nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ezt sosem gondoltad volna a galériáról!

Akár képekről és szobrokról, akár alvásról van szó, a galéria állítólag távol áll a buzgó vallásosságtól.

Fejes László | 2015. szeptember 11.
|  

Bizonyára többeknek feltűnt már, hogy a galéria szót két, egymástól eléggé különböző jelentésben használjuk a mai magyar nyelvben. Az egyik jelentésében képzőművészeti alkotásokkal foglalkozó intézményről van szó, ezen a jelentésen belül is megkülönböztethetünk kettőt: a műalkotásokkal kereskedő boltot, illetve a múzeumokhoz hasonló intézményt. Arra azonban nem nehéz rájönni, hogy a kettő nem választható el élesen: mindkét intézménytípus foglalkozik a másikra jellemző tevékenységgel, legfeljebb másra helyezik a hangsúlyt.

A másik jelentése egy nagyobb térben, elsősorban helyiségben a falak mentén található megemelt szint, mely úgy osztja meg a belmagasságot, hogy alatta és felette is lehessen közlekedni. Ma elsősorban a nagyobb belmagasságú lakásokban létrehozott galériaágyakat nevezzük rövidebben galériának (a neten a szóra rákeresve elsősorban ilyen képeket fogunk találni). Ez a jelentés viszonylag új lehet, a szótárakban legalábbis nem sikerült nyomára bukkannunk.

A Magyar Nemzeti Galéria
A Magyar Nemzeti Galéria
(Forrás: Wikimedia Commons / V.Mariann / CC BY-SA 3.0)

A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára (TESz.) szerint a galéria először 1713-ban bukkant fel a magyarban ’műgyűjtemény’ jelentésben, majd 1878-ben ’zárt folyosó’, 1835-ben ’karzat a színházi nézőtéren’ és 1860-ban ’család’ jelentésben. A második és az utóbbi ma aligha él. A galéria nemzetközi szó, megfelelői ’folyosó’, ’gyűjtemény’, illetve ’karzat’ jelentésben széles körben elterjedtek – legalábbis Európa nyelveiben. A középkori latinban a szót ’fedett járda, folyosó, árkád’, a humanista latinban ’fedezék’, ’folyosó’, ’fedett tornác’, ’erkély’ és ’csarnok’ jelentésben használták.

Arra a szótár nem tér ki, hogy az építészeti fogalom hogyan kapta a ’műgyűjtemény’ jelentését, de nem nehéz kitalálni. A különböző intézmények gyakran kapják nevüket a helyükről: a magyarban ilyen a bolt, melynek eredeti jelentése ’boltív’; hasonló a lengyel sklep [szklep] ’bolt, üzlet’ – a szó a csehben a mai napig ’pince’.

Annál érdekesebbeket ír a TESz. a szó keletkezéséről. Eszerint a név a Galilea földrajzi névből származhat. Állítólag Judea lakosságával szemben Galilea lakossága nem volt buzgón vallásos – azt sajnos nem írják, melyik korban.

Galilea
Galilea
(Forrás: Wikimedia Commons / Hanay / CC BY-SA 3.0)

Ez szolgáltatott alapot ahhoz, hogy a középkorban a templom tornácát, mely messze esett az oltártól és ahol a világiak és bűnösök álltak, Galileának nevezzék el. Így születhetett meg a galéria mint építészeti terminus. (Az [l] és az [r] kapcsolatáról korábban Kálmán László írt.) Később aztán többféle építészeti konstrukciót is jelölt, illetve a név ráragadt azokra a műgyűjteményekre is, melyeket valamilyen galériának nevezett épületrészen tároltak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
2 Annie 2015. szeptember 11. 23:55

tyű, ezt én se gondoltam volna... pedig logikus, mert szeretem a galériákat (mindkét értelmében) és nem vagyok vallásos :D

apró szőrözés: a galéria és a galériaágy nem ugyanaz, előbbi egy mini emelet, utóbbin tényleg csak az ágy van, gyakran a padlózata is rácsos, így matrac nélkül használhatatlan.

ebngqsp.galeriaepites.hu/images/phocagal..._faragottkorlat4.jpg

galeria.hu/images/phocagallery/lazuros/t...os-dio-lazurral3.jpg

1 Sultanus Constantinus 2015. szeptember 11. 09:49

Az építészeti szaknyelvben "osztószint"-nek nevezik.

Viszont amit a TESZ ír, számomra nem túl meggyőző. Bár a DRAE szerint is a spanyol "galería" a középkori lat. "galilaea"-ból jön, attól tartok, hogy itt inkább népetimológiáról van szó, vagyis a szó alakját a gala 'díszes/ünnepi ruha' (amely a CORDE szerint már a 13. századtól dokumentált) + az -ería '-ság/-ség' főnévképző befolyásolhatta (amely megvan a franciában és az olaszban is). A sp. galería egyébként 1458-ból dokumentált először. (Feltételezem, hogy a magyarba a németből került a francián keresztül.)

Információ
X