-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az „oxidáció” szó magyarul (is) úgy hangzik, mintha egy latin *oxidātiō szóból származna, pedig valamikor a 18. században alkothatták a szintén mesterségesen, görög elemekből alkotott „oxigén”-ből.
Pál nevű olvasónk váratlanul könnyű kérdéssel lepett meg:
Bár 2014 január 1-én a MÁV-TRAKCIÓ Zrt. beolvadt a MÁV-START Zrt-be, vonaton utazva mindig elgondolkoztam, hogy
- van-e egyáltalán ilyen szó, hogy „trakció”,
- esetleg MÁV-os, szállítmányozási szakzsargonban használják,
- netán rosszul sikerült félrefordítás eredménye volt?
Érdekelne ennek a remélhetően rövid életű szóembriónak a története, esetleg, ha írnak egy cikket is róla, jól kiegészíthető a traktor, attraktív, traktál, traktus stb. szavakkal is.
Nos, hogy létezik-e egy bizonyos szó, vagy sem, az igen nehéz kérdés, én is írtam már erről ezeken a hasábokon. A trakció szót csak a MÁV egyik utódvállalatának a nevében használják gyakrabban, azelőtt csak egy-két szórványos előfordulását találtam, ’vonóerő’ értelemben.
Tehát nem a vasutasok zsargonjában elterjedt szó a trakció, hanem egyszerűen „visszalatinosítás”: az angol traction ’vonóerő, vasúti vontatás’ szónak olyan átalakítása, mintha a magyarba egyenesen a latinból került volna. Igen gyakran előfordul, hogy az úgynevezett tudós szavak, vagyis a görögből vagy latinból átvett, illetve görög-latin elemekből utólag megalkotott szavak a különböző nyelvekbe az ott szokásos görög, illetve latin kiejtéshez igazodva kerülnek be. Így például az oxidáció szó magyarul (is) úgy hangzik, mintha egy latin *oxidātiō szóból származna, pedig valamikor a 18. században alkothatták a szintén mesterségesen, görög elemekből alkotott oxigénből.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Pál leveléből úgy érzem, hogy nem tetszik neki, hogy az illető vállalat elnevezésében a trakció szó szerepel. Vajon csak azért, mert korábban nem használták ezt a szót? Én nem látok rosszat abban, ha egy nyelv új szavakkal gazdagodik, és a trakció szóban a szóalkotásnak nagyon gyakori módjával állunk szemben. De ez a szó szerintem nem is fogja gazdagítani a nyelvet, mert csak egy cég nevéről van szó: nem hiszem, hogy a trakció versengene a vontatás szóval, pláne, hogy kiszorítaná. Az pedig nagyon gyakori, hogy cégek nevében viszonylag nemzetközileg érthető idegen szavakat szerepeltetnek, hogy a világon mindenütt sejteni lehessen, mivel foglalkozik a vállalkozás. A MÁV-Trakció nevébe valószínűleg nem akarták közvetlenül az angol traction szót belevenni, de azt sem akarták, hogy a külvilág számára érthetetlen vontatás szerepeljen a nevében.
Végül pár szó a trakció (vagyis hát az angol traction) eredetéről. Nyilvánvalóan tudós szóról van szó, a latinban tudtommal nem létezett (nincs dokumentálva) tractiō szó, csak például rētractiō ’visszahúzás, visszavonás’. De létezhetett volna (ld. a létezésről szóló korábbi írásra való hivatkozásomat feljebb), hiszen szabályos képzés a trahō ’húz, magával visz, kézbevesz, gondoskodik róla’ igéből, amelynek múlt idejű töve trāx-, és az a töve, amelyből például a passzív particípiumot (és a -tiō végű főnévi alakot is) képzik, tract-. Ebből a tőből (az eredeti ige különböző igekötős változataiból) igen sok szót képeztek már a latinban és később is. Csak néhány olyan példa a szócsaládból, amelyek a magyarba is bekerültek: absztrakt ’elvont’, traktál ’bánik, gondoskodik vkiről; vendégül lát’ és ebből trakta ’lakoma, vendéglátás’, attraktív ’(oda)vonzó’, kontraktus ’szerződés’ (talán az ’összevont’ vagy a ’tömör szöveg’ használatból már a latinban kialakult ez a jelentése), traktor (szó szerint ’húzó’), traktus ’vonás, vonulás, kiterjedés’.