-
Sándorné Szatmári: @Sultanus Constantinus: 1 " egy magyar anyanyelvű sosem fog olyat mondani, még véletlenül ...2024. 12. 09, 15:55 Az anyanyelvi beszélő nyomában
-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Akár képekről és szobrokról, akár alvásról van szó, a galéria állítólag távol áll a buzgó vallásosságtól.
Bizonyára többeknek feltűnt már, hogy a galéria szót két, egymástól eléggé különböző jelentésben használjuk a mai magyar nyelvben. Az egyik jelentésében képzőművészeti alkotásokkal foglalkozó intézményről van szó, ezen a jelentésen belül is megkülönböztethetünk kettőt: a műalkotásokkal kereskedő boltot, illetve a múzeumokhoz hasonló intézményt. Arra azonban nem nehéz rájönni, hogy a kettő nem választható el élesen: mindkét intézménytípus foglalkozik a másikra jellemző tevékenységgel, legfeljebb másra helyezik a hangsúlyt.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A másik jelentése egy nagyobb térben, elsősorban helyiségben a falak mentén található megemelt szint, mely úgy osztja meg a belmagasságot, hogy alatta és felette is lehessen közlekedni. Ma elsősorban a nagyobb belmagasságú lakásokban létrehozott galériaágyakat nevezzük rövidebben galériának (a neten a szóra rákeresve elsősorban ilyen képeket fogunk találni). Ez a jelentés viszonylag új lehet, a szótárakban legalábbis nem sikerült nyomára bukkannunk.
A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a galéria először 1713-ban bukkant fel a magyarban ’műgyűjtemény’ jelentésben, majd 1878-ben ’zárt folyosó’, 1835-ben ’karzat a színházi nézőtéren’ és 1860-ban ’család’ jelentésben. A második és az utóbbi ma aligha él. A galéria nemzetközi szó, megfelelői ’folyosó’, ’gyűjtemény’, illetve ’karzat’ jelentésben széles körben elterjedtek – legalábbis Európa nyelveiben. A középkori latinban a szót ’fedett járda, folyosó, árkád’, a humanista latinban ’fedezék’, ’folyosó’, ’fedett tornác’, ’erkély’ és ’csarnok’ jelentésben használták.
Arra a szótár nem tér ki, hogy az építészeti fogalom hogyan kapta a ’műgyűjtemény’ jelentését, de nem nehéz kitalálni. A különböző intézmények gyakran kapják nevüket a helyükről: a magyarban ilyen a bolt, melynek eredeti jelentése ’boltív’; hasonló a lengyel sklep [szklep] ’bolt, üzlet’ – a szó a csehben a mai napig ’pince’.
Annál érdekesebbeket ír a TESz. a szó keletkezéséről. Eszerint a név a Galilea földrajzi névből származhat. Állítólag Judea lakosságával szemben Galilea lakossága nem volt buzgón vallásos – azt sajnos nem írják, melyik korban.
Ez szolgáltatott alapot ahhoz, hogy a középkorban a templom tornácát, mely messze esett az oltártól és ahol a világiak és bűnösök álltak, Galileának nevezzék el. Így születhetett meg a galéria mint építészeti terminus. (Az [l] és az [r] kapcsolatáról korábban Kálmán László írt.) Később aztán többféle építészeti konstrukciót is jelölt, illetve a név ráragadt azokra a műgyűjteményekre is, melyeket valamilyen galériának nevezett épületrészen tároltak.