-
Sándorné Szatmári: Szerintem beszűkül a gondolkozás féleségek korábbi sokasága, míg a tere, ahol keresgélni l...2024. 03. 25, 09:02 Hogyan alakul át az olvasás?
-
Sándorné Szatmári: Ezek a modellek tehát (micsoda véletlen) fékezik a "féknyúz" terjedését ..? :)2024. 03. 12, 18:39 Álhírek felsimerése nyelvi modellek...
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Véleményem eltekintve a konkrét (pl. összeesküvés) példától: -Működő nyelvelméleti ...2024. 03. 10, 09:31 Titkos víziók vagy vizionált titkok?...
-
Sándorné Szatmári: A cikk szerint a nyelv fontos jellemzője, hogy a szavak jelentése kommunikációs helyzeteke...2024. 03. 01, 09:37 Diszkriminált állatok
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Amit írsz, nyilván én is észre veszem.. A jelentés és tartalom ugyanakkor rávil...2024. 02. 23, 21:02 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
egueguegueguegu-eguegueguegueguegu...
Korabeli dokumentumokon, visszaemlékezéseken, fotókon, valamint a mindennapi élethez tartozó használati tárgyakon keresztül idézi fel az örmény genocídium századik évfordulóját az a kiállítás, amely „Az örmény nép tragédiája az I. világháborúban” címmel március 21-től látható az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) Budapesten.
A május 20-ig nyitva tartó tárlaton az 1915-1916-os év eseményei mellett a genocídium előzményeit és következményeit is bemutatják, köztük az örmény diaszpórák kialakulását, valamint az első Örmény Köztársaság megalakulását – mondta el az MTI-nek Kovács Bálint történész-kurátor, hozzátéve, hogy a tárlat az Örmény Nemzeti Könyvtár és az OSZK együttműködésével valósul meg.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Mint elmondta, az örmények évszázadokon keresztül kiváltságos helyzetben éltek az Oszmán Birodalom területén, ahol sokáig élvezték a török szultán bizalmát. A IV. század elején elsők között vették fel a kereszténységét és több száz évig önálló struktúrába tagolva éltek az Oszmán Birodalomban.
Kovács Bálint hangsúlyozta: a történészek 1915. április 24-hez kötik a genocídium kezdetét, amikor Konstantinápolyban az örmény értelmiség és gazdasági elit képviselőit elfogták, deportálták, majd kivégezték.
Emlékeztetett arra, hogy a 19. században Abdul Hamid szultán idején a birodalom reformjaival elégedetlenkedő örmények százezreit pusztították el, de az akkori mészárlások még nem irányultak a nép teljes megsemmisítésére. Hozzátette: a népirtás előzményei között tartják számon az 1909-es kilikiai vérontást is.
Felhívta a figyelmet arra, hogy a kiállításon több dokumentumon keresztül mutatják be a Budapestre érkezett örmény menekülteket is.
Az első világháború idején az Osztrák-Magyar Monarchiának nagykövete volt Konstantinápolyban, diplomáciai képviselete a birodalom más városaiban – mondta. Számos követjelentés érkezett Bécsbe a közös külügyminiszterhez, Burján Istvánhoz. A bécsi levéltár az események mindennapjairól több ezer oldal dokumentumot őriz, ezekből mutatnak be néhányat a kiállításon.
„Amíg a török levéltárakban az örmény népirtásról szóló anyagokhoz máig alig lehet hozzáférni, addig a bécsi levéltárban ezek jól kutathatók” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a tárlat részét képezik még a menekültek réz és ón használati tárgyai. De láthatóak ereklyetartók, keresztek és egyházi ruhák is.
Hangsúlyozta, a mai napig viták folynak arról, hogy hányan pusztultak el, mivel nem készültek összeírások az áldozatokról. A nemzetközi tudományos közélet képviselői és a történészek másfél millióra teszik a kiirtott örmények számát – magyarázta a kurátor.