nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Hívhatjuk baszásnak?
-fl- | 2017. február 20.
|  

Kiakadt az Index azon, hogy egy gyerekeknek szánt szótárban szerepel a baszik szó. Az indexnek ugyan még azzal küldték az ezt bizonyító feltételeket, hogy az iskolában 2. vagy 3. osztályos gyerekeknek ajánlották a kiadványt, de a kiadó azt nyilatkozta, hogy 7.-8. osztályosoknak szánták. Arról persze el lehetne gondolkodni, hogy miért nincs ez feltüntetve a kiadványon, vagy miért nem kötelező feltüntetni – azt azonban beláthatjuk, hogy a felső tagozatosok bizony már ismerik a szót. Viszont lehet, hogy az Indexnél nem mindenki van tisztában azzal, hogy mire való egy szinonimaszótár, hiszen ezt a kérdést teszik fel szavazásra:

Legyen baszás a gyerek szótárában?

  • Legyen, ezt is meg kell tanulni, bővüljön az a szókincs!
  • Ne legyen, ezt úgyis megtanulja a többiektől vagy a netről.
  • Legyen, de szigorúan csak felsőben.

A képeken azonban látszik, hogy a baszik (és a baszás) címszóként szerepel, azaz a gyerek azt tudja megnézni, hogyan mondhatja ezt másként. Ha a közösülés címszó alatt szerepelne a baszás, akkor mondhatnánk, hogy „erre tanítja a gyerekeket”, de itt éppen az ellenkezőjéről van szó. A gyerek kikeresheti, hogy hogyan mondhatja ezt másképp, szalonképesebben. Feltehetjük a kérdést, hogy pedagógiailag helyes-e, hogy a megfelelők között szerepel a kúr(ás) is, de a kifejezések többsége kifejezetten durvának nem mondható. Mindenesetre egészen más dolog nyolcéveseket ilyen szavak használatára tanítani, mint tizenhárom éveseknek megmutatni, hogyan kerülhetik el az általuk egyébként jól ismert kifejezést, ha szükségét érzik.

Az már sokkal érdekesebb jelenség, hogy az Index szerint a szótár címe Szinonima Szótár Diákoknak, holott az általuk linkelt oldalon is Magyar szinonima szótár diákoknak szerepel. (Az persze külön vicc, hogy ma úgy működik könyvkiadó, hogy nincs saját honlapjuk.) Hogy valójában hogyan írják a szótár címét, azt a címlap képe alapján nehéz eldönteni: a magyar kétségkívül ott szerepel, de a nagy- és kisbetűk kérdésében már nehéz lenne dönteni. Márpedig a magyar helyesírás szabályai szerint csak az időszakos kiadványok, azaz folyóiratok, napi- és hetilapok stb. címeiben írunk minden szót nagybetűvel, a könyvek címeiben csak az első szó nagybetűs (illetve persze azok is, melyeket egyébként is nagybetűvel kezdenénk). 

Amennyiben a szótár címe egyébként helyesen szerepel a kiadványon belül, az Index alaptalanul sugallja, hogy a szótár az általa kifogásolt jelenségeken túl is alacsony színvonalú. Ha viszont a szótár címe valóban nem felel meg a helyesírási szabályoknak, akkor ez sokkal nagyobb probléma, mint az, hogy szerepel benne a baszás: nem pusztán a helyesírási hiba miatt, hanem azért, mert a gyerektől elvárják, hogy a helyesírást kövesse. A szótár pedig becsapja, rossz mintát mutat, és a gyerek a szótár miatt rosszabb osztályzatot kaphat.

A másik probléma a szótár címével, hogy abban a szinonimaszótár külön van írva. A borítón valóban így szerepel, de itt is lehetséges, hogy belül egyébként helyesen szerepel – bár ekkor is érdemes lenne megjegyezni, hogy bár a borítótervezés valóban szabadabb kezet ad a grafikusnak, azért gyerekeknek szánt, pláne iskolai kiadványok esetében érdemes ezzel a szabadsággal visszafogottan élni. Ha viszont a címben ebből a szempontból is helyesírási hiba van, akkor ezt sem lenne szabad említetlenül hagyni. 

Nem egyedi esetről van szó
Nem egyedi esetről van szó

Úgy tűnik, nem elég, hogy az Indexet ez nem érdekli, de ráadásul még hagyja magát a szótártól elbolondítani. A cikk címébe ugyanis különírt szinonima szótár kerül, de a második sorban már az újságíró is „ösztönösen” helyesen írja a kifejezést. 

