-
Kincse Sz. Örs: @Sándorné Szatmári: két dolog ad irgalmatlan sok munkát nekünk úgy is, hogy a nyestnek jó ...2025. 02. 03, 12:13 Ál- és Tudomány
-
bm: @Szalakóta: Igen, ahogy ez a cikkben is említve van. Sajnos belekerült a cikkbe egy olyan ...2025. 02. 01, 08:09 A meg nem értett maki
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 40 @Sándorné Szatmári: 41 válaszomhoz kiegészítés ként: Az általános minősítést...2025. 01. 23, 09:51 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Nyilván el kell fogadjam a döntéseteket. Megjegyzem az alábbi kérdés, amit a neten olvasta...2025. 01. 21, 09:37 Ál- és Tudomány
-
szigetva: A „post-truth'' értelmetlen hozzászólásokat a továbbiakban is törölni fogjuk.2025. 01. 20, 11:57 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Nem kenyerünk a dicsekvés, de olvasóink a nettől távol is gondolnak ránk. Olyan ez, mintha hájjal kenegetnének minket.
Olvasónk, Hatodik Alabárdos a magyar tenger partjainál is a nyestre gondol, így a mára elavult képeslap helyett egy fényképet, rajta egy nyelvi leletet, s ezzel egy témát küld nekünk.
Mi lehet az a masszéria? A neten rövid keresgélés után rábukkanhatunk az olasz masseria [masszeria] ’nagy, tipikusan erődített udvarház, birtok, tanya, farm’ szóra. Ennek töve a massa [massza] ’tömeg’, mely jelentésben használatos (francia megfelelője, a masse [masz] még több dolgot jelenthet a pörölykalapácstól kezdve a tésztán át a buzogányig), de ez mind a ’tömeg’ jelentésre vezethető vissza. A masse-ból képezték a franciában a massivot, mely számos nyelvben elterjedt, a magyarban is megvan masszív alakban ’tömör, szilárd’ jelentésben. Az olasz és a francia szó a latin massa ’tömeg, teher, rakás, nyers tészta’ szóból származik, az pedig a görög μᾶζα [maza] ’kenyér’ szóból. A magyar massza is latin jövevényszó. A toldalék, az -eria az olaszban általában helyneveket képez (bár más funkciókban is előfordul), az ilyen szavak egy része bekerült a magyarba is, pl. drogéria ’illatszerbolt’, parfüméria ’illatszerbolt’, pizzéria ’pizzázó’.
A képről azonban úgy tűnik, hogy semmiféle udvarházról vagy farmról nincs szó. Sokkal valószínűbb, hogy itt a fenti szavakból elvont -éria képzőt a masszázs szóhoz kívánták illeszteni, de eközben csonkolták a tövet. De vajon mi köze van a masszázsnak a masszához?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Eláruljuk: tulajdonképpen semmi. A masszázs és szócsaládja is a franciából származik (massage [maszázs], masser [maszer] ’masszíroz’, masseur [maször] ’masszőr’), a magyarba valószínűleg német közvetítéssel kerültek, bár a franciából való közvetlen átvétel sem zárható ki. Ezen szavak töve szintén [massza] volt eredetileg, de semmi köze a latin-görög szóhoz: arab eredetű, és az arab orvostudományban ’kézzel (könnyen) érint’ volt a jelentése.