nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az „osztrák Szibéria” Bécsben

Festményeken, grafikákon, korabeli fotókon, hangfelvételeken és filmrészleteken keresztül mutatják be, hogy Nyugat-Ukrajna Európához tartozásának milyen történelmi előzményei vannak.

MTI | 2015. március 28.
|  

Galíciai mítosz címmel nyílt kiállítás Bécsben csütörtökön a Bécs Múzeumban (Wien Museum), a tárlat lengyel, ukrán, osztrák és zsidó szemszögből mutatja be a régió történetét. Galíciát, amely területileg akkora volt, mint a mai Ausztria, a nyelvi és a vallási sokszínűség jellemezte, hiszen ukrán, lengyel és jiddis nyelven beszéltek és egymás mellett éltek a római katolikusok, a zsidók és a görögkatolikusok is. Galícia központja, Lemberg az Osztrák-Magyar Monarchia negyedik legnagyobb városa volt. A kiállítás festményeken, grafikákon, korabeli fotókon, hangfelvételeken és filmrészleteken keresztül mutatja be a térség életét és azt, hogy Nyugat-Ukrajna Európához tartozásának milyen történelmi előzményei vannak.

Galícia 1722-től tartozott a Habsburg Monarchiához, és az első világháború végén tűnt el a térképről. Ugyan II. József igyekezett fejleszteni a régiót, a tartományra a szegénység és a visszamaradottság volt jellemző. A lakosság nyolcvan százaléka földművelésből élt, a huszadik század első évtizedeiben csaknem félmillió lengyel, ukrán, zsidó és német lakos vándorolt ki az Egyesült Államokba, Kanadába és Brazíliába. 1837-ben kiépítették a környék vasúthálózatát, az itt található kőolajkészlet miatt pedig a Monarchia az Egyesült Államok és Oroszország után a második legnagyobb kitermelő országnak számított az első világháború előtt.

A bécsiek Galíciát az „osztrák Szibériának”, szegény, egzotikus lakosságú, messzi országnak tartották. Galícia szülötte, Joseph Roth osztrák író a térséget köztes birodalomnak nevezte, utalva arra a kettősségre, hogy Galícia egyszerre képviseli a visszamaradottságot és az előrehaladást, az átláthatatlan kulturális sokszínűséget és egy olyan világot, amelyben a zsidóság egykor virágkorát élhette, és amelyben az auschwitzi tragédia is történt.

Az „osztrák Szibéria” a Kárpátok vonulatai felől nézve
Az „osztrák Szibéria” a Kárpátok vonulatai felől nézve
(Forrás: Wikimedia Commons / Balkhovitin / CC BY-SA 3.0)

A Krakkói Nemzetközi Kulturális Központtal szervezett közös kiállítás augusztus 30-ig látható. Ez idő alatt számos kísérőrendezvényt is tartanak: március 27-én Jacek Purchla, a krakkói Jagelló Egyetem professzora tart előadást Galícia történetéről, április 21-én Martin Pollack, számos Galíciával foglalkozó könyv szerzője beszél a térségről. Május 21-én és 22-én kétnapos szimpóziumot rendeznek a témában, június 12-én és 16-án a galíciai bevándorlók örökségét felfedező várossétát szerveznek Bécsben. A tárlatot 2014 őszétől idén tavaszig Krakkóban mutatták be.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
7 blogen 2015. március 30. 23:32

@bloggerman77: Igen, ezért írtam, hogy a lényegi lengyel befolyás 1200-ban kezdődött, ugyanakkor a lodomériai hódítás miatt a magyar ténylegesen csak 1382-ben szűnt meg.

6 bloggerman77 2015. március 30. 20:35

@blogen:

"1. Magyar uralom és befolyás időszaka ~850-1382-ig"

**

:)))))))

Persze. A magyar befolyás megszűnt itt már az 1200-as évek elején. Nagy Lajos idején meg úgy lett "magyar" Halics, hogy a Lengyel Királyságot kettéosztották, és ennek a területnek magyar kormányzója volt, a másik területrészt Lajos anyja kormányozta úgy, hogy a lengyelek fegyverrel kergették ki.

Lajos halála után a magyarok úgy menekültek ki innét, hogy a nyomukban a Kárpátokon áttörő lengyel-litván hadak egy időre még elfoglalták Máramarost is! :)

5 bloggerman77 2015. március 30. 20:29

@blogen:

Milyen elegánsan kifelejtetted a Rurikida korszakot, a Kijevi Rusz és az utódállamai korszakát. Hiszen éppen emiatt pravoszláv keresztény az itteni szlávság...

4 blogen 2015. március 30. 18:52

@deakt: A honfoglalás előtt kezdődött, amikor is ez a terület volt a nyugati magyar periféria, ami a honfoglalás után keleti perifériává vált (A Dnyeszter vonala lehetett a gyepü, a honfoglaló harcosok temetői alapján Przemysltől végig. A gyepünek ezt a térségét később a magyar királyok Szlavóniához hasonlóan igyekeztek volna betagozni a királyságba, de ez nem sikerült, a halicsi hadjáratok mindig csak ideiglenes eredményt hoztak, míg végül az Anjouk uralkodásának végével a területre irányuló magyar expanzió öt évszázados története lezárult és átadtuk a stafétát a lengyeleknek, akik akkor már vagy kétszáz éve amúgy is jelentős szereplők és komoly vetélytársak voltak ugyanott. A keresztény Nyugat-Ukrajna története három nagy periódusból áll:

1. Magyar uralom és befolyás időszaka ~850-1382-ig

2. Lengyel uralom és befolyás időszaka ~1200-1772-ig

3. Osztrák uralom és befolyás időszaka 1772-1918-ig

Ezután máig tartó zavaros korszak kezdődött, amikor Oroszország és különféle nyugati hatalmak versengenek a terület fölötti befolyásért.

3 deakt 2015. március 30. 17:53

@blogen: A nyugat-ukrajnai magyar előzményekről írhatnál egy cseppet.

2 nudniq 2015. március 30. 01:42

Nem 1722-től, hanem csak 1772-től.

(Lengyelország első felosztásával került a "Galíciai és Lodomériai Királyság" a Habsburg Birodalom országai közé.)

1 blogen 2015. március 30. 01:04

Nyugat Ukrajna pontosan annyira volt Európai mint Mexikó! Csak egy nyugati gyarmat volt, előbb évszázados magyar előzmények után lengyel, majd osztrák. Minden tekintetben nyugati gyarmatosító tevékenység folyt ott a gazdasági kizsákmányolástól a térítő tevékenységig. Csak a nyugat-ukránoknak nincs önbecsülésük ellentétben a mexikóiakkal.

Információ
X