Vannak azért pozitív példák is
Vannak azért pozitív példák is

Az még hagyján, hogy az Index komolytalan problémán rugózik, miközben elmegy a valóban fontos kérdések mellett. De a hírt átvette a 444, a NL Café és a Szeretlek Magyarország is, de nemhogy a fenti problémák nem ütöttek szöget senki fejébe, még az sem tűnt fel nekik, hogy a szótár címéből az Index kihagyott egy szót.

És még egy abszurdum a végére. A magunk részéről csodálkoztunk azon, hogy a baszik szinonimájaként a döccint szerepel, mi ezt ugyanis nem ismertük. (Már eleve furcsa az, hogy nem tűnik tárgyas igének – igaz, a felsorolásban szerepel a tárgyatlan kamatyol is, mely jelentésében viszont illik ide.) Szerettük volna ellenőrizni, hogy előfordul-e ez az alak a neten ilyen jelentésben, és arra jutottunk, hogy nemhogy ilyen jelentésben nem fordul elő, de kizárólag a szótárral foglalkozó cikkekben bukkan fel. Lám, még egy valódi probléma a szótárral, amit senki nem tett szóvá.

Update: A fent írtakat némiképpen árnyalja, hogy úgy tűnik, a Google keresője nem ismeri a döccint igét, így más alakjait nem találja meg. Előfordul a neten a döccintett, a döccintette, a döccinti, esetleg néhány más alak is, ám egyszer sem szexuális aktusra utaló jelentésben.

A boszorkányos tudás megnevezései Rossz életű tudományos asszony

Ha manapság az a kérdés kerülne szemünk elé: „Tudja-e ezeken kívül, hogy nemde Csornán még többen is volnának ily tudákos és bűbájos személyek?”, valószínűleg nem kevés fejtörést okozna a válaszadás még a tősgyökeres csornaiaknak is. A boszorkányos tudás képzete hazánkban erősen összefüggött a gyógyításra (és a rontásra) való képességgel. Ez az összefüggés a szókincsben is nyomokat hagyott, azonban ezek egy részét ma egészen máshogy értjük.

Hiba a gyertya körül

A rendeltetésszerűen használt adventi koszorú is okozhat galibát. Egy négy éves cikk indított két olvasónkat is arra, hogy – jobb későn, mint soha – hangot adjon értetlenségének. Válaszainkat olvashatják.

Hogyan tanuljon a mesterséges intelligencia?

Legyen ön is kódfejtő, tanuljon a géppel, és tudja meg, mi a különbség a szabályalapú nyelvleírás és a valószínűségi modellek között.

Mit fecseg a közösségi média a marketingesnek?

Outside insight, AI által támogatott médiaelemzés, iparág specifikus tartalomelemzés – aki nem akar lemaradni az AI és machine learning legújabb eredményeiről, annak ott a helye a Marketing és NLP meetupon.

Hímsovén a Google Fordító?

Érdekes eredményeket kapunk, ha sztereotípiákról faggatjuk a Google Fordítót. Mert hogy meglehetős sikerrel tudjuk ilyenekről faggatni.

A kurdok zendülése

A napokban számos cikk és sajtótermék szólt a kurdok és Kurdisztán helyzetéről – a vidék és lakosságának kérdése már száz évvel ezelőtt is élénken foglalkoztatta a hazai közéletet. Sajtószemle a kurdokról 1925-ből.

Az eszményi nyelvváltozat: standard és kognitív szemantika

A sztenderd fogalmát többféleképpen értelmezhetjük. Eszményként, absztrakcióként vagy valós nyelvváltozatként. Ha kognitív szemantikai alapon nézzük, akkor mindegyik lehetséges.

Végre egy korszerű feladatgyűjtemény magyarórákhoz

Nemrég jelent meg Romániában egy remek feladatgyűjtemény, mely a magyar anyanyelvi tanórák tervezését, szervezését hívatott segíteni. Méghozzá a legkorszerűbb szemlélettel.

A nyíltság jó dolog, különösen a törvényhozásban

Milyen hosszúak voltak a parlamenti felszólalások? Ki beszélt a legtöbbet? Melyik párt beszélt a legváltozatosabban? Mely témák, mikor kerültek terítékere?

Könnyű kis igécskék II

Ismét könnyűigék! Igevivők, metaforák (ezúttal nem irodalom), valamint lexikai függvények (ami ezúttal nem matematika). No és idiómák.

Ne ragozd, Cookie, mert meghülyülök!

Azt, aztat, aztatat. Hazul, hazulról. Azóta, óta fogva – azótától fogva. Írásunkban arra keressük a választ, hogy miért használnak (vagy épp nem használnak) a beszélők funkciójukban igen hasonló toldalékokat egymás mellett.

