-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A kurd az egyik legnagyobb olyan (indoeurópai nyelveket beszélő) nemzet, amelynek nincs saját állama. Ezért is van, hogy olyan sokat hallani a kurdokról manapság. Míg Iraki Kurdisztán már kiharcolt magának egy autonómiát a második iraki háború után, a törökországi kurdok még mindig nyelvi jogokért, illetve függetlenségükért harcolnak.
Amikor a Közel-Kelet országai elnyerték mai formájukat a 20. században, akkor az országhatárokat nem etnikai, vallási és nyelvi alapokon húzták meg. Ha például a többségben kurdok által lakott területek egyesülnének egy nemzetállamban, akkor az új Kurdisztán területe nagyjából 400 ezer km2 lenne, 35-40 millió lakossal. Magába foglalná Irak északi részét, Irán nyugati területeit, és Törökország dél-keleti vidékeit. (Lásd Ralph Peters politikai elemző újrarajzolt Közel-Kelet térképét itt.)
![Ünneplő kurd tömeg Isztambulban.](/media/unneplo-kurd-tomeg-isztanbulban.png)
(Forrás: wikimedia commons / Bertil Videt )
A kurdok már valamikor az iszlám megérkezése előtt nemzetté szerveződtek a területen élő különböző népek és törzsek keveredéséből, de területén legtöbbször más, nagyobb birodalmak osztoztak. A középkor leghíresebb kurdja Szaladin (1137-1193) volt, aki 1187-ben visszafoglalta Jeruzsálemet az európaiaktól, és egyesítette a muszlim Közel-Keletet, létrehozva az Ajjúbidák kairói központú, és másfél évszázadig tartó uralkodását. A 16. századtól a központosított Oszmán Birodalom része volt Kurdisztán, még egy kisebb része a Perzsa Birodalomhoz tartozott. A 17. században a perzsák sok kurdot áttelepítettek az ország keleti részébe, Észak-Koraszanba, ahol ma is több mint másfél millió kurd anyanyelvű síita él – a máshol élő kurdok többsége egyébként szunni. A kurdoknak a 20. században sem sikerült tartósan önálló államot létrehozniuk, hol a törökök, hol a perzsák, hol az irakiak akadályozták meg függetlenségi kísérleteiket. A második iraki háború óta azonban a kurd legalább hivatalos nyelv Iraki Kurdisztánban, és 2009 óta Törökországban is működik egy kurd nyelvű televízióadó.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Bár a kurdok a mai napig egy nemzetnek tartják magukat, egységes kurd nyelvről már nem beszélhetünk. A kurd nyelveket az iráni nyelvek északnyugati csoportjához sorolják, két nagyobb „nyelvjárásuk” az északi (kurmandzsi) és a déli (szoráni). Az előbbit főleg a törökországi és szíriai kurdok beszélik, míg az utóbbit iraki és iráni kurdok. A két nyelvjárás között jelentős nyelvtani különbségek léteznek, és nem feltétlenül tartják őket kölcsönösen érthetőnek. A különbségek mértékére jellemző, hogy míg a szorániban nincsen nyelvtani nem és esetrag, míg a kurmandzsiban van. A kommunikációt tovább nehezíti az is, hogy a Törökországban latin betűkkel, míg Irakban és Iránban arab betűkkel írják a nyelvet.
![Nyelv Kurdisztánban: sárga - zazaki, piros - kurmandzsi, kék - szoráni.](/media/nyelv-kurdisztanban-sarga-zazaki-piros-kurmandzsi-kek-szorani.png)
A kurmandzsi és a szoráni nyelvjárások közötti különbségeket a goráni nyelv hatására vezetik vissza a nyelvészek. A goráni nyelvet is kurdok beszélik, de a zazaki nyelv két nyelvjárásával együtt (dimli és kirmandzski) a goráni valószínűleg önálló ágat (zaza-goráni) képez az iráni nyelvek között. A goránit Kurdisztán legdélibb területein beszéli 2-5 millió kurd, és korábban fontos irodalmi nyelv volt, aminek mára már átvette a szerepét a szoráni. Ezzel szemben a zazakit nagyjából 2,5 millió zaza beszéli Törökország középső térségében, akik egy része szintén kurdnak vallja magát. A magukat kurdoknak tartók által beszélt ötödik fontos nyelv a laki, amit szintén a kurd nyelvek közé sorolnak, de szókincsét tekintve közelebb áll a lurihoz (és a perzsához).
A kurdok vallási szempontból sem egységesek. Bát többségükben szunnik, az Iránban keletebbre élő kurdok gyakran síiták, és Törökországban sok kurd alevi, ami az iszlámnak inkább a síita agához sorolt humanista, toleráns szufi vonala. A kurdoknak két, szinte csak általuk gyakorolt saját vallásuk is van, a jazidizmus és a jarszanizmus. Ezek, bár monoteisták és sok mindent átvettek az iszlámtól, bőven tartalmaznak más vallásokból öröklődött elemeket is. Mindkét vallás egymillió körüli hívőt számol, a jazidik Moszul környékén élnek, míg a goráni nyelvű szentírású jarszanok Kurdisztán délkeleti részén.
Nem a vallás azonban az, ami a közeljövőben se teszi túlságosan valószínűvé a kurdok országalakítását, hanem a Közel-Keleten uralkodó, helyi és világhatalmi érdekekkel terhelt geopolitika. Így a kurdoknak jó eséllyel még hosszú ideig nemzetállam nélkül kell élniük.
Források
http://www.kurdistan.hu/index.php?mode=tortenelem
http://www.middle-east-online.com/english/?id=43528