nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Főtt ételek és főtételek: nem mindegy, hogy mit eszünk?

Érdekes akciós felhívást kaptunk lencsevégre Budaörsön – mindjárt három különböző formában, gondosan egymás mellé helyezve.

nyest.hu | 2017. szeptember 18.
|  

Izgalmas akcióval állt elő a budaörsi Ízvarázs/Grillvarázs étterem: 50%! Nem mindegy persze, hogy minek az árából.

Fele áron
Fele áron

Közelről mindjárt egyértelművé válik, miről is szól az akció:

Minden
Minden

Persze, az egybeírás-különírás szabályairól szóló fejezetek nem hiába követelik ki maguknak a terjedelmet a helyesírási szabályzatban: az akció szervezőjét is elbizonytalanították legalább annyira, hogy a következő képen már kicsit módosítva adjon hírt a lehetőségről:

Főtt
Főtt

No de jó ez így egyáltalán? Hiszen amikor kiejtem, akkor egészen röviden hallom azt a t-t... Esetleg talán így kellene írni?

Étel
Étel

A helyes megfejtés természetesen az első képen látható: főtt étel – amint arról a helyesírási szabályzat 94–141. pontjából magunk is meggyőződhetünk.

Az utolsó megoldás – főtétel – valóban kérdéses a szövegkörnyezet ismeretében, azonban az egybeírás-különírás finomságait nem ismerőknek is szólnak Szilágyi N. Sándor a változó magyar helyesírásról szóló sorai:

Az egybeírás-különírás úgy agyrém, ahogy van, mert ezt a nyelvészek az ő grammatikai kategóriáik (és nézeteik) szerint akarják íratni mindenáron, és mindent lehetőleg egyformán, ami az ő hitük szerint grammatikailag egyforma, miközben pedig a magyarok nem a nyelvész grammatikájával beszélnek/írnak, hanem a magukéval, és ez a kettő nem is nagyon hasonlít egymáshoz. 

Szilágyi N. Sándor cikkét itt olvashatja

Mit fecseg a közösségi média a marketingesnek?

Outside insight, AI által támogatott médiaelemzés, iparág specifikus tartalomelemzés – csak néhány a december 11-i meetup témái közül. Aki nem akar lemaradni az AI és machine learning legújabb hazai eredményeiről, annak ott a helye a Marketing és NLP című meetupon.

Hogyan tanuljon a mesterséges intelligencia?

Legyen ön is kódfejtő, tanuljon a géppel, és tudja meg, mi a különbség a szabályalapú nyelvleírás és a valószínűségi modellek között.

A kurdok zendülése

A napokban számos cikk és sajtótermék szólt a kurdok és Kurdisztán helyzetéről – a vidék és lakosságának kérdése már száz évvel ezelőtt is élénken foglalkoztatta a hazai közéletet. Sajtószemle a kurdokról 1925-ből.

Hímsovén a Google Fordító?

Érdekes eredményeket kapunk, ha sztereotípiákról faggatjuk a Google Fordítót. Mert hogy meglehetős sikerrel tudjuk ilyenekről faggatni.

Végre egy korszerű feladatgyűjtemény magyarórákhoz

Nemrég jelent meg Romániában egy remek feladatgyűjtemény, mely a magyar anyanyelvi tanórák tervezését, szervezését hívatott segíteni. Méghozzá a legkorszerűbb szemlélettel.

Az eszményi nyelvváltozat: standard és kognitív szemantika

A sztenderd fogalmát többféleképpen értelmezhetjük. Eszményként, absztrakcióként vagy valós nyelvváltozatként. Ha kognitív szemantikai alapon nézzük, akkor mindegyik lehetséges.

Könnyű kis igécskék II

Ismét könnyűigék! Igevivők, metaforák (ezúttal nem irodalom), valamint lexikai függvények (ami ezúttal nem matematika). No és idiómák.

A nyíltság jó dolog, különösen a törvényhozásban

Milyen hosszúak voltak a parlamenti felszólalások? Ki beszélt a legtöbbet? Melyik párt beszélt a legváltozatosabban? Mely témák, mikor kerültek terítékere?

Fejedelmek otthona, Karos Árpád, Előd… vagy talán Töhötöm?

A honfoglalást követő időszakban a Kárpát-medence északkeleti szegletében volt a fejedelmi központ. Erről a vidékről ismertek a leggazdagabb régészeti leletegyüttesek. Közülük is kiemelkedik a Karoson feltárt három temető.

Ne ragozd, Cookie, mert meghülyülök!

Azt, aztat, aztatat. Hazul, hazulról. Azóta, óta fogva – azótától fogva. Írásunkban arra keressük a választ, hogy miért használnak (vagy épp nem használnak) a beszélők funkciójukban igen hasonló toldalékokat egymás mellett.

