nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Kisebbségek a magyar szórakoztató médiában
Nem célcsoportok?

A cigányság a hírekben leginkább a bűnözéssel kapcsolatban kerül elő, de mi a helyzet a szappanoperákkal és egyéb szórakoztató műsorokkal? Az összkép ott sem sokkal jobb, más kisebbségek pedig még ennyire sem jelennek meg a képernyőkön.

Takács Boglárka | 2012. július 17.
|  

A kisebbségek nyelvi és médiajelenlétével foglalkozó sorozatunk tovább folytatódik.Volt már szó a kifehérített médiaszereplőkről és kitalált karakterekről, a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos nyelvhasználatról, valamint sok másról. Most azonban egy olyan témára kerítünk sort, ami eddig még csak a hozzászólásokban került elő. Milyen szerepekben jelennek meg a kisebbségekhez tartozó emberek a magyar filmekben, sorozatokban? A fekete rendőrfőnök figurája valószínűleg mindenkinek ismerős, aki látott már amerikai tévésorozatot, de Magyarországon is léteznek ilyen típusok? Mit mondanak a kérdéskörről a társadalomtudományok? Ez alkalommal az etnikai kisebbségekre, elsősorban a cigányságra összpontosítunk, mert a legtöbb kutatás ezt a témát vizsgálta; a szexuális kisebbségek például gyakorlatilag teljesen kimaradtak.

Amerikai filmforgatás
Amerikai filmforgatás
(Forrás: Wikimedia Commons / Maid on the Bay / CC BY-SA 2.0)

Szappanopera-kutatás

A magyar etnikai kisebbségekkel kapcsolatos médiakutatások ezidáig szinte kizárólag a híradókra, sajtótudósításokra összpontosítottak, a szórakoztató műsorokról ezidáig igen kevés publikáció született. Ez talán azért lehet így, mert meglehetősen kevés társadalomtudós foglalkozik a kisebbségek médiajelenlétével, és nincsen mindenre erőforrás. De az is az okok között szerepelhet, hogy igen kevés kisebbségi szereplővel találkozunk a hazai gyártású műsorokban, így pedig a leendő kutatóknak lehet, hogy eszükbe sem jut, hogy ez a téma is vizsgálatra érdemes. Ráadásul a szórakoztatással, tömegmédiával foglalkozni hagyományosan kisebb presztízst jelent. Azért találtunk néhány hazai vizsgálatot.

Bernáth Gábor és Messing Vera médiakutatók még 1998-ban készítettek interjúkat többségi médiaszerkesztőkkel egy vizsgálat keretében, és többféle érveléssel is találkoztak. Egyrészt a kisebbségeket nem tekintik a médiumok célcsoportnak, nem akarnak nekik eladni semmit. Másrészt az a vélekedés is létezik, hogy a kisebbségek szerepeltetése elidegenítheti a többséget. De ez vajon valóban így van?

A szórakoztató műsorok közül talán először a Barátok közt szappanopera 2000. évi adásaiban jelent meg hangsúlyosan roma szereplő. Nóra, a gyerekkorában intézetben nevelkedett jogásznő a történet szerint tudomást szerzett arról, hogy édesapja roma. Ezek után szembesülnie kellett apja kirekesztett helyzetével, majd saját maga is a rasszizmus céltáblájává vált.

Ebben az esetben a kutatók azt találták, hogy a forgatókönyvírói lépés nem idegenítette el a sorozat többségi társadalomhoz tartozó nézőit. Meglepő módon viszont a fiatalok nagyobb arányban utasították el a fiktív roma szereplőket, mint az idősebbek. A tudósok fókuszcsoportos módszerrel azt is megvizsgálták, hogyan viszonyultak maguk a roma nézők a sorozat eseményeihez. A bemutatott diszkriminációt nagy részük valósnak érezte, a helyzetet jellegzetesnek – mint az egyik válaszadó mondta: „amikor megtudják a Nóráról, hogy cigány, akkor azt mondja a Magdi, hogy: »ki gondolta volna, hisz olyan finom nő«. Akkor ebben a mondatban már minden benne van”. Mindemellett nehezményezték, hogy a cigányság csak negatívumként bukkant fel a történetben.

Nóra a mai napig szerepel a sorozatban (tudtunkkal nem roma színésznő játssza), de kisebbségi mivolta csak az említett történetszál erejéig került elő. Más etnikai kisebbségek még ennyire sem szerepelnek a szappanoperákban – annak ellenére, hogy a szélsőjobb gyakran felemlegeti a média vélt zsidó túlsúlyát, zsidó szereplőt sem találtunk.

Tehetségek a skatulyában

A valóságshow-k és a tehetségkutató műsorok szerkesztésükben a fiktív szórakoztató műsorokra hasonlítanak, legalábbis abban az értelemben, hogy a szerkesztők rendszerint különböző típusokat szerepeltetnek, habár a szereplők többé-kevésbé önmagukat is adják. Így ezeket a műsorokat is érdemes lehet a teljesen fiktív szórakoztató adásokkal együtt tárgyalni.

Vannak-e kimondottan kisebbségi típusok a valóságshow-k mezőnyében? A „szegény sorsú fiatal” szerepében sokszor feltűnnek roma versenyzők. Oláh Ibolya intézetben nevelkedett, Caramel anyagi és egészségi problémákkal küzdött. Viszont nem lehet azt mondani, hogy csak az etnikai kisebbségek tagjai kerülnek ebbe a típusba: például az idei Megasztár második helyezettjével, Szakos Andreával kapcsolatban is előszeretettel hangsúlyozták a műsorkészítők, hogy eladta a mobiltelefonját, hogy legyen pénze elutazni a válogatóra.

