nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Legalize it!
Feloldják az X, a Q és a W tilalmát

Törökországban a tervek szerint a jövőben már szabadon használható lesz három, a török ábécében nem szereplő betű. Persze eddig sem bírságoltak meg senkit azért, ha ezeket angol szövegben használta. De akkor mi volt a tiltás célja?

nyest.hu | 2013. november 7.
|  

Recep Tayyip Erdoğan török miniszterelnök több olyan törvényváltozást is tervez, mely kedvezne a törökországi kurdoknak. Többek között leszállítanák a 10%-os parlamentbe jutási küszöböt, mely kedvezne a kurdpárti Béke és Demokrácia Pártnak. Engedélyeznék, hogy a választási kampányok során az irodalmi törökön kívül más nyelvjárásokat és nyelveket is használjanak, továbbá engedélyeznék nem török nyelvű magániskolák nyitását.

Az intézkedések között szerepel az is, hogy hatályon kívül helyezik az X, a Q és a W betű használatát tiltó törvényt. Ez lehetővé tenné a kurd ábécé nyilvános használatát. Az 1928-as „ábécétörvény” ugyanis ezek használatát megtiltotta. Egy városi legenda szerint Mustafa Kemal Atatürk a saját aláírását gyakorolta, és a K jobban tetszett neki, mint a Q, ezért az előbbi használata és az utóbbi betiltása mellett döntött. (A mendemondának valós alapja nincs.)

A kurd ábécé
A kurd ábécé
(Forrás: Wikimedia Commons / MikaelF / CC BY-SA 3.0)
A török „ábécétörvény” nem csupán a török helyesírási reformot és az új irodalmi nyelv kialakítását szolgálta, hanem egyben a nyelvi kisebbségek elnyomását is. A kurd írásbeli használatát eddig erősen korlátozta, hogy a kurd ábécé „tiltott betűket” tartalmaz. Bármilyen furcsa, a törvényt alkalmazták is: 2005-ben 20 kurdot büntettek meg azért, mert újévkor olyan táblákkal vonultak fel, melyeken Q és W betű szerepelt. 2006-ban hasonló eset történt. Ugyanakkor a törvényt szelektíven alkalmazták, hiszen például angol nyelvű feliratokon szabadon használhatta bárki ezeket a betűket.

Mint Mark Lieberman a Language Logon elmlékeztet, a törökhöz közeli azeri ábécéjében megvan a q – a [g] hangot jelöli, és ezt jelölte 1933 és 1939 között is. 1922 és 1933 között viszont a [ty]-t jelölte, ekkor a [g] jele a k volt – 1933-ban azonban cseréltek. (A [k] hang az azeriben csak idegen szavakban fordul elő, ilyenkor minden írásrendszerben ugyanaz a betű jelöli, mint a [ty]-t.) A g betű viszont egy hasonló, de lágyított (jésített, palatalizált) hangot, a [gj]-t jelöli. Ennek 1933 előtt egy sajátos – a húszas-harmincas évek szovjetunióbeli latin ábécékben viszont gyakran sokszor használt – betű, a ƣ volt a jele. Ekkoriban a g a [g] hang helyén képzett, de fel nem pattanó hangot (réshangot, IPA [ɣ]) jelölt. 1933-ban ez a kettő is helyet cserélt. 1939-ben a ƣ-t felváltotta a ğ, melyet a török is használ ott, ahol történetileg ez a hang volt megtalálható (mára azonban leginkább az előtte álló magánhangzó nyúlását jelöli).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
6 tenegri 2013. november 8. 12:12