Fejedelmek otthona, Karos Árpád, Előd… vagy talán Töhötöm?

A honfoglalást követő időszakban a Kárpát-medence északkeleti szegletében volt a fejedelmi központ. Erről a vidékről ismertek a leggazdagabb régészeti leletegyüttesek. Közülük is kiemelkedik a Karoson feltárt három temető.

Sógorom, a börtönőr Mit állítsunk?

A hagyományos nyelvészek elvárják az állítmányoktól, hogy a mondat idején és módján kívül valami más „tartalmuk” is legyen, bármit jelentsen is ez.

Ha tanító vagy magyartanár, akkor itt a helye

Magyartanár vagy tanító? Esetleg ilyen szakon tanul? Mindemellett érdekli az, hogy hogyan értékel? Ha a válasz igen, íme egy izgalmas kutatás, amiben ön is részt vehet!

Robotok a szerkesztőségben?

Kitörhetünk-e a technológia segítségével a saját preferenciáink által generált médiaburokból? Segíthet-e nekünk a gyűlöletbeszéddel, agresszióval átitatott diskurzus normális mederbe terelésében?

Büdöskőtől a publikánig: divatszínek a 16-18. századból

Az idei őszi divatszínek nemcsak hangulatukban, hanem elnevezésükben is változatosak. Régen sem volt ez (olyan nagyon) másként.

Könnyű kis igécskék

Körülnézünk abban az utóbbi évtizedekben gyorsan táguló világban, amelyet a könnyűigék népesítenek be. Megpróbáljuk sok angol és kevesebb magyar példán megragadni, mik is ezek. Nem lesz könnyű: ezek az igék nem úgy könnyűek.

Rohadtul nincs különbség a férfi és női nyelv között?

„A nők és a férfiak az élet minden terén különbözőképpen nyilvánulnak meg” – a feltételezés végigkíséri egéész életünket. De vajon valóban így van? Kutatók feltérképezték a nyelvhasználatbeli különbségeket – íme!

A kiejthetetlen államnév: Oaxaca

A mexikói szövetségi állam egy egy erős földrengés miatt szerepelt a híradásokban a napokban. De vajon tudjuk-e, hogy kell helyesen ejteni?

Mondta? Nem mondta? Ne mondja! Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar őstörténet

Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Találtunk egy hamis Csoma-idézetet is.

A világszerte érthető, de sehol meg nem értett írásmód

Úgy látszik, feltalálóján kívül soha senki nem volt igazán kíváncsi egy világszerte érthető írásmódra.

LEITERJAKAB Citromaratás

Tényleg citrom, nem narancs, ne tessenek rosszra gondolni. És egyébként is Chilében. Nem, ez sem célzás volt, most már tényleg nem kell direkt félrevinni. Amúgy meg érdemes elolvasni a posztot, mert lesz benne ennél ütősebb is.

Nevezzük nevén
a gyereket!

Miért játszik egy tudományos intézmény közigazgatási szerepet, és miért feledkezik meg arról, hogy mi az a tudományosság? Mi az, hogy egy névnek van „valamilyen hagyománya”?

Adatok és képek: migráció és társadalom A migráció arcai

Az elmúlt években napjaink részévé váltak a menekültekről szóló hírek. Elemzésünkben az elmúlt közel két év online médiában megjelent képeit vizsgáljuk.

Milyen a magyar Keletje?

Míg a politika visszatért oda, ahol száz évvel korábban tartott, a turanizmus teljesen megváltozott.

Megérttetjük vagy sem?

Jó, ha a helyesírási szabályzat nem támaszkodik olyan nyelvi szabályokra, melyeket a nyelvhasználók nem ismernek, de nem elegáns, ha döntéseit nyelvi alapúnak tünteti fel, miközben magáról a szabályról nem tud.

„’Corruptio’-é vagy ’korrupczió’?

„Eszméletlen, tehetség és tekintély nélküli, csakis a hatalomvágy által vezetett kormány, corrupcionális eszközökkel szerzett és fenntartott többség...”

Ki miben tudós? No para, no finnugor

Neparáczki Endre szerint sem vagyunk finnugorok. Ezt korábban Vona Gábor is mondta magáról, s láss csodát, szavait most megerősítette a tudomány.

Ég veled, józan ész! Akik nem tudnak bocsánatot kérni

Bizonyára mindenki ismeri azt az érzést, amikor azon kapja magát, hogy nem is érti, amit olvas. Az emiatt érzett szomorúságunkat enyhítheti az az érzés, amikor rádöbbenünk, hogy van, aki azt sem érti, amit ő maga ír.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X