nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A grúzok már
a gyergyói kertek alatt vannak

Vak tyúk is talál szemet – a tudomány azonban nem a hangzásbeli hasonlóság alapján keres kapcsolatot a szavak között.

Fejes László | 2014. május 7.
|  

Hozzá kell szoknunk, hogy egyes anyanyelvtársaink bármely más nyelv szavában képesek magyar szavakat felismerni. Egyik kommentelőnk például a grúzokkal kapcsolatos cikkünk kapcsán a megrel karta ’karám, elzárt terület’, illetve a magyar kert, a György név és Gyergyó, illetve a waručān [varucsán] népnév és kabar varsány törzsnév között vél összefüggést felfedezni. Ezúttal nem egészen alaptalanul.

A kert esetében ugyan nem tudjuk megerősíteni feltételezését: A magyar nyelv történeti-etimológiai szótára szerint a kert a kerül, kerít, kering stb. szavakkal függ össze – az azonban igaz, hogy eredetileg ’bekerített hely’ volt a jelentése. Sőt, a szótár azt is említi, hogy korábban próbálták oszét és kaukázusi szavakkal is egyeztetni. Mivel a grúzzal közeli rokon megrel ez utóbbiak közé tartozik, láthatjuk, hogy korábban komoly tudósok is kerestek kapcsolatot a két szó között – még ha utóbb el is vetették.

Még közelebb jár kommentelőnk az igazsághoz a György és a Gyergyó kapcsolatát illetően. Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárának Gyergyószentmiklós címszava azt írja, hogy a Gyergyó név mögött egy régi magyar Gyërgy-jó ’György-patak, György-folyó’ víznevet feltételeznek.

Elkerített terület Gyergyóban
Elkerített terület Gyergyóban
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 3.0)

A Varsány településnévnél pedig azt olvashatjuk, hogy valóban egy alán (tehát iráni) néptöredék nevéből származik – ezt azonban egy [aszián]-nak vagy [oszián]-nak hangzó népnévből vezeti le, mely a jász népnévvel azonos. Pedig a feltételezés már-már meggyőzően hangzott...

Persze ha a varsány valóban a waručānból származna, akkor sem vonhatnánk le messzemenő következtetéseket. A népnevek egyik népről a másikra ragadnak, és az azonos eredetű nevet viselő népek között a kapcsolat gyakran csak nagyon áttételesen van meg. A kapcsolat a magyarok és a grúzok között ettől még legfeljebb annyi lenne, mint a varsány, az atombomba, Budapest, a hozott szalonna és az egérirtás között.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Avatar 2014. május 9. 12:04

@Krizsa: "Hogy a vadállat mindig köröz, mielőtt akar valamit?"

Ez hülyeség. Rengeteg olyan ragadozó van, amelyik egyáltalán nem köröz, hanem (lehetőleg lesből) egy egyenes rohammal támad rá a prédára. A magabiztosságod elképesztő, pedig biológia terén volt már egy-két röhelyes állításod (pl erszényes panda, öt karmú sas).

7 LvT 2014. május 8. 10:41

@szigetva: >> Az 1980-as (© 1978) kiadásban van ez.<<

Az az első kiadás. Érdekes, hogy a második, 1988-ban átdolgozott kiadásban már meg sem említi ezt a <*Gyergy-jó> etimológiát, még elvetettként sem; holott a <Ditró> szócikkében hozza, hogy a <*Detre-jó> etimológia nem állja meg a helyét. Ez utóbbi analógiája egyébként Szádeczky egyik érge a <*Gyergy-jó> mellett.

6 Krizsa 2014. május 8. 05:05

@Sultanus Constantinus: Nem jön össze, az istennek sem az, hogy a krrrr, a kurrogás ősi hang. Hogy a vadállat mindig köröz, mielőtt akar valamit? Általában erőszakkal akar elvenni, de fajon belül kunyerálással. MINDIG KÖRÖZ.

Nahát, képzeljétek, az emberi faj úgy születik, hogy ez a kar-kár-ker-kér-kir-, kor, kór, KÖR, kúr már be van neki huzalozva az agyába:-). Ezért van KR minden nyelvben és mindenhol: körbevevés-kurrogás, ijesztgetés, harc - de ha kicsi vagyok, akkor kunyerálás. Egyelőre még változtatható magánhangzókkal van nekünk a memóriánkba behuzalozva ez a KRRR.

És képzeljétek, még legalább HÁROMSZÁZ ilyen természeti hang van nekünk előregyártva, mint mássalhangzó-váz - már a megtermékenyüléskor. Hogy kb. mit is jelentsenek majd, ha szavak lesznek belőlük.

Nagyon egyszerű agykutatási kísérletekkel ...már kb. 40 éve megvannak az eszközök arra, hogy ezt igazolni lehet.

De nem, nem, inkább a fantázia nyelvészet. De nehéz lemondani arról, hogy mégse sokat különbözöl az állattól...

5 szigetva 2014. május 8. 00:47

@LvT: Az 1980-as (© 1978) kiadásban van ez.

4 LvT 2014. május 7. 23:52

@poszt: >> Kiss Lajos a Földrajzi nevek etimológiai szótárának Gyergyószentmiklós címszava azt írja, hogy a Gyergyó név mögött egy régi magyar Gyërgy-jó ’György-patak, György-folyó’ víznevet feltételeznek <<

Melyik kiadásban van ez így? Az én 1997-es, második kiadású példányomban ezt az eredetileg Szádeczky Lajostól származó etimológiát nem említi: tisztázatlannak tartja, és esetlegesen a <gurog> ’görög’ ige folyamatos melléknévi igenévi alakjára utal.

3 siposdr 2014. május 7. 21:20

@baloch: gondolt már Varsány mellett pl Örkényre is?

2 baloch 2014. május 7. 14:46

A cikkből:

1. "A kapcsolat a magyarok és a grúzok között ettől még legfeljebb annyi lenne, mint a varsány, az atombomba, Budapest, a hozott szalonna és az egérirtás között."

Igen, biztos ezek közt is van több összefüggés, mert vak tyúk is talál szemet.

2. "A népnevek egyik népről a másikra ragadnak, és az azonos eredetű nevet viselő népek között a kapcsolat gyakran csak nagyon áttételesen van meg. "

Biztos a kullancsok által terjednek ezek a ragályos népnevek.

Az áttétel a kullancs lehetősége mellett: vándorló népcsoportok. Igen áttételesek lehetnek a georgiai megrel, gyergyói székely és örmény ősapai kapcsolataim is. Rámondhatjuk, hogy véletlen, hiszen a történelemben minden véletlenül történt meg, mert történhetett volna máshogy is...(?)

1 Sultanus Constantinus 2014. május 7. 10:45

Na, újabb meglepetés, ami romba döntötte az elméletemet. Eddig majdnem biztos voltam benne, hogy a "kert" szó a germán "garden" átvétele. Mentségemre, odáig nem jutottam el, hogy utánanézzek, pedig már szándékomban állt.

Információ
X