-
menasagh: Digitális tanulás...ennek is idővel jönnek meg a követkeményei mint a szombatesti bálnak.2021. 02. 24, 15:16 Hiánypótló online konferencia a...
-
K. Laci: Itt is nagyon sok hangoskönyveket meg lehet találni és elérhető az oldal akadálymnetesen i...2021. 02. 22, 17:59 Fehér bottal a monitor előtt
-
menasagh: Ezeknek a kifejezéseknek a nyelvújításkori változásokhoz van-e köze ?2021. 02. 17, 21:25 Bocsát és bocsájt
-
gekovacsistvan: Talán folytatnám a 23. - tól ( A többbi engem nem érdekel) "A Nomád Együttműködés Rendszer...2021. 02. 15, 12:38 A honfoglaló férfi, a gender studies...
-
menasagh: Valahol azt olvastam, hogy a biblia a régi eposzokból megmentett részletek átírása, tehát ...2021. 02. 14, 18:00 Jáfet, Magóg és magyarok mindenhol
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Akár képekről és szobrokról, akár alvásról van szó, a galéria állítólag távol áll a buzgó vallásosságtól.
Bizonyára többeknek feltűnt már, hogy a galéria szót két, egymástól eléggé különböző jelentésben használjuk a mai magyar nyelvben. Az egyik jelentésében képzőművészeti alkotásokkal foglalkozó intézményről van szó, ezen a jelentésen belül is megkülönböztethetünk kettőt: a műalkotásokkal kereskedő boltot, illetve a múzeumokhoz hasonló intézményt. Arra azonban nem nehéz rájönni, hogy a kettő nem választható el élesen: mindkét intézménytípus foglalkozik a másikra jellemző tevékenységgel, legfeljebb másra helyezik a hangsúlyt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A másik jelentése egy nagyobb térben, elsősorban helyiségben a falak mentén található megemelt szint, mely úgy osztja meg a belmagasságot, hogy alatta és felette is lehessen közlekedni. Ma elsősorban a nagyobb belmagasságú lakásokban létrehozott galériaágyakat nevezzük rövidebben galériának (a neten a szóra rákeresve elsősorban ilyen képeket fogunk találni). Ez a jelentés viszonylag új lehet, a szótárakban legalábbis nem sikerült nyomára bukkannunk.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a galéria először 1713-ban bukkant fel a magyarban ’műgyűjtemény’ jelentésben, majd 1878-ben ’zárt folyosó’, 1835-ben ’karzat a színházi nézőtéren’ és 1860-ban ’család’ jelentésben. A második és az utóbbi ma aligha él. A galéria nemzetközi szó, megfelelői ’folyosó’, ’gyűjtemény’, illetve ’karzat’ jelentésben széles körben elterjedtek – legalábbis Európa nyelveiben. A középkori latinban a szót ’fedett járda, folyosó, árkád’, a humanista latinban ’fedezék’, ’folyosó’, ’fedett tornác’, ’erkély’ és ’csarnok’ jelentésben használták.
Arra a szótár nem tér ki, hogy az építészeti fogalom hogyan kapta a ’műgyűjtemény’ jelentését, de nem nehéz kitalálni. A különböző intézmények gyakran kapják nevüket a helyükről: a magyarban ilyen a bolt, melynek eredeti jelentése ’boltív’; hasonló a lengyel sklep [szklep] ’bolt, üzlet’ – a szó a csehben a mai napig ’pince’.
Annál érdekesebbeket ír a TESz. a szó keletkezéséről. Eszerint a név a Galilea földrajzi névből származhat. Állítólag Judea lakosságával szemben Galilea lakossága nem volt buzgón vallásos – azt sajnos nem írják, melyik korban.
Ez szolgáltatott alapot ahhoz, hogy a középkorban a templom tornácát, mely messze esett az oltártól és ahol a világiak és bűnösök álltak, Galileának nevezzék el. Így születhetett meg a galéria mint építészeti terminus. (Az [l] és az [r] kapcsolatáról korábban Kálmán László írt.) Később aztán többféle építészeti konstrukciót is jelölt, illetve a név ráragadt azokra a műgyűjteményekre is, melyeket valamilyen galériának nevezett épületrészen tároltak.