nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Félúton
Lassan bővülő kurd nyelvi jogok

Az elmúlt években Törökország több kis lépést is tett a kurdok nyelvi és kisebbségi jogainak kibővítéséért, de az igazán nagy változások még elmaradnak.

MTI | 2010. július 5.
|  

Nagy volt az optimizmus, amikor Besir Atalay török belügyminiszter 2009 júliusának végén közölte: kormánya átfogó terven dolgozik a kurd kisebbség helyzetének javítása érdekében. Bár a „demokratikus kezdeményezésnek” elnevezett terv részletei még nem voltak ismertek, a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártjának (AKP) számos kommentátora máris elkezdte fonni a babérkoszorút. Az az elképzelés, hogy néhány törvénymódosítás képes megoldani az évtizedek óta elhibázott kurdpolitikát, s elvenni a mozgásteret a Kurdisztáni Munkáspárttól (PKK), csak kevesek számára tűnt naivnak – írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Diyarbakır, a törökországi kurdok nem hivatalos fővárosa
Diyarbakır, a törökországi kurdok nem hivatalos fővárosa
(Forrás: wikimedia commons / Gerry Lynch)

A legújabb terrorista támadások után óhatatlanul felmerül annak megvizsgálása, hogy mit is eredményezett eddig a „demokratikus kezdeményezés”. Erre a kérdésre az AKP politikusai természetesen más választ adnak, mint a kurdok. A kormány arra mutat rá, hogy például a mardini Artuklu Egyetemen, Dél-Törökországban felállították az élő nyelvek tanszékét, ahol a régóta betiltott kurd nyelvet is tanítani szándékoznak. Néhány kurd település is használhatja eredeti nevét. Bár a török elnevezés érvényben maradt, a helységnévtáblákon (lényegesen kisebb betűkkel és zárójelben) a település eredeti kurd elnevezése is olvasható. A lépés jelentősége nem lebecsülendő, ha valaki visszagondol arra, hogy egyes európai államok milyen hosszan vesződtek a kétnyelvű helységnévtáblákkal.

Feloldották továbbá azt az előírást, hogy kurd foglyok és hozzátartozóik a börtönlátogatáskor csak törökül beszélhetnek egymással.

Múlt év novemberében a tömegtájékoztatásban is enyhítettek néhány korlátozáson. 2010 februárjától több mint egy tucat rádiós és televíziós csatorna sugároz műsort Törökországban kurd és más nyelveken. Nagy jelentőségű volt, hogy a politikai rendezvényeken ismét engedélyezték a kurd nyelv használatát. A korábban érvényes tilalom miatt, miszerint a választási beszédeket csak török nyelven szabad elmondani, több száz kurd politikus ellen emeltek vádat, és indítottak bírósági eljárást.

A kiindulási ponthoz képest tehát történt egy s más. Kevés azonban annak a török igénynek a tükrében, hogy az ország európai típusú demokrácia legyen. Ekrem Güzeldere, az isztambuli Európai Stabilitási Kezdeményezés elnevezésű elemzőközpont kutatója az AKP kurdpolitikáját „ellentmondásosnak” minősíti. Bár ő is rámutat az elért eredményekre, aggályosnak tartja azt, ami idén április 20-tól kezdve történt. Az említett napon letartóztatási hullám kezdődött a tavaly betiltott kurd Demokratikus Társadalom Pártjának (DTP) tagjai ellen, eddig körülbelül 1500 fő esett ennek áldozatul. A közelmúltban 7500 oldalas vádiratot hoztak nyilvánosságra 151 letartóztatott ellen. Vádat emeltek mások mellett a zömmel kurdok lakta nagyváros, Diyarbakir népszerű polgármestere, Osman Baydemir ellen is, akit az államügyészség legszívesebben 36 évre börtönbe záratna. Baydemirt és 150 társát azzal vádolják, hogy kapcsolatot tartott fenn a PKK-val. Ez a vád a múltban már sokszor „segített” abban, hogy a kormány számára kellemetlen kurdokat eltüntessék a politikai palettáról.

Mindezt tetézi, hogy jelenleg több mint 2700 kurd fiatalkorú tölti büntetését török börtönökben, mert a vád szerint rendőrökre támadtak, vagy inzultálták az állam más képviselőit. A fiatalkorú foglyokat a török sajtóban „kődobálóknak” nevezik. Még mindig nem változtattak azon a törvényen, amely egy szintre helyezi őket a felnőtt bűnözőkkel.

A „demokratikus kezdeményezés” kezdete óta más fontos lépések is váratnak magukra. Például az alkotmány módosításai, amelyek lehetővé tennék az anyanyelvi iskolai oktatást, valamint a kurd nyelv használatát a helyi közigazgatásban. Ugyancsak fontos lenne az alkotmány 66. cikkének megváltoztatása. Ez kimondja, hogy az az ember, aki az állampolgárság révén kötődik a török államhoz, az török. A kurdok régóta követelik, hogy az alkotmányban „török állampolgárokról”, s ne „törökökről” legyen szó.

Güzeldere szerint a „demokratikus kezdeményezésből” nem sok maradt, ha az 1500 letartóztatott DTP-tagra vagy a 2700 elítélt kiskorúra gondolunk. Ám a szakértő úgy véli, a kormánynak életben kellene tartania a kezdeményezést, s olyan kényes kérdésekkel is foglalkoznia kellene, mint amilyen az alkotmány módosítása, vagy a kurdok visszatérése Észak-Irakból, párbeszédet folytatva mindazon kurdokkal, akik elutasítják az erőszakot.

Kevéssé valószínű azonban, hogy ez belátható időn belül bekövetkezik. A „demokratikus kezdeményezés” fordulópontjának számít múlt év októbere, amikor 34 törökországi kurd – nyolc egykori PKK-harcos, valamint egy menekülttábor 26 lakója, köztük négy gyerek – visszatért Irakból Törökországba. Nem vették őrizetbe őket, miután átlépték a határt, ellentétben a múltbeli esetekkel. Rövid kikérdezés után szabadlábra helyezték őket, ahogyan azt megígérték nekik. A visszatérők lelkes fogadtatása Délkelet-Törökország kurdok lakta vidékein azonban feldühítette a kormány ellenfeleit. A hazatérő kurdok diadalmenettel felérő vonulását az ellenzéki politikusok a „demokratikus kezdeményezés” bukásának bizonyítékaként értékelték. Ezekben a körökben a PKK (s adott esetben az egész délkelet-törökországi kurd lakosság) elleni fegyveres harc a „kurdprobléma” megoldásának egyetlen lehetséges módja.

Az októberi kudarcot a „demokratikus kezdeményezés”, vagy másik nevén a „kurd kezdeményezés” még nem heverte ki. Az októberi kurd visszatérők, a gyerekek kivételével, már valamennyien börtönben vannak. További visszatérők egyelőre nem lesznek. Törökország még messze nem az az ország, ahová a kurdok önkéntesen és gond nélkül visszatérhetnének.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X