nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Az Istókhalma-szindróma

Vannak idegen városnevek, amiket nem egyszerűen adaptáltak a magyar nyelvben, hanem inkább azt kell mondanunk, hogy van magyar nevük. A többi városnév esetében viszont egyszerűen megtartjuk az eredeti írásmódot, a kiejtést pedig úgy-ahogy utánozzuk, vérmérsékletünk szerint.

Kálmán László | 2015. május 4.
|  

A Földön rengeteg különböző nyelven rengeteg sok mindenről beszélnek a népek, többek között egymásról is. Ezért örök probléma, hogy amikor egy bizonyos nyelven a más nyelvekben használt neveket használják (például személyneveket és földrajzi neveket), akkor milyen mértékben és hogyan adaptálják őket. A nyest hasábjain is sokszor volt szó erről. Dénes nevű olvasónk most közelebbről városok nevén gondolkozott el. Hogy hívjuk magyarul mások városait, és miért éppen úgy, ahogy?

Nézem az időjárás előrejelzést (Párizs, Pozsony, Bécs, Bukarest, Ungvár, Belgrád stb) Szöget ütött a fejembe, hogy Stockholm miért van c-vel írva. Nem lenne helyesebb következetesnek lenni és kihagyni a c betűt?

Dénes példáiból is nyilvánvaló, hogy vannak idegen városnevek, amiket nem egyszerűen adaptáltak a magyar nyelvben, hanem inkább azt kell mondanunk, hogy van magyar nevük. Ezek természetesen elsősorban közeli városok, némelyikük egykor Magyarország területéhez is tartozott. Távolabbi városoknak csak akkor szokott magyar nevük lenni, ha kivételesen fontosak kulturális szempontból (Párizs).

Egészen más eset, amikor csak valamiféle adaptálás történt, a magyar hangrendszerhez való igazítás, és az is előfordul, hogy más idegen nyelvből vette át a magyar a név kiejtését és (vagy) az írásmódját. Különösen távol állhat a városnév az eredeti kiejtésétől akkor, ha az eredeti nyelv nem latin betűs írást használ. Ilyenek például Peking, Bagdad vagy Kairó neve. A többi városnév esetében viszont egyszerűen megtartjuk az eredeti írásmódot, a kiejtést pedig úgy-ahogy utánozzuk, vérmérsékletünk szerint. (Néha pedig latinbetűs nyelv esetében is előfordul, hogy az írásmód magyaros, az eredeti kiejtést tükrözi: Róma, Amszterdam.) Ebbe a csoportba tartozik a Stockholm városnév. Hogy miért írjuk ck-val? Egyszerű: mert az eredeti (ez esetben svéd) írásmódot követjük, mint annyi más városnévnél.

Istókhalma
Istókhalma
(Forrás: Wikimedia Commons / Oskar Bakke / CC BY 2.0)

Végül Dénes feltesz még egy szokatlan kérdést:

Tudom voltak kísérletek, mint pl Istókhalma, Kappanhágó – utóbbit szerintem Koppenhágának írjuk. Ez eltér pl. a München problémától, mert annak nem volt eredeti magyar neve, és a ch más hangot jelez. Mi a megoldás?

Kedves Dénes, minek a megoldására gondol? Stockholm nevét éppen úgy svédesen írjuk, ahogy norvégosan írjuk Oslo és finnesen írjuk Helsinki nevét, itt nincs probléma. A Koppenhága név kivételes, ez például Párizs esetére hasonlít mert nem a dán írásmódot (København) vettük át, pedig kulturálisan ez a város talán nem játszott olyan fontos szerepet Magyarországon, mint Párizs, Róma vagy (az ókori) Athén. A magyar Koppenhága a város régi német nevének (Kopenhagen) átvétele, magyarosítása. Nincs magyarázat arra, hogy miért ezt használjuk – pontosabban van: a hagyomány.

Kappanhágó
Kappanhágó
(Forrás: Wikimedia Commons / Thue)

Azt azonban jegyezzük meg gyorsan, hogy az Istókhalma, Kappanhágó nevek sosem voltak használatban ezekre a városokra. Ezek egy bizonyos Horvát István (1784–1846) nevű történész-levéltáros és délibábos nyelvészkedő dilettáns alkotásai. Őszerinte a magyar nyelv mindenféle más nyelvek őse, és egyéb badarságokat is fantáziált. Ő tehát nem e városnevek magyar változataként javasolta Istókhalmát és Kappanhágót hanem azt képzelte, hogy ezek az eredeti magyar nevei ezeknek a városoknak. És hasonlóképpen a Karthágó névről azt képzelte, hogy a magyar Kardhágó származéka, a Babilon magyar eredetije pedig Bábolna. Nem tudom, milyen volt Horvát történésznek, de nem hiszem, hogy komoly tudós lehetett, hiszen tudós nem gondolhatja komolyan, hogy ezekhez hasonló állításokat a legcsekélyebb bizonyíték nélkül megfogalmazhat.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
1 Galván Tivadar 2015. május 4. 10:27

Pedig az Istókhalma nagyon jó, mert annak legalább van valami értelme, a Kappanhágóról már nem is beszélve, bár ez utóbbinak a jelentésén még gondolkodnom kell.

