pozitív példák is
Vannak azért pozitív példák is

Az még hagyján, hogy az Index komolytalan problémán rugózik, miközben elmegy a valóban fontos kérdések mellett. De a hírt átvette a 444, a NL Café és a Szeretlek Magyarország is, de nemhogy a fenti problémák nem ütöttek szöget senki fejébe, még az sem tűnt fel nekik, hogy a szótár címéből az Index kihagyott egy szót.

És még egy abszurdum a végére. A magunk részéről csodálkoztunk azon, hogy a baszik szinonimájaként a döccint szerepel, mi ezt ugyanis nem ismertük. (Már eleve furcsa az, hogy nem tűnik tárgyas igének – igaz, a felsorolásban szerepel a tárgyatlan kamatyol is, mely jelentésében viszont illik ide.) Szerettük volna ellenőrizni, hogy előfordul-e ez az alak a neten ilyen jelentésben, és arra jutottunk, hogy nemhogy ilyen jelentésben nem fordul elő, de kizárólag a szótárral foglalkozó cikkekben bukkan fel. Lám, még egy valódi probléma a szótárral, amit senki nem tett szóvá.

Update: A fent írtakat némiképpen árnyalja, hogy úgy tűnik, a Google keresője nem ismeri a döccint igét, így más alakjait nem találja meg. Előfordul a neten a döccintett, a döccintette, a döccinti, esetleg néhány más alak is, ám egyszer sem szexuális aktusra utaló jelentésben.

Konteó Titkos víziók vagy vizionált titkok?
Összeesküvés-elméletek az interneten

Hogyan lehetséges az, hogy a mindenki számára elérhető online források korában is töretlenül jelennek meg és rohamosan terjednek különböző tévhitek, és mindig van rájuk kereslet? Erre a kérdésre a mai napig számos kutató keresi a választ. Annyi bizonyos, hogy az egyre táguló online nyilvánosságban az álhírek forrásai is rohamosan gyarapodnak.

A kutyát nem érdekel Amikor az értelem legyőzi a nyelvtant

Egy egyeztetési anomáliáról lesz szó, ahol az ige úgy tesz, mintha határozatlan lenne a tárgya, pedig látszólag határozott.

Álhírek felsimerése nyelvi modellek segítségével

Az álhírek komoly társadalmi problémákat generálnak, a terjedésük által okozott kár pedig akár emberéletekbe is kerülhet...

Open it A nyitás tárgya

Egy újonnan nyílt szállás hirdetése kapcsán megismerkedünk a névmás-elhagyással és a meg nem határozott tárgy törlésével. A magyar névmás-elhagyó nyelv, az angol meg nem, a meg nem határozott tárgyat viszont mindkét nyelvben lehet törölni. Ebből adódik a hirdető angol szövegében a hiba.

Add a hangod: olvass fel ebben az izgalmas kutatás-fejlesztési projektben!

Segíts nekünk egy olyan eszközt fejleszteni, ami mesterséges intelligencia segítségével segíti a kis közösségi rádiókat a keresőkben történő megjelenésben!

1955. 04. 05. ‒ 2022. 07. 31 Elhunyt Nagy Emília

Elhunyt Nagy Emília, az ELTE Finnugor Tanszékének egykori oktatója. 67 éves volt.

Szamojéd erkölcsök a magyar ugaron

Minden idők legnagyobb magyar publicistája, az olykor verselgető Ady Endre 1902-ben szamojéd erkölcsűnek nevezte szeretett magyar népét. Vajon milyenek azok a szamojéd erkölcsök?

Eszperantó – a bűnözők nyelve?

1913-ban egy egészen abszurd esettel vannak tele a lapok: Sághy Lajos székesfehérvári rendőrfőkapitány betiltott egy eszperantó tanfolyamot a városban. Arra hivatkozott, hogy az eszperantó... egy tolvajnyelv!

Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja

Meghalt a nyest csapatának fontos tagja, a magyar nyelvésztársadalom ikonikus alakja, Kálmán László.

Amit ma elvárnál, holnapra teljesül!

Thomas-tétel, Pygmalion-effektus, önmagát beteljesítő jóslat – mindegyik fogalom egy olyan impulzusra épül, amely kisebb-nagyobb változásokat eredményez egy személy életében. Rendkívül meghatározó ezen jelenségeknek mind a pozitív, mind a negatív következménye. A következőben megismerkedhet az említett fogalmak hátterével és hatásával.

Megkezdte munkáját a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa

Június 16-án, az észtországi Tartu városában megnyílt a Finnugor Népek VIII. Világkongresszusa.

Én lenni magyar honfoglaló Idegenek az ősmagyar éjszakában

A Magyar őstörténeti műhelybeszélgetés című konferencián hangzott el Török Tibor előadása: Hogyan illeszthetők a honfoglalók genetikai adatai az eddigi történeti képbe? Tényleg, hogyan?

