-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Dokumentumfilm készült a sajtó- és tudománytörténet egyik legismertebb csimpánzáról, Nim Chimpskyről.
Végy egy majombébit. Nevezd el a világ egyik legtekintélyesebb nyelvészéről. Lehetőleg egy olyan nyelvészről, aki szerint a majmod soha nem fog beszélni. Fogd meg a majmodat és dugd be egy amerikai középosztálybeli családba.
A Columbia Egyetem pszichológusa Herbert Terrace nagyjából így járt el. Noam Chomsky azon állítását kívánta volna megcáfolni, miszerint a beszéd kizárólag emberi tulajdonság, a Homo sapiens egyedüli kiváltsága. Terrace a kismajmot Nim Chimpskynek nevezte el, majd beköltöztette a New York-i LaFarge családba, ahol családtagként foglalkoztak, bántak vele. És hogy Nim jár-e már iskolába? Kikkel lóg a moziban manapság?
James Marsh dokumemtumfilmje, a Sundance Filmfesztiválon most bemutatott Project Nim részletesen feldolgozza a kísérletet. A LaFarge család jelek sorozata segítségével próbálta rávenni Nimet, hogy mondatokat képezzen. A filmből kiderül, hogy a kezdeti, hihetetlennek tűnő eredményeket követően Nim egyik pillanatról a másikra „visszaállatiasodott” – kiütközött rajta csimpánzlénye. A végtelenül csalódott Terrace 1979-ben jelentette meg cikkét Tud-e egy majom beszélni? címmel az amerikai Science magazinban. A kutató úgy vélte, hogy csak a felületes megfigyelő vélheti úgy, a majom mondatokat alakít ki. Az igazság ezzel szemben az, hogy az adatok objektív elemzése és más tanulmányok is arra mutatnak, hogy nincs bizonyíték a majmok nyelvtanhasználatára. Sőt: a videók tanúsága szerint Nimnek a tréner előzetes ösztökélésére van szüksége ahhoz, hogy a mondatokhoz hasonló jelsorozatokat reprodukálja.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Persze, sokan kételkedve fogadták a megállapításokat. A másik nagy majomhíresség – a Washoe nevű csimpánz – jelnyelvtanára, Roger Fouts, a Central Washington Egyetem pszichológusa szerint Terrace vizsgálata nem volt alkalmas arra, hogy maximalizálja Nim nyelvi képességeit.
„[Terrace] a kudarcokat a biológiára fogta, ahelyett, hogy a saját eljárásait vizsgálta volna meg alaposabban” – nyilatkozta Fouts.
Ahogy a CBS cikke is beszámol róla, ugyan a Nim Projektet még most is vitatják, azonban a kutatók továbbra is erőfeszítéseket tesznek a főemlősök kommunikációs képességeinek megértésére. A szakterület nem mentes az intrikáktól és az éles vitáktól. A közelmúlt botrányos ügye volt a majmok kognitív képességeit vizsgáló harvardi főemlőskutató, Marc Hauser kutatása, aki – a kar dékánja által indított vizsgálatát követően – kénytelen volt több, már megjelent tudományos publikációját is utólag javíttatni – éppen a metodológia, az adatgyűjtés és értelmezés során felmerült hiányosságok miatt. Ez utóbbi ügyről a nyest.hu rövidesen szintén beszámol.
Forrás