-
Fülig James: @nudniq: azt hiszem, hogy Erdély átalakítása a dualizmus korában kezdődött, amikor elfogad...2021. 01. 16, 14:48 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @nudniq: na, én is elkövettem egy-két pontatlanságot. Segesvárt csak a68-as megyésítéskor ...2021. 01. 15, 22:25 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: @szigetva: nem kisebb eltérés volt a két alakulat között, hanem kb egy megyényi: ...2021. 01. 13, 02:59 Százasak vagyunk?
-
nudniq: @mederi: "vallásszabadságot biztosító Arany Bullára" XXIV. Hogy izmaeliták és zsidók tiszt...2021. 01. 13, 02:31 Százasak vagyunk?
-
szigetva: @Libertate: Onnan, hogy a Nyesten több, mint száz cikk címe alá odaírtam. Mederi téves ada...2021. 01. 12, 19:43 Százasak vagyunk?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nem kenyerünk a dicsekvés, de olvasóink a nettől távol is gondolnak ránk. Olyan ez, mintha hájjal kenegetnének minket.
Olvasónk, Hatodik Alabárdos a magyar tenger partjainál is a nyestre gondol, így a mára elavult képeslap helyett egy fényképet, rajta egy nyelvi leletet, s ezzel egy témát küld nekünk.
Mi lehet az a masszéria? A neten rövid keresgélés után rábukkanhatunk az olasz masseria [masszeria] ’nagy, tipikusan erődített udvarház, birtok, tanya, farm’ szóra. Ennek töve a massa [massza] ’tömeg’, mely jelentésben használatos (francia megfelelője, a masse [masz] még több dolgot jelenthet a pörölykalapácstól kezdve a tésztán át a buzogányig), de ez mind a ’tömeg’ jelentésre vezethető vissza. A masse-ból képezték a franciában a massivot, mely számos nyelvben elterjedt, a magyarban is megvan masszív alakban ’tömör, szilárd’ jelentésben. Az olasz és a francia szó a latin massa ’tömeg, teher, rakás, nyers tészta’ szóból származik, az pedig a görög μᾶζα [maza] ’kenyér’ szóból. A magyar massza is latin jövevényszó. A toldalék, az -eria az olaszban általában helyneveket képez (bár más funkciókban is előfordul), az ilyen szavak egy része bekerült a magyarba is, pl. drogéria ’illatszerbolt’, parfüméria ’illatszerbolt’, pizzéria ’pizzázó’.
A képről azonban úgy tűnik, hogy semmiféle udvarházról vagy farmról nincs szó. Sokkal valószínűbb, hogy itt a fenti szavakból elvont -éria képzőt a masszázs szóhoz kívánták illeszteni, de eközben csonkolták a tövet. De vajon mi köze van a masszázsnak a masszához?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Eláruljuk: tulajdonképpen semmi. A masszázs és szócsaládja is a franciából származik (massage [maszázs], masser [maszer] ’masszíroz’, masseur [maször] ’masszőr’), a magyarba valószínűleg német közvetítéssel kerültek, bár a franciából való közvetlen átvétel sem zárható ki. Ezen szavak töve szintén [massza] volt eredetileg, de semmi köze a latin-görög szóhoz: arab eredetű, és az arab orvostudományban ’kézzel (könnyen) érint’ volt a jelentése.