Az ugor lovakrul

Széchenyi István Lovakrul című örökbecsű műve a romlásnak indult hajdan erős magyar lótartás újdondani virágba borítása érdekében íródott. Stefi gróf nem tudta, hogy a magyarok már akkor is lótenyésztők voltak, mikor még ők maguk magyarok sem voltak.

Spektrumon innen és túl MOZAIK podcast az autizmusról

Új podcast indult állandó szerzőnk részvételével. A MOZAIK Podcast az autizmusról elsősorban az autista embereket nevelő szülőknek szeretne segítséget nyújtani, de nem titkolt célja a társadalmi szintű szemléletformálás is.

Társadalmi nemek őseink korában A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő

Vajon a honfoglalás korában is nők voltak az anyák és férfiak az apák? És vajon a házasság önkéntes alapon jött létre egy férfi és egy nő között ‒ szigorúan a nemzet megmaradásának érdekében?

Elhunyt Kemény Gábor

Életének 73. évében elhunyt Kemény Gábor nyelvész, az MTA doktora, a Nyelvtudományi Intézet korábbi tudományos tanácsadója, a Miskolci Egyetem professor emeritusa.

A kincs, ami van A cár és a sírrablók

35 évvel ezelőtt egy ködös őszi napon a leningrádi Ermitázs bejárata előtt ácsorogtam egy hosszú sor végén. A múzeum aranykincseit szerettem volna látni. Nem volt egyszerű feladat bejutni a kincsek palotájába ‒ egy napra csak kétszáz jegyet adtak el.

Hiánypótló online konferencia a digitális tanulásról

A TanárBlog Akadémia és a #school Tudásháló által viccesen csak „kisszabásúnak” nevezett konferencia fontos és időszerű kérdésekkel foglalkozik.

Horvát István csalafintaságai 4. Jáfet, Magóg és magyarok mindenhol

Sorozatunk befejező részében Horvát Istvánt felmentjük a vádak alól. Nem(csak) ő a bűnös a magyar őstörténet bibliai felhőkakukkvárának felépítésében.

Felhívás PeLiKon 2020 oktatásnyelvészeti konferenciája

Az Eszterházy Károly Egyetem Magyar Nyelvészeti Tanszéke és a PeLi Oktatásnyelvészeti Kutatócsoport 2020. november 6–7-én online oktatásnyelvészeti konferenciát szervez.

Eszközök és lehetőségek a digitális és a hagyományos nyelvtanórán

Az idei tanév valamilyen formában elkezdődik és lesznek nyelvtanórák is: ezekhez kínálunk most pár eszköz, segédlet.

Indulj el egy úton, én is egy másikon Árpád-házi kéktúra Afganisztánból Baskortosztánba

Egy új genetikai tanulmány szerint III. Béla királyunk ősei 4500 éve Baktriából indultak Baskíriába.És onnan vajon hová mentek?

Mi az a kétnyelvűség, és miért érdekes nekünk?

Ahány nyelvet beszélünk, annyi embert érünk. Van-e ennek létjogosultsága? Ha igen, akkor mi az?

Digitális tananyagfejlesztés és értékelés: tanfolyamok tanároknak

Senki sem tudja, mire számíthatunk ősszel: lesz-e hagyományos oktatás, vagy megint digitális tanrended vezetnek be? A 21. Századi Pedagógiáért Alapítvány ingyenes online képzéseket indít pedagógusok számára.

Horvát István csalafintaságai 3. Szótekerészeti agybukfenc

Sorozatunk 3. részében a „délibábos etimológiák” pihent elméjű szerzői után nyomozunk. Horvát István ugyan a világ minden táján talált magyarokat, de a neki tulajdonított aranybecsű szómagyarítások többsége nem tőle származik.

Iskolai erőszak: kiderült, gyakorlatilag egy fillért sem költött a kormány prevencióra

Egy vasat sem nagyon költött a kormány az iskolai erőszak elleni prevencióra. Enélkül nyúlt a gumibothoz, szakmai megoldásoknak esélyt sem adott.

Sportos rítusaink

Vajon milyen jelentése és jelentősége lehet egy versenyről szóló tudósítás elolvasásának? Mi az, ami távolról nézve is érthetővé teszi a stadionban zajló eseményeket?

Mi a baj Trianonnal?

Trianon mai napig problémát jelent a nemzet életében. De miért? A kérdést most kognitív nyelvészeti szemszögből vizsgáltuk és elgondolkodtató eredményeket kaptunk.

Százasak vagyunk?

Nem érdemes azon keseregni, hogy elvesztettünk valamit, ami sosem volt a miénk. Pláne, ha eközben elfelejtjük siratni azt, aminek a lehetőségét eljátszottuk.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X