nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @szigetva: Az ezer évvel ezelőtti tévedés a "gy" hang írását illetően nem éppen mulandó, r...
    2023. 02. 03, 18:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Abszolút tények nyilván nincsenek. A te hozzászólásaidra azonban a „jelen tudásun...
    2023. 02. 02, 10:55  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Szerintem ilyen típusú vizsgálatoknál abszolút tényekről nyilván nem lehet szó,...
    2023. 02. 02, 08:31  Urál‒Altaj
  • szigetva: @mederi: Csak ez lehetetlen, ha valaki a tényeknek nincs birokában.
    2023. 02. 01, 11:49  Urál‒Altaj
  • mederi: @szigetva: Külön külön a tudományágak gondolom kevésbé hatékonyak, mint ha összeegyeztetve...
    2023. 02. 01, 11:42  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Mindennapi helyesírás
Forraltbor és teaház

A karácsonyi vásár tele van meglepetésekkel. Azért nem kell mindenen csodálkozni...

nyest.hu | 2014. november 24.
|  

November elején kezdődik a karácsonyi készülődés, az égősorok alá kitelepülnek az ajándéknakvalókat kínáló bódék, illetve az ajándékvadászok energia-utánpótlásáért felelős, forró ételeket és italokat kínáló házikók. László nevű olvasónk egy ilyen feliratára lett figyelmes.

Nem véletlenül! Igaz, minden okunk meglenne arra, hogy a forralt bor szerkezetet egybeírjuk, hiszen A magyar helyesírás szabályai (AkH.) is azt mondja ki:

129. Sok alárendelő összetett szavunknak elő- és utótagja között olyan bonyolult kapcsolat van, hogy az összetétel csak többszavas szerkezettel értelmezhető. Így például: vámvizsgálat = hol történő, mivel kapcsolatos vizsgálat? : vámnál történő, vámmal kapcsolatos vizsgálat; csigalépcső = mihez hasonló lépcső ?: a csiga házához hasonló lépcső; stb.

Mivel a forralt bor nem egyszerűen bor, amit felforraltunk, hanem megvan a maga hagyományos fűszerezése (mely variálódhat ugyan, de bizonyos kereteken belül), és forrón fogyasztjuk. Ha a szó szerinti értelmezést vennénk alapul, akkor a felforralt, majd kihűlt bort is így neveznénk, de ezt nem tesszük. Ennek ellenére a forralt bor különírva szerepel az AkH. szótári részében.

Ha azonban alaposabban megfigyeljük a szövegkörnyezetet, akkor arra a következtetésre kell jutnunk, hogy a felirat készítője valószínűleg nem ezt tévesztette el. A forralt bor szerkezet ugyanis látszólag a teaházzal van párhuzamba állítva, pedig eléggé valószínűtlen, hogy valaki azt szeretné állítani, hogy az adott intézmény egy ital, illetve egy italok árusításával foglalkozó üzlethelyiség. Inkább arról lehet szó, hogy a forraltbor-ház és teaház szerkezetből maradt el az első összetétel utótagja, ahogyan az az azonos utótagú összetételek mellérendelésénél gyakori (pl. tea- és kávéfőző, kis- és nagykereskedés, narancs- és citromsárga stb.). Csakhogy, mint az a fenti példákon látható, ilyenkor az utótag nélkül maradt előtag végére kötőjelet teszünk. Érdekes módon a szóösszetételek helyesírásával kapcsolatban erre a szabályzat éppen hogy utal, nem is az igazi összetételekkel, hanem a „képzőszerű utótagokkal” kapcsolatban:

141. [...]

Felsorolásban az elmaradó közös, csak az utolsó taghoz hozzáfűzött képzőszerű utótagra kötőjellel utalunk: bükk-, mogyoró- és nyírfafélék; Tömörkény- és Gárdonyi-szerű stb. [Vö. 262. c)]

Az összetételekre vonatkozó szabályt csak az írásjelhasználattal kapcsolatos fejezetben találjuk meg:

262. c) Ha két vagy több egymás után következő összetett szónak azonos az utótagja vagy az előtagja, rendszerint csak az utolsó, illetőleg csak az első összetett szót írjuk ki teljes alakjában. Ilyenkor az elhagyott közös utótagra, illetőleg előtagra kötőjellel utalunk: gép- és gyorsíró; bel- és külkereskedelem; tej-, zöldség- és gyümölcsfelhozatal; stb., illetőleg: bortermelő és -értékesítő szövetkezet; gépgyártó, -szerelő és -javító üzem; stb.

Éppen ezért a helyes megoldás a forraltbor- és teaház lenne.

Csupán az érdekesség kedvéért említjük meg, hogy ezt a szerkezetet attól függetlenül így kellene írni, hogy a forralt bort külön vagy egybe kell írni – mindkét esetben ez lenne a helyes megoldás. Ha azonban a szóval alkotott szerkezetből nem töröljük az utótagot, akkor írásmódja különbözik aszerint, hogy a forralt bor hogyan írandó. Jelen esetben a szerkezet kötőjeles, méghozzá az úgynevezett második mozgószabály alapján:

139 b) Ha egy különírt szókapcsolat (pl. hajlított bútor) olyan utótagot kap (pl. gyár), amely az egészhez járul, az egyébként különírandó előrészt az új alakulatban egybeírjuk, és ehhez az utótagot (a szótagszámtól függetlenül) kötőjellel kapcsoljuk: hajlítottbútor-gyár. Hasonló esetek: hideg víz, de: hidegvíz-csap; házi feladat, de: házifeladat-készítés; légi fénykép, de: légifénykép-montázs; szabad vezeték, de: szabadvezeték-hálózat; stb. – Ritkábban ugyan, de előtag is járulhat szókapcsolathoz: házi feladat, de: számtan-házifeladat.

A helyes megoldás tehát forraltbor-ház. Ha azonban a forralt bort egybe kellene írni, akkor semmi ok nem lenne a kötőjel használatára (ugyan többszörös összetételről van szó, de szótagszáma nemhogy nem haladja meg, meg sem közelíti a hatot), ezért egybe kellene írni ezt is: forraltborház.

Ezek után csodálkozzon az ember, ha helyesírási hibára bukkan...

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X