nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Gall a kopasz hegytetőn
Galicia és Galícia

Galicia Spanyolországban, Galícia Ukrajna és Lengyelország határvidékén található. De minek köszönhetően hasonlít a két tájegység neve, és miből ered a különbség?

nyest.hu | 2011. január 28.
|  

Eleve nehéz kideríteni, hogy a két tájegység elnevezése különböző. Olyan mértékadó források, mint például a Helyesírási kéziszótár vagy az Osiris Helyesírás, kizárólag a Galícia alakot tartalmazzák: az előbbi minden kommentár nélkül, az utóbbi viszont megjegyzi, hogy a más néven Halicsnak nevezett tájegységről van szó. Ellenben Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótára című művében a spanyolországi tájegység rövid, a Kelet-Európai hosszú i-vel szerepel. Ezt a művet nyugodtan tekinthetjük irányadónak, bár az nem világos, Kiss mire alapozza a különbségtételt.

Galícia (a 19. század első felében)
Galícia (a 19. század első felében)
(Forrás: Wikimedia commons)

Galícia

Galícia neve a Galics név latinosított változatából származik. (A latinban nincs [cs], ezt [c]-vel helyettesítik, ill. a szó végére illesztik az -ia végződést, mely igen gyakori a latin tájnevekben.) Az ősszláv [g] az ukránban (ill. a szlovákban, a csehben, ill. a délorosz nyelvjárásokban) [h]-vá vált, így született meg a Halics névváltozat, melyet a magyarban is használnak. (A középkori történelemmel kapcsolatban Halicsként, de az újkorival kapcsolatban már Galíciaként emlegetik.)

A Galics névben található tő a Galya-tető hegynév Galya elemével függ össze: a szláv tő a mai szlovákban hoľa alakban, 'kopár, fátlan hegytető'  jelentéssel megtalálható szóval függ össze.

Galicia ma
Galicia ma
(Forrás: Wikimedia commons)

Galicia

A spanyolországi Galicia neve a gall népnévre vezethető visszavel függ össze (a terület lakóit, ill. nyelvét gallego-nak is nevezik). Az -ia végződés talán [l. az 5. és 9. kommentet!] itt is latinosítás eredménye, a területet spanyolul korábban Galiza-nak hívták. Spanyolul persze a c-t itt [sz]-szerűen ejtik, ebben az esetben tehát magyarul is mondhatunk Gali[sz]t, de Gali[c]t is. (ahogyan sem a Bar[sz]el[ó]na, sem a Bar[c]el[ó]na ejtés sem hibáztatható).

Látható tehát, hogy a két tájegység nevének hasonlósága részben a véletlen eredménye, részben a latinosított formának köszönhető.

Hosszú, rövid

De minek köszönhető, hogy az egyik alakban hosszú a c előtti magánhangzó, a másikban rövid? A latin alakból ez aligha magyarázható. A klasszikus latin ugyan megkülönböztetett hosszú és rövid magánhangzókat, de később ez a különbségtétel eltűnt. Latin eredetű jövevényszavainkban általában az a magánhangzó hosszú, amelyik hangsúlyos volt. Az -ia végződésű szavaknál a hangsúly mindig hátulról a harmadik szótagra esett, ezért vannak olyan latin eredetű ország- és tájegységelnevezéseink, mint Hungária, Itália, Helvécia, Katalónia stb. A kérdés persze ennél sokrétűbb, de a minket érdeklő probléma megoldásához éppen elég: mindkét Galicia esetében azt várnánk, hogy alakja Galícia lesz!

Nos, ez be is következett Galícia 'Halics' esetében. Nyilvánvaló, hogy a magyarul beszélők ezt a tájegységet hamarabb ismerték. Később azonban, amikor az ibériai tartomány nevével találkoztak, szükségét érezték, hogy a kettőt megkülönböztessék, ezért megőrizték a spanyolos írásmódját. Természetesen nem mindig és nem mindenki követte ezt a megkülönböztetést, helyesírási szótáraink szerkesztői nem is érezték fontosnak, hogy a különbségtételt kodifikálják, de a mérvadónak tekintett forrásokban mégis így szerepel, tehát ez a „helyes”. Ezt követi a magyar wikipédia is. (Ugyanakkor a szlovák wikipédia szerint a szlovákban a hispániai tartomány neve Galícia, a kelet-európaié viszont Halič, de ritkábban, latinosan ezt is nevezik Galíciának.)

Jó ötlet?

A két terület ilyenfajta megkülönböztetése nem feltétlenül jó ötlet. Az angolban például nem különbözik a két terület neve, mégsem vezet ez zavarhoz. De ha már megkülönböztetjük a kettőt, akkor sem jó ötlet pont így.

A magyar nyelvben az í helyzete meglehetősen instabil. Az ország legnyugatibb részében beszélt nyelvjárásokban egyáltalán nincs í, ú, és ű,  az ország középső részében, beleértve a budapestiek többségét is, pedig csak az első szótagban különböztetik meg ezeket a hasonló rövid magánhangzóktól. (Ezért is olyan nehéz a gyerekeknek megtanulni a falu és a falú írásbeli megkülönböztetését, illetve megtanulni, hogy a gyalu rövid u, de a tanú hosszú.) Ez nem feltétlenül azt jelenti, hogy ezeket sosem ejtjük hosszan, inkább azt, hogy a nem első szótagban a hosszúsága ingadozik. De nem minden esetben stabil a hosszúságuk első szóótagban sem: [i ~í]gér, d[i ~ í]csér stb., továbbá [i]rat-ot nem csak 'dokumentum' értelemben mondunk, hanem írásra késztet, kényszerít stb.' jelentésben is, holott a helyesírás az előbbi esetben rövid, az utóbbiban hosszú magánhangzó írását követeli meg. A nyelvben tehát az [i] és az [í] különbsége annyira meggyengült, hogy két szót csak ezzel megkülönböztetni nem is lehet.

