@bloggerman77: www.elmexicano.hu/2015/03/blabla-es-hablaty.html

A japánban a ヴィ(és variációi) kevésbé használtak mint a h-sor dakutenes változatai, de elő szokott fordulni. A kettő között kiejtésben nem szokott különbség lenni.

@szigetva: Nincs apparátusom arra, hogy ténykérdésekben fonetikusokkal vitatkozzam, és a Forvo is a te álláspontodat látszik alátámasztani: hu.forvo.com/search/%E3%83%91%E3%83%BC%E...6%E3%82%A3%E3%83%BC/

Ennek ellenére @Kormos:-sal tartok a továbbra is abban, hogy ez még marginális, "urbánus" jelenség lehet, amely nem tudni, mennyire hatolt be már a normába (vö. magyar ajakréses /ȧ/-zás). Elég lehet tehát ez már egy tanulmány megírására, de a szintézissel még vélhetően érdemes megvárni, hogy továbbterjed-megszilárdul-e, avagy visszaszorul.

@LvT: @szigetva: @Kormos: Érdekes párhuzam a brazíliai portugál. Bár ott is több nyelvjárás van, de a helyi "sztenderd"-ben (ami ha jól tudom, a rióin alapszik) valóban nincs [ti] és [di] (írásban ez lehet ti, di vagy a szó végén te, de), automatikusan [csi], [dzsi]-t csinálnak belőle. Ezért vicces, amikor a brazilok spanyolul beszélnek: képtelenek kimondani, hogy [amerika latina] (América Latina), ez náluk [amerika lacsina] (egészen pontosan a végén is inkább svá az /a/).

@szigetva: Van ti és di írásban, de beszédben tudomásom szerint ikaszából a többség ma is kerüli. Olyan, mint ahogy a magyarba is bekerülhetnek - elvben - svával meg szillabikus mássalhangzókkal angol meg német jövevényszavak, csak aztán folyamatos beszédben általában belekúrunk egy ö-t vagy egy ü-t, vagy a végére nyomunk egy i-t és jól van az úgy, főleg, ha ragozzuk. Persze attól még Lidlnek, Peter-nek, meg ilyeneknek írjuk. Ahogy LvT hozta a ヴ-t nem v-nek ejti az énekes. Írni simán lehet ti, tu, di, du, zi, we, wu, wi, va, vi, vu, ve, vo, tse, tsi stb. szótagokat, ejteni viszont csak egyesek szoktak ilyesmiket. Na most, nem ez a lényeg: a japánban eredendően nincsenek ilyenek, úgyhogy aki ejti is őket abban a néhány jövevényszóban, az sem fog annyi ilyen szót gyömöszölni egy dalba, mint amennyi a linkelt videóban van :D Tehát nem hangzik japánosan.

@LvT: Én annó Itô és Mester cikkéből művelődtem (Japanese Phonology, in John Goldsmith (ed.) The handbook of phonological theory, 1995, 817–838). Szerintük újabb jövevényszavakban van [ti], [di], régebbiekben [ʧi], vagy [te] irányban kerülték ki ezeket.

@szigetva: A klip felirata szerint <…ハヴァ…>, vagyis /hava/ ejtés lenne várható, vagyis labiodentális /v/-vel, a klipben mégis inkább ehelyett /b/-t hallok (és a feliratozó is). Tehát az, hogy le lehet írni, hogy <ティ>, azaz /ti/, még nem jelenti azt, hogy a japán nyelvben lenne ilyen szótag. A gyakorlatban helyettesítik. Fonetikailag edukált beszélők tudják is ejteni, de ez szerintem ugyanannyira nyelven kívüli dolog, mint magyar nyelvűek által magyar szövegben [wɔ] kezdettel ejteni a <Washington> nevet.

@elhe taifin: Eléggé unortodox megoldás, de hát mit csináljanak a szerencsétlenek, ha nincs nekik rá jobb. Nagyon köszönöm!

@Kormos: „de van benne ti és si szótag, ami a japánban nincs” dehogy nincs: www.google.hu/search?q=party+in+japanese

@bloggerman77: Több tízezer héber viszont nem volt ott harcolni a török ellen. Tehát legalább két földrajzilag elszigetelt környezetben szintén hasonló a szó és azonos jelentés: a héber havli = badarság, smmiségekkel való foglalkozás, havalbál = folyondár, havál = sajnos, hiába, hevel = semmiség, pára, lehellet. B/V hangváltozás. Vesd ö.: magyar HAB, habog.

@bloggerman77: Persze, hogy kizártam, mert ennek alátámasztására nyelvtörténeti adatok kellenének, és jelen tudásom szerint ez a szó nem szerepel a rendelkezésre álló etimológiai szótárakban. Másfelől nem vagyok hadtörténész (meg nem is volt soha a történekem az erősségem), így nyilván fogalmam sem volt arról, amit mondasz. De ha lehetett is volna így, akkor viszont nem csak ez lenne az egyetlen spanyol szó a magyarban, amelyik akkor került be, márpedig semmilyen adat nincs olyan spanyol szavakról, amelyeket közvetlenül tőlük vettünk volna át. Legalábbis én egyről sem tudok.

Az meg egy újabb humor, hogy a főszerkesztő azt irja itt a cikkben, h állítólag finn countryzene hallható a filmben, holott kismillió helyen le van írva, hogy: van. Tehát nem állitólag. Ez egy hommage ui.

@Sultanus Constantinus:

Tekintve, hogy pár évvel ezelőtt, amikor a spanyol hablar ige és a magyar habatyolni szóról értekeztél, felvetettem, hogy a hablar szó átkerülhetett a magyarba a 16. században. Eztkizártad. Az akkori beszélgetésből nyilvánvaló volt, hogy fogalmad sem volt róla, hogy több tízezer spanyol harcolt a 16. században a török ellen kis hazánkban...

@bloggerman77: Te most komolyan ennyire hülyének nézel, hogy nem néztem utána, mielőtt megírtam volna a cikket?

@Galván Tivadar: 　Idegen nyelvek "v" hangját szokták ezzel a kombinációval írni. ヴァ va ヴ vu ヴィ vi 　stb