nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Egy nemzet, öt vallás, öt nyelv
Egy 30 milliós nemzet ország nélkül: a kurdok

A kurd az egyik legnagyobb olyan (indoeurópai nyelveket beszélő) nemzet, amelynek nincs saját állama. Ezért is van, hogy olyan sokat hallani a kurdokról manapság. Míg Iraki Kurdisztán már kiharcolt magának egy autonómiát a második iraki háború után, a törökországi kurdok még mindig nyelvi jogokért, illetve függetlenségükért harcolnak.

Péli Péter | 2011. február 15.
|  

Amikor a Közel-Kelet országai elnyerték mai formájukat a 20. században, akkor az országhatárokat nem etnikai, vallási és nyelvi alapokon húzták meg. Ha például a többségben kurdok által lakott területek egyesülnének egy nemzetállamban, akkor az új Kurdisztán területe nagyjából 400 ezer km2 lenne, 35-40 millió lakossal. Magába foglalná Irak északi részét, Irán nyugati területeit, és Törökország dél-keleti vidékeit. (Lásd Ralph Peters politikai elemző újrarajzolt Közel-Kelet térképét itt.)

Ünneplő kurd tömeg Isztambulban.
Ünneplő kurd tömeg Isztambulban.
(Forrás: wikimedia commons / Bertil Videt )

A kurdok már valamikor az iszlám megérkezése előtt nemzetté szerveződtek a területen élő különböző népek és törzsek keveredéséből, de területén legtöbbször más, nagyobb birodalmak osztoztak. A középkor leghíresebb kurdja Szaladin (1137-1193) volt, aki 1187-ben visszafoglalta Jeruzsálemet az európaiaktól, és egyesítette a muszlim Közel-Keletet, létrehozva az Ajjúbidák kairói központú, és másfél évszázadig tartó uralkodását. A 16. századtól a központosított Oszmán Birodalom része volt Kurdisztán, még egy kisebb része a Perzsa Birodalomhoz tartozott. A 17. században a perzsák sok kurdot áttelepítettek az ország keleti részébe, Észak-Koraszanba, ahol ma is több mint másfél millió kurd anyanyelvű síita él – a máshol élő kurdok többsége egyébként szunni. A kurdoknak a 20. században sem sikerült tartósan önálló államot létrehozniuk, hol a törökök, hol a perzsák, hol az irakiak akadályozták meg függetlenségi kísérleteiket. A második iraki háború óta azonban a kurd legalább hivatalos nyelv Iraki Kurdisztánban, és 2009 óta Törökországban is működik egy kurd nyelvű televízióadó.

Bár a kurdok a mai napig egy nemzetnek tartják magukat, egységes kurd nyelvről már nem beszélhetünk. A kurd nyelveket az iráni nyelvek északnyugati csoportjához sorolják, két nagyobb „nyelvjárásuk” az északi (kurmandzsi) és a déli (szoráni). Az előbbit főleg a törökországi és szíriai kurdok beszélik, míg az utóbbit iraki és iráni kurdok. A két nyelvjárás között jelentős nyelvtani különbségek léteznek, és nem feltétlenül tartják őket kölcsönösen érthetőnek. A különbségek mértékére jellemző, hogy míg a szorániban nincsen nyelvtani nem és esetrag, míg a kurmandzsiban van. A kommunikációt tovább nehezíti az is, hogy a Törökországban latin betűkkel, míg Irakban és Iránban arab betűkkel írják a nyelvet.

Nyelv Kurdisztánban: sárga - zazaki, piros - kurmandzsi, kék - szoráni.
Nyelv Kurdisztánban: sárga - zazaki, piros - kurmandzsi, kék - szoráni.

A kurmandzsi és a szoráni nyelvjárások közötti különbségeket a goráni nyelv hatására vezetik vissza a nyelvészek. A goráni nyelvet is kurdok beszélik, de a zazaki nyelv két nyelvjárásával együtt (dimli és kirmandzski) a goráni valószínűleg önálló ágat (zaza-goráni) képez az iráni nyelvek között. A goránit Kurdisztán legdélibb területein beszéli 2-5 millió kurd, és korábban fontos irodalmi nyelv volt, aminek mára már átvette a szerepét a szoráni. Ezzel szemben a zazakit nagyjából 2,5 millió zaza beszéli Törökország középső térségében, akik egy része szintén kurdnak vallja magát. A magukat kurdoknak tartók által beszélt ötödik fontos nyelv a laki, amit szintén a kurd nyelvek közé sorolnak, de szókincsét tekintve közelebb áll a lurihoz (és a perzsához).

A kurdok vallási szempontból sem egységesek. Bát többségükben szunnik, az Iránban keletebbre élő kurdok gyakran síiták, és Törökországban sok kurd alevi, ami az iszlámnak inkább a síita agához sorolt humanista, toleráns szufi vonala. A kurdoknak két, szinte csak általuk gyakorolt saját vallásuk is van, a jazidizmus és a  jarszanizmus. Ezek, bár monoteisták és sok mindent átvettek az iszlámtól, bőven tartalmaznak más vallásokból öröklődött elemeket is. Mindkét vallás egymillió körüli hívőt számol, a jazidik Moszul környékén élnek, míg a goráni nyelvű szentírású jarszanok Kurdisztán délkeleti részén.

Nem a vallás azonban az, ami a közeljövőben se teszi túlságosan valószínűvé a kurdok országalakítását, hanem a Közel-Keleten uralkodó, helyi és világhatalmi érdekekkel terhelt geopolitika. Így a kurdoknak jó eséllyel még hosszú ideig nemzetállam nélkül kell élniük.

Források

http://www.kurdistan.hu/index.php?mode=tortenelem

http://www.middle-east-online.com/english/?id=43528

http://www.brill.nl/m_catalogue_sub6_id7560.htm

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X