Ha tanító vagy magyartanár, akkor itt a helye

Magyartanár vagy tanító? Esetleg ilyen szakon tanul? Mindemellett érdekli az, hogy hogyan értékel? Ha a válasz igen, íme egy izgalmas kutatás, amiben ön is részt vehet!

Sógorom, a börtönőr Mit állítsunk?

A hagyományos nyelvészek elvárják az állítmányoktól, hogy a mondat idején és módján kívül valami más „tartalmuk” is legyen, bármit jelentsen is ez.

Büdöskőtől a publikánig: divatszínek a 16-18. századból

Az idei őszi divatszínek nemcsak hangulatukban, hanem elnevezésükben is változatosak. Régen sem volt ez (olyan nagyon) másként.

Robotok a szerkesztőségben?

Kitörhetünk-e a technológia segítségével a saját preferenciáink által generált médiaburokból? Segíthet-e nekünk a gyűlöletbeszéddel, agresszióval átitatott diskurzus normális mederbe terelésében?

Rohadtul nincs különbség a férfi és női nyelv között?

„A nők és a férfiak az élet minden terén különbözőképpen nyilvánulnak meg” – a feltételezés végigkíséri egéész életünket. De vajon valóban így van? Kutatók feltérképezték a nyelvhasználatbeli különbségeket – íme!

Könnyű kis igécskék

Körülnézünk abban az utóbbi évtizedekben gyorsan táguló világban, amelyet a könnyűigék népesítenek be. Megpróbáljuk sok angol és kevesebb magyar példán megragadni, mik is ezek. Nem lesz könnyű: ezek az igék nem úgy könnyűek.

Mondta? Nem mondta? Ne mondja! Kőrösi Csoma Sándor és a hun–magyar őstörténet

Kőrösi Csoma Sándor őstörténeti nézeteiről keveset lehet tudni. Hiteles forrásokból összegyűjtöttük azt a keveset. Találtunk egy hamis Csoma-idézetet is.

A kiejthetetlen államnév: Oaxaca

A mexikói szövetségi állam egy egy erős földrengés miatt szerepelt a híradásokban a napokban. De vajon tudjuk-e, hogy kell helyesen ejteni?

LEITERJAKAB Citromaratás

Tényleg citrom, nem narancs, ne tessenek rosszra gondolni. És egyébként is Chilében. Nem, ez sem célzás volt, most már tényleg nem kell direkt félrevinni. Amúgy meg érdemes elolvasni a posztot, mert lesz benne ennél ütősebb is.

A világszerte érthető, de sehol meg nem értett írásmód

Úgy látszik, feltalálóján kívül soha senki nem volt igazán kíváncsi egy világszerte érthető írásmódra.

Adatok és képek: migráció és társadalom A migráció arcai

Az elmúlt években napjaink részévé váltak a menekültekről szóló hírek. Elemzésünkben az elmúlt közel két év online médiában megjelent képeit vizsgáljuk.

Nevezzük nevén
a gyereket!

Miért játszik egy tudományos intézmény közigazgatási szerepet, és miért feledkezik meg arról, hogy mi az a tudományosság? Mi az, hogy egy névnek van „valamilyen hagyománya”?

Megérttetjük vagy sem?

Jó, ha a helyesírási szabályzat nem támaszkodik olyan nyelvi szabályokra, melyeket a nyelvhasználók nem ismernek, de nem elegáns, ha döntéseit nyelvi alapúnak tünteti fel, miközben magáról a szabályról nem tud.

Milyen a magyar Keletje?

Míg a politika visszatért oda, ahol száz évvel korábban tartott, a turanizmus teljesen megváltozott.

Ki miben tudós? No para, no finnugor

Neparáczki Endre szerint sem vagyunk finnugorok. Ezt korábban Vona Gábor is mondta magáról, s láss csodát, szavait most megerősítette a tudomány.

„’Corruptio’-é vagy ’korrupczió’?

„Eszméletlen, tehetség és tekintély nélküli, csakis a hatalomvágy által vezetett kormány, corrupcionális eszközökkel szerzett és fenntartott többség...”

Mi az a mondattan?

A mondattan arról szól, hogy hogyan épülnek fel a mondatok. Hogy ez az egyszerű megfogalmazás rengeteg buktatót rejt, az majd akkor válik nyilvánvalóvá, ha egy kicsit belegondolunk, mi mindenről is van szó.

Ég veled, józan ész! Akik nem tudnak bocsánatot kérni

Bizonyára mindenki ismeri azt az érzést, amikor azon kapja magát, hogy nem is érti, amit olvas. Az emiatt érzett szomorúságunkat enyhítheti az az érzés, amikor rádöbbenünk, hogy van, aki azt sem érti, amit ő maga ír.

Természetes lelki váza

Július közepén Vlagyimir Putyin a mari fővárosba, Joskar-Olába utazott, hogy ott határozza meg az Oroszországi Föderáció nemzetiségi politikájának alapelveit.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X