-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A fogságban tartott csuklyásmajmok pillanatok alatt megtanultak bánni a pénzzel: a rendelkezésükre álló zsetonokkal gazdálkodnak, gazdasági döntéseket hoznak. Ha megy nekik a pénzhasználat, vajon hatnak-e rájuk a hirdetések? Ha a kísérlet működik, magunkról is sokat megtudhatunk...
Hihetetlen élményben volt része két New York-i hirdetési szakembernek egy tavalyi TED-előadáson. Keith Olwell és Elizabeth Kiehner elhűlve hallgatta, hogy a rabságban tartott apella csuklyásmajmok kifejlett gazdasági érzékkel rendelkeznek: a rendelkezésükre álló fémpénzekből gazdálkodva figyelemmel kísérik a különböző finomságok (uborka, alma, banán stb.) aktuális árfolyamát és általában annak megfelelő döntést hoznak, hogy ár-érték arányban melyik áru éri meg legjobban. Ha például a kísérletvezetők az uborka árát leszállították, inkább abból vásároltak többet, mint a drágább banánból.
Ami viszont még inkább felkeltette az érdeklődésüket, az a majmok alkalmankénti, első ránézésre irracionálisnak tűnő döntéseik voltak: gyakran döntöttek gazdaságilag (ösztönösen, racionálisan) nem megokolható módon. Azaz pont úgy, ahogyan mi, emberek tesszük időről időre.
„Ha a majmok képesek arra, hogy pénzt kezeljenek, hogyan reagálnának a reklámokra?” – tették fel egymásnak a kérdést a hirdetési szakemberek, és azon nyomban megkeresték az előadást tartó Laurie Santost, a Yale Egyetem főemlőskutatóját (előadását lásd a fenti videón), akivel hamar szót értettek.
Állati jó reklámok
A végeredmény egy olyan „hirdetési kampány” kidolgozása lett, amelynek célja, hogy kiderítsék, miként reagálnak a majmok a különböző típusú hirdetésekre. Ahelyett pedig, hogy már létező termékek kampányait tesztelnék az állatkákon, kimondottan a számukra hoztak létre márkákat.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A majmok eldönthetik, hogy inkább egy olyan logót részesítenek előnyben, amit megelőző hirdetésekből már jól ismernek, vagy egy olyat, amit még nem láttak előtte. A logókat az állatkák edényein helyezik el (ezekben, mondjuk, két különböző színű cukorka található), és az emblémák a kísérletet segítő egyetemisták egyenruháin is szerepelnek.
És hogy hogyan folyik a reklámkampány? Egyszerűen. A posztereket az állatketrecek körül helyezik el. „Az ételek újak lesznek és finomak” – nyilatkozta Olwell. Az egyik márkát hirdetik, a másikat nem. A kampány során a majmoknak fokozatosan lesz lehetőségük arra, hogy megvásárolják mindkét márkát.

(Forrás: MoMorad/iStockphoto)
Ha a kutatók azt tapasztalják, hogy a majmok nyilvánvalóan az egyik márka felé kezdenek hajlani, abból arra következtethetnek majd, hogy a reklámkampány hatására megváltoztak az állatkák preferenciái.
Majomszex-kampány, majom-szexkampány
Adódik a kérdés: milyen tartalmú reklámot készíthetünk a majmocskáknak? A csuklyásmajmok koncentrációképessége meglehetősen korlátozott: nem képesek huzamosabb ideig egyazon dologra koncentrálni. Nem rendelkeznek nyelvvel, nincs közös kultúrájuk, amire vissza lehetne utalni. Éppen ezért a szakembereknek a promóciós szakma alapjaihoz kellett visszanyúlniuk. És hogy mik a promóciós szakma alapjai? Természetesen a szexuális tartalmú hirdetések.

(Forrás: Ernesto Suarez/iStockphoto)
A kreatív csapat már el is készítette posztereket a kampány első köréhez. A képen egy nőstény csuklyásmajom nemi szervének felfedésével igyekszik felkelteni a hímek figyelmét jelezve, készen áll a párosodásra. A képet a megfelelő logóval kiegészítve a majmok lakóhelyének környékén helyezik el.
Amennyiben a hirdetések működnek a majmoknál, újabb kérdések merülnek fel: többet fizetnek-e a majmok a szexuális tartalommal promotált termékért? Hajlandóak-e többet dolgozni azért, hogy megkapják a kívánt terméket? Belemennek-e abba, hogy ugyanazért a pénzért kevesebb cukorkát kapjanak a preferált márkából? A kísérlet előrehaladtával és a hirdetések relevanciájának, a reklámok gyakoriságának váltogatásával a szakemberek igyekeznek e kérdésekre is megtalálni a választ. A későbbiekben más ösztönző témákat is elő kívánnak venni: így például erőt vagy családot jelképező üzenetekkel is próbálkozni szeretnének.
„Arra szeretnénk választ kapni, hogyan működnek a reklámok. Azzal tisztában vagyunk, hogy működnek. Amit nem tudunk, az az hogy hogyan és hogy miért” – nyilatkozta Kiehner.
Források:
The first advertising campaign for non-human primates (New Scientist)