@El Vaquero: Az ábécék változása általában politikai változásokat jelzett. Eredetileg valóban inkább az egységesítés felé haladtak a Szovjetunióban, ezért nem csak olyan nyelvekhez dolgoztak ki ábécét, amiknek nem volt korábban írásuk, hanem olyanokét is lecserélték, amelyeknek volt, akár elég régi is. A remélt világforradalom miatt eleinte a latin ábécé volt a favorit, aztán a forradalom elmaradásával elővették a cirillt, s mindenhol azt vezették be (ebből csak a grúzok és az örmények maradtak ki, meg a később csatlakozott baltiak). Ez megint csak egységesítésféle, de az már kevésbé, hogy erősen vitatható politikai alapon döntötték el, hogy mely népcsoportok kapnak saját irodalmi nyelvet és ábécét, s melyek lesznek hozzácsapva egy másikhoz (az oszd meg és uralkodj elve alapján). Így nagyon hasonló nyelvjárások lettek kettévágva, máshol nagyon eltérők egy irodalmi nyelv alá gyömöszölve. Másrészt szintén nem egységesítés, hogy az egyes ábécékben, még a hasonló hangkészletű közeli rokon nyelvekében is ugyanarra a hangra igyekeztek eltérő betűket bevezetni. Egyébként ma is vannak politikai vonzatai az ábécéknek (miért is ne lenne persze): a Szovjetuniótól annak felbomlása után elszakad területeken sokszor latin ábécét vezettek be, a török nyelvű országokban helyenként igyekeztek a törökországi normához igazodni (volt több kongresszus is, amin egységes török ábécét próbáltak kidolgozni). Ugyanezt tették volna egyes Oroszországban maradt török népek is, pl. a tatárok, de őket meg politikai okokból akadályozzák ebben: ma olyan nyelv nem lehet hivatalos nyelv vmely tagköztársaságban, amelyiket nem cirill betűkkel írják.

5 Krizsa 2013. november 8. 09:15

@El Vaquero: mnt Magyarországon.

4 Fejes László (nyest.hu) 2013. november 8. 09:05

@El Vaquero: Nem látok bele, de szerintem a változások egyik oka az lehetett, hogy egy koncepció szerint egységes ábécét akartak összeállítani az összes nyelvre, de legalábbis a Szovjetunió összes nyelvére. Lehet, hogy ilyen igazítás volt a cél, az első rendszer sem volt rossz, de úgy vélték, az újabb rendszer közelebb áll az általánostól, tehát hosszú távon megéri a változtatást. (A cirillre is akkor tértek át, amikor világos lett, h a világforradalom elakadt.)

Szóval attól még, hogy nem látjuk egy döntés okát, nem biztos, hogy a döntéshozók teljesen hülyék. Még akkor sem, ha nem értünk egyet velük.

3 El Vaquero 2013. november 8. 08:45

@Fejes László (nyest.hu): jó, igaz, ezt elhamarkodtam. A szovjet elnyomást nem számoltam bele, pedig az évszámból kitalálható. Ezt leszámítva viszont akkor is a pancserség legfelsőbb foka. Ne a nyelv használóinak kárára keressék az utat, hanem egyszer keressék meg előzetesen, állítsanak rendes koncepciót, aztán ha végeztek, akkor lehet átvezetni a gyakorlatba, és hosszú évtizedekig, vagy akár 1-2 száz évig nem kell újra hozzányúlni. Ellenkező esetben nem csak a nyelvből, de saját magukból is bohócot csinálnak.

2 Fejes László (nyest.hu) 2013. november 8. 08:25

@El Vaquero: A 20-as, 30-as évekre volt jellemző, hogy néhány év után új ábécét vezettek be, és nem csak az azeriekre, hanem az egész Szovjetunióra. Tekinthetjük útkeresésnek.

Ja, és talán meglepő lesz, de ezeket a döntéseket nem a „nép” hozta.

1 El Vaquero 2013. november 8. 07:41

Na, ez az azeri lehet még egy birka nép. 1-6 évenként találomra kavargatják az ábécét összevissza, mindenféle koncepciót mellőzendő. Ennek nem kicsi kulturális és pénzügyi vonzata van.

Információ
X