-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nem hangzik görögösen vagy latinosan, nem hasonlít görög és latin szavakra: de latinos-görögös a végződése. Tréfás képzésről van szó.
Adrienn nevű olvasónk szorgalmasan gyűjtötte a kérdéseit, és egyszerre küldte el őket a kisragadozónak. Egyenként fogom őket megválaszolni, mert mindegyik érdekes. Elsőnek egy nagyon egyszerű szófejtést választottam, a slamasztika szó eredetét.
Honnan ered a „slamasztika” szó?
Világos, hogy a slamasztika latin vagy görög hangzású szó, és valóban, a végződése az is, de mi lehet az eleje? Olvasónk is érezte, hogy az nem hangzik görögösen vagy latinosan, nem hasonlít görög és latin szavakra: sem a görögben, sem a latinban nincs szókezdő [szl-] hangkapcsolat, pláne nincs [sl-] (hiszen [s] hang sincs). Tehát a latinos-görögös végződés vagy a véletlen műve, vagy pedig egy másik nyelvből származó tőhöz illesztették. Az utóbbiról van szó: olyan tréfás képzésről van szó, mint a magyarban a kitaláció, az urizál, a sétafikál, a mulatíroz, a szilvórium vagy a dorgatórium (az ilyen típusú képzésekről volt már szó a nyesten).
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A slamasztika ezektől a szavaktól elsősorban abban különbözik, hogy nem magyar, hanem német nyelvterületen keletkezett, közelebbről Ausztriában, onnan került a magyarba (és például a csehbe is). Na jó, de *schlamm(as) szó nincs a németben sem! Némi szabad asszociációval azonban eszünkbe juthat erről a nemlétező tőről egy régebben még használt szó, a magyar társalgási nyelvből: a slemil, aminek jelentése ’balszerencsés’, illetve ’ügyetlen, balkezes’. Ha máshonnan nem, hát Karinthy Frigyes Így írtok ti című művéből, annak is a magyar kabaré stílusát parodizáló részéből:
Emil, Emil,
Maga szegény Slemil
Mondja kérem, minek él maga?
Emil, Emil
Hát maga még remil?
Szálljon rá az isten haraga.
Nos, bár a slemil szó története nem teljesen tisztázott, az bizonyos, hogy a kezdete ugyanabból ered, mint a slamasztika kezdete: végső soron a német schlimm, közelebbről az ebből származó jiddis [slim] ’rossz, ferde’ szótőből.
A slamasztika szóban a jiddis [slim]-en kívül még egy másik tő is rejlik. Ennek a tréfás osztrák képzésnek a jiddis [slimazel] az alapja, amely az osztrák társalgási nyelvbe Schlemasel, Schlamasel alakban került be, az utóbbiból alkották a Schlamastik szót. Maga a [slim(m)azel] a már említett [slim] ’rossz’ és a jiddis [mazel] összetétele; utóbbit a magyar mázli szóból, illetve a jiddis-héber [mazel tov] ’jó szerencsét; gratulálok’ kifejezésből ismerhetjük. Az ebben szereplő [mazel] szó a héber mazal ’bolygó; üstökös; csillagzat’ jelentésű szóból származik: a jelentésváltozás alapja természetesen az a tévhit, hogy a bolygók állása befolyásolja a sorsunkat.
Csak érdekességként említem meg, hogy létezik a jiddisben egy ’balszerencsés ember, szerencsétlen flótás’ jelentésű szó, amelyet a [slimazel] szóból képeztek: [slimazelnik]. A kívülállók számára ez a képzés ugyanolyan tréfásnak tűnik, mint a magyar sétafikál vagy a német Schlamastik, hiszen egy eleve kevert, német és héber eredetű szóösszetételhez a szláv -nik/-nyik képző járul. A jiddis nyelvben számtalan ilyen első hallásra vicces jelenség van, pedig ezeket egyáltalán nem viccnek szánták. A jiddis egy ófelnémet-alapú, de rengeteg héber és sok szláv elemet is tartalmazó nyelv, például a -nik/-nyik képző rendszeresen használatos benne. Ugyanúgy nincs tréfás hangulata, mint mondjuk annak, amikor a magyarban az -ista képzőt használták magyar tövekkel (pl. elemista, irodista), és sokkal gyakoribb ezeknél.