2 aryanem vaejo 2015. május 4. 11:17

Az utolsó bekezdés nem igaz. Ezeket nem Horvát István írta, hanem korábban Otrokocsi Fóris Ferenc.

"Nem tudom, milyen volt Horvát történésznek, de nem hiszem, hogy komoly tudós lehetett"

Akkoriban egy kicsit más volt a módszertan. Ne ítélkezzünk már felette, neki kevesebb forrás állt a rendelkezésére. Könnyű mai tudással kinevetni. A műveltsége a korhoz képest kiemelkedő volt, de a "Rajzolatok" c. munkájában (reprintben beszerezhető) valóban vont le helytelen következtetéseket. Elsősorban a magyar-szkíta-héber rokonságot bizonygatta. Egyébként Vörösmarty és Széchenyi a barátjának tartotta, kora nagy szaktekintélye volt.

3 Sultanus Constantinus 2015. május 4. 13:07

"Távolabbi városoknak csak akkor szokott magyar nevük lenni, ha kivételesen fontosak kulturális szempontból (Párizs)."

Bár meghonosodott név, én a Párizst sem mondanám kifejezetten "magyar" névnek, inkább adaptációnak. Érdekes, hogy nemrég ugyanezt kérdezte tőlem egy nyelvtanár ismerős, hogy vajon miért Pári[zs] magyarul, amikor franciául nem is ejtik a szó végi mássalhangzót. Mivel nincs földrajzinév-etimológiai szótáram, csak egy dologra tudtam tippelni neki: abból kiindulva, hogy olaszul Parigi [páridzsi], feltételezem, hogy egy északolasz nyelvből vehette a magyar, amelyekre jellemző a szó végi magánhangzó lekopása ([páridzs] > [párizs]). A másik felvetésem, hogy közvetlenül a latin Parisii átvétele.

4 Sultanus Constantinus 2015. május 4. 13:21

@Galván Tivadar: Jó párost alkotna a spanyol "Estocolmo"-val. :D

5 LvT 2015. május 4. 13:58

@Sultanus Constantinus: + <Paris> trójai királyfi neve korabeli ejtésének az átvitele az azonos íráskép alapján. Az apja, <Priamosz> egyenesen bekerült a magyar topomasztikába a temesi <Perjámos> település neveként.

Az érdekességeket félretéve Paris neve oroszul <Париж> /parizs/, lengyelül <Paryż> /parizs/, csehül <Paříž> /parzsizs/, ide illeszkedik a magyar ejtés is. Ez arra látszik utalni, hogy ezekbe e nyelvekbe a német közvetíthette még akkoriban, amikor a németben az <s> hang ejtése sziszegű /sz/ és /z/ helyett /s/-be és /zs/-be hajló apikális vagy retroflex lehetett. A németbe pedig a kiejtett záró <s> az ófranciából került, mert akkor még ott is ejtették. Csak a német a francia ejtés változásával párhuzamosan a sajátját is lecserélte, de a szláv és a magyar környezetben a régi ejtés megmaradt, mivel a kapcsolat azért nem volt annyira szoros, hogy az ottani új módi a régi szokásokat felülbírálta volna.

Ui. A város neve szlovénul és szerb-horvátul <Pariz>. Eredetileg itt is /zs/-s ejtéssel lehetett számolni, amely az <Paris> íráskép hatására válhatott sziszegő ejtésűvé.

hu.wikipedia.org/wiki/Perjámos

www.nyest.hu/hirek/a-zs-diadalutja #103

6 Sultanus Constantinus 2015. május 4. 18:16

@LvT: Köszönöm!

7 Galván Tivadar 2015. május 4. 22:47

@aryanem vaejo: "Elsősorban a magyar-szkíta-héber rokonságot bizonygatta." Akkor éppen ideje, hogy föllebbentsük róla a bús feledés poros fátylát, ennek a tudománynak manapság is nagy keletje van.

8 bloggerman77 2015. május 5. 01:03

@aryanem vaejo:

Horvát "Kazinczy pesti triásza", röviden "a pesti triász" tagja volt Szemere Pállal és Vitkovics Mihállyal együtt. Tehát ő íróként indult, csak később lett belőle "történész". Rajzolatjai ennek a kettősségnek az eredményei (de természetesen eszelősségek), a hiányos történeti forrásokat dús fantáziával pótolta ki a romantika kora által megkövetelt nemzeti nagyság bűvkörében.

9 aryanem vaejo 2015. május 5. 09:53

@Galván Tivadar: Élnek is vele páran. Szerintem azért adták reprintben a Rajzolatokat.

10 aryanem vaejo 2015. május 5. 10:00

@aryanem vaejo: Tegnapi kommentemben hibáztam, rosszul emlékeztem.

Az Istókhalmát és Kappanhágót 1791-ben javasolta magyarításként Sándor István (a "Lipcse" helységnév megalkotója). Szily Kálmán és Kiss Lajos is írja. Tehát nem is etimológiáról van szó.

A Kard-hágó és Babilon-Bábolna származik Otrokocsitól. Horvát ráadásul 1809-ben kritizálta Otrokocsit. Ez olyan, mintha a kritikuson a kritizált mű hiányosságait kérnénk számon.

11 aryanem vaejo 2015. május