nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Látható kétnyelvűség: nyelvpolitika képekben

A beregszászi kiállításon kiderül, mennyire (volt) látható, vizuálisan is érzékelhető Kárpátalja hagyományos többnyelvűsége.

nyest.hu | 2012. október 24.
|  

Idén nyáron az ukrán parlament – némi verekedés után – megszavazta az állami nyelvpolitika alapjairól szóló törvényt, amely az 1989-es nyelvtörvényt hivatott felváltani. A jogszabály – amellett, hogy továbbra is az ukránt kodifikálja egyetlen államnyelvként – lehetőséget teremt arra, hogy azon közigazgatási egységek (megye, járás, város, község) területén, ahol egy (vagy több) kisebbségi nyelv beszélőinek aránya eléri a 10%-ot, az adott nyelv regionális nyelvként használható lehet az állami és önkormányzati szervek munkájában, a közterületi feliratokon stb. Az új nyelvtörvényként emlegetett dokumentumot Ukrajna politikai erői és közvéleménye kétféleképpen értékeli. Az ország egyik fele úgy véli, hogy ez a jogszabály háttérbe szorítja az ukrán nyelvet, mindenek fölé helyezi ellenben az oroszt, s ezzel veszélyezteti a nemzeti egységet és az állam függetlenségét, valamint kiszorítja a többi nemzeti közösség nyelvét is. A másik oldal ezzel szemben úgy látja, hogy ez a törvény az emberi jogok és a demokrácia soha nem látott fényes diadala a nacionalizmus fölött, határtalan lehetőségeket teremt az országban élő kisebbségek és nyelveik fejlődéséhez, és megteremti a hivatalos kétnyelvűséget.

A II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskolán működő Hodinka Antal Intézet 2012. november 13-án 14.00 órai kezdettel – a Magyar Nyelv Napjához, illetve a Magyar Tudomány Ünnepéhez igazodva – Látható kétnyelvűség: nyelvpolitika képekben címmel poszter-kiállítást szervez. A kiállításon megtekinthető poszterek, az azokon látható képes levelezőlapok, postai bélyegzők, hivatali pecsétek, fotók, dokumentumok, hivatali űrlapok, báli meghívók, iskolai osztálykönyvek stb. azt szemléltetik, hogy az egyes történelmi korszakokban (a huszadik század elejétől máig terjedő időszakban) hogyan jelentek/jelennek meg a régióban használatos nyelvek a szimbolikus térben; mennyire (volt) látható, vizuálisan is érzékelhető a vidék hagyományos többnyelvűsége; az épp aktuális államnyelv mellett használhatók voltak-e a kisebbségi nyelvek is a közéletben, a hivatalokban, az ügyintézésben.

Meghívó a csehszlovák időkből (orosz, cseh, magyar)
Meghívó a csehszlovák időkből (orosz, cseh, magyar)
(Forrás: Csernicskó István)

Mivel az a régió, melyet ma Kárpátalja néven ismerünk, az elmúlt évszázad során számos államalakulthoz tartozott, a tárlat valamennyi korszakból (Osztrák-Magyar Monarchia, Csehszlovák Köztársaság, Kárpáti Ukrajna, Magyar Királyság, Kárpátontúli Ukrajna, Szovjetunió, Ukrajna) bemutat olyan dokumentumokat, fotókat, melyek révén elénk tárul ennek a vidéknek a nyelvi tájképe, annak alakulása a különböző időszakokban. A kiállított anyagok révén a látogatók képet kaphatnak arról, hogy Európának ebben a periférikus régiójában hogyan működött a közélet két- és többnyelvűsége, s alkalom kínálkozik arra is, hogy összevethessék a mai helyzetet a korábbi korokkal.

Háromnyelvű képeslap (orosz, cseh? szlovák? német?, magyar) és kétnyelvű kávéház (cseh, magyar)
Háromnyelvű képeslap (orosz, cseh? szlovák? német?, magyar) és kétnyelvű kávéház (cseh, magyar)
(Forrás: Csernicskó István)

Helyszín: a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola főépülete, Gross Arnold terem (Beregszász, Kossuth tér 6., II. szint).

Időpont: 2012. november 13. (kedd), 14.00 (közép-európai idő).

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
4 LvT 2012. november 2. 19:07

@szigetva: > Hagyományosan a német is olyan (…), úgyhogy ez nem érv

.

Azt hittem, nem ez lesz az ellenérv, hanem az, hogy akkor még fraktúrával írtak a németek: ebben pedig ilyen probléma nem volt. A XX. sz. első felében történik meg éppen a váltás a fraktúráról az antikvára (amely 1941-re lesz hivatalossá), így kialakult úzus ez utóbbiban még nem lehetett.

A csehben-szlovákban viszont korábban teret nyert az antikva: az első ilyen szlovák nyomtatványom 1865-ből való. Ebben már a felső 66 volt a záró idézőjel.

Szóval a kialakuló német úzus áll szemben a stabil cseh-szlovák módival: ez mindenképpen azt mondatja, hogy nem cseh és nem szlovák… vagyis marad a német. – Mindez természetesen megerősítve az első érvemmel.

3 szigetva 2012. november 2. 17:39

@LvT: „a csehben és a szlovákban a záró nyomdai idézőjel alakja felső 66, nem felső 99, mint a képeslapon” Hagyományosan a német is olyan ( en.wikipedia.org/wiki/Non-English_usage_of_quotation_marks ), úgyhogy ez nem érv.

2 LvT 2012. november 2. 16:49

> Háromnyelvű képeslap (orosz, cseh? szlovák? német?, magyar)

.

A második nyelv leginkább német, mivel (a) az első köztársaság alatt <Berehovo> volt a cseh-szlovák névalak, vö. [1], [2]; illetve (b) a csehben és a szlovákban a záró nyomdai idézőjel alakja felső 66, nem felső 99, mint a képeslapon.

.

[1] www.upn.gov.sk/pocty-zidov-juzne-slovensko/zoznam-obci.php?okres=220

[2] www.cetnickastanicejehnice.estranky.cz/clanky/cetnictvo---historie/c

1 pind 2012. október 26. 14:35
Információ
X