A megoldás azért is szerencsétlen, mert míg -icia végű szavunk alig akad, addig rengeteg -ícia végű szavunk van, ami minden esetben a Galícia írásmódot erősíti. Az átlagos magyar nyelvhasználó pedig elég ritkán találkozhat e szavakkal ahoz, hogy a különbséget megjegyezze. Természetes tehát, hogy hibázni fog, amivel viszont kiszolgáltatja magát a helyesírási hibákra lecsapni és mások hibáit gúnyolni mindig kész honfitársainknak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
27 Fejes László (nyest.hu) 2016. augusztus 15. 21:50

@Irgun Baklav: Én csak azt állítottam, hogy nem igaz, hogy „az ott élők is így mondják”.

26 Irgun Baklav 2016. augusztus 15. 21:09

@Fejes László (nyest.hu): Valóban nem, a terület neve viszont, ha lehet hinni nekik, akkor a manapság is Halicsként ejtett (pl. Halicz / uk. Галич) város nevéből származik. De ez persze max. etimológiai érdekesség, a tájegység neve nálunk már mindenképpen Galícia marad.

25 Fejes László (nyest.hu) 2016. augusztus 15. 19:24

@Irgun Baklav: Persze, de az sem Halics.

24 Irgun Baklav 2016. augusztus 15. 19:23

@Fejes László (nyest.hu): A cirill betűs név (Галичина) kicsit megtévesztő lehet, mert ezt az oroszul tanult magyarok Galicsinának ejtenék, ukránból átírva viszont Halicsina, nem?

23 Fejes László (nyest.hu) 2016. augusztus 15. 11:09
22 Latz 2016. augusztus 15. 11:00

Én mindig a hosszú i-s változatot használtam arra a területre, ahol La Coruña és Vigo is található; ahogy az utolsó bekezdésben olvasható, eléggé szerencsétlen csak az i vagy í megkülönböztetése. A lengyel-ukrán határvidék legyen Halics, ha már ez a magyarban is megvan, illetve ha az ott élők is így mondják.

21 Sultanus Constantinus 2016. április 10. 15:08

Itt egy olvasó épp arról érdeklődött, hogy van-e köze etimológiailag egymáshoz a két névnek: www.elmexicano.hu/2016/04/galicia-galicia.html

20 doncsecz 2011. január 30. 12:45

Magyarországon is, ha nézzük két-három évszázaddal ezelőtt nagyon sok település és régió viselt szinte egyező nevet: Rátót, Keresztúr, Andrásfalva, stb. Aztán ezekhez hozzátoldottak később még egy nevet a könnyebb elkülönítés véget, a megye, folyó, vagy hegység neve alapján.

19 ZTM 2011. január 29. 13:56

@Roland2: De igen. :) S minden bizonnyal az -escu képző is egy latin --scusra vezethető vissza, bár gyanítom, hogy ez már kései vagy középkori.

18 Roland2 2011. január 29. 12:58

@El Mexicano: "Annyi bizonyos, hogy a latinban a képző alaphelyzetben -ānus "

Tán csak nem ebből az -anus ( :D ) képzőből származik egyes román és francia nevek -anu,-eanu végződése ,pl: francia Clemenceau,Moreau,stb ill. román Maroseanu ("Marosi",Maros mentén élő"), Ardeleanu ("Erdélyi",ebből jön az Argyelán név),vagy a Vasgárda alapítójának,Codreanu-nak a neve ("Erdei,Erdős vagy vmi ilyesmi) ?

17 ZTM 2011. január 29. 10:57

@Fejes László (nyest.hu): Köszönöm szépen, ezt mindenképpen be fogom szerezni.

16 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 29. 10:14

@ZTM: Mindenképpen javaslom Kiss Lajos Földrajzi nevek etimológiai szótárának beszerzését! :)

(Függetlenül attól, h ebben a kérdésben igaza van-e vagy sem.)

15 ZTM 2011. január 29. 10:03

@Fejes László (nyest.hu): Etimológiát vizsgálva persze, lehetséges, csak arra szerettem volna utalni, hogy a Galiciában élő nép nem a gallok voltak. Egybébként azt én is nehezen tudom elképzelni, hogy a latin Galli és Gallaeci népnév ne legyen valamilyen – közvetlen vagy közvetett – módon kapcsolatban egymással, ennek ellenére a rendelkezésre álló irodalomban nem találtam semmiféle utalást arra (még etimológiait sem), hogy ez így lenne.

14 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 29. 09:53

@ZTM: Nem állíthatjuk, hogy Galiciának semmi köze a gallokhoz, hiszen a két szó töve eredetét tekintve ugyanaz -- legalábbis az ezzel foglalkozó kutatók szerint.

13 Fejes László (nyest.hu) 2011. január 29. 09:52

@Roland2: A hosszú ó "rejtélye" valójában nem rejtély: a magyar nyelvben a szó végén nem állhat o és ö, ezek átvételkor törvényszerűen megnyúlnak, pl. Sanch[ó] Panza, Leonard[ó] da Vinci stb.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X