A cigány versenyzők kapcsán gyakran előkerül a családi háttér, a zenész hagyomány. A magyarországi cigány hírességek nagy része hagyományosan zenész vagy énekes, és ezen egyelőre a szórakoztató műsorok sem változtattak. Lakatos Krisztián vagy az idei Megasztár győztese, Radics Gigi esetében a szerkesztők egyaránt kiemelték a zenész családból való származást. A rendkívül fiatal Radics Gigit édesapja nem engedte egyedül lakni a Mega-házban (úgy gondoljuk, ez teljesen érthető), hanem beköltözött vele, így a szerkesztők még erősebben tudták hangsúlyozni a családi köteléket. Ha esetleg lemaradtunk az idei Megasztárról, és nem hallottunk még Gigiről, akkor semmiképpen se hagyjuk ki a következő előadást:

A nem tehetségkutató jellegű valóságshow-k közül a Gáspár Győző és családja életére alapuló Győzike Show nagy indulatokat váltott ki, de rengetegen nézték. Győzike emellett még más valóságshowkban is szerepelt, becenevét például a Big Brother VIP sorozatban kapta. Győzike kezdetben erőteljesen hangsúlyozta saját cigányságát, de Bernáth Gábor médiakutató adatai szerint idővel ezek a témák elhalványultak. A kisebbségi mivolt háttérbe szorítása más cigány énekesekre is igaz, de azt egyelőre nem tudni, hogy általános jelenségről van-e szó.

Autentikusnak tartják őket

Látható, hogy a valóságshow-kat és tehetségkutatókat sok néző realisztikusabbnak gondolja, mint amilyenek valójában. Amikor a közelmúltban kiszivárgott, hogy a Csillag Születik zsűrije konkrét instrukciókat kapott, még a médiával foglalkozó blogok is meglepetésként tálalták az információt. Mit hallhatunk ezekről a hírességekről? Munk Veronika kutatása szerint 2005-ben a Győzikével és Caramellel foglalkozó cikkek háromnegyede a bulvársajtóban jelent meg. Az ekkor ismertsége csúcsán levő Győzikéről szóló cikkek többsége valamilyen botrányról számolt be, emellett megjelent még (jóval kisebb arányban) a siker, a szegénység, betegség, egyéb tragédia; illetve a család fontossága is. Az index.hu nem reprezentatív felmérése szerint a lap olvasóinak nagy része úgy vélte, Győzike a tipikus cigány életforma képviselője, és azért népszerű, mert idegesítő. A válaszadók egyharmada azt gondolta, Győzike TV-személyisége és valós személyisége egyforma, a híresség nem színészkedik.

A Caramelről beszámoló tudósítások részben hasonló mintázatot mutattak. Itt a leggyakoribb téma a szegénység, betegség, tragédia volt (sok cikk szólt Caramel gerincsérvéről), ezek után következett a siker, majd jóval alacsonyabb mértékben a botrány, a tanulatlanság és a szerelem (!). Caramel úgy jelent meg a sajtóban, mint szegény sorsú, iskolázatlan fiatal, akit zenei tehetsége emelt fel. Mint a következő, Caramel által írt és előadott slágerből látszik, Caramel tényleg tehetséges és egyéni stílusú előadó, de ő sem menekülhet meg a beskatulyázástól.

Munk szerint az általa vizsgált időszakban mind Caramel, mind Győzike médiareprezentációja a 19. századi amerikai fekete „bohóc, szórakoztató” sztereotípiára hasonlított. A szórakoztató feladata, hogy a többségi társadalmat boldogítsa. A 19. századi Amerikában fekete emberek gyakorlatilag csak mint bennszülöttek, rabszolgák vagy szórakoztatók (rendszerint zenészek, énekesek) jelenhettek meg a médiában. Csak jóval később kerülhettek más szerepekbe és lehettek belőlük tekintélyt sugárzó, hatalmi helyzetben lévő személyiségek, mint például rendőrfőnökök, szakértők, vagy akár amerikai elnökök.Wikimedia Commons / Joshua Debner / CC BY-SA 2.0

Nem csoda, hogy jelenleg a cigány származású hírességek is gyakran távolítani próbálják maguktól cigányságukat, hiszen ahhoz a médiában szinte teljesen egyöntetűen csak negatív asszociációk társulnak – még Caramel az imént bemutatott esetében is azon volt a hangsúly, hogy milyen szörnyű körülményeken emelkedett fölül.

Hogyan érték el az amerikaiak azt, hogy nemcsak a filmvásznon, hanem idővel a valóságban is lett színesbőrű elnökük? Ez legalábbis részben a tudatos médiatervezés eredménye volt, de minderről már csak a következő részben számolunk be.

További olvasnivaló, felhasznált irodalom

Munk, V. (2007): “Play to Me Gypsy!” How Roma Stars' Image Change in Hungarian Media. In: Kallioniemi, K., Kärki, K., Mäkelä, J., Salmi, H. (szerk.) History of Stardom Reconsidered. Turku: International Institute for Popular Culture.

Bernáth, G., Messing, V. (2001): Roma szereplő a Barátok köztben: az első fecske. Médiakutató, 2001 tavasz.

Minden eddiginél kriminalizáltabb a roma médiakép

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Pesta 2012. július 17. 14:27

Korrekt cikk!

Egy félreértés: a média „zsidó túlsúlya" nem a médiaszereplőkre vonatkozik, hanem a médiára befolyással bíró véleményformálókra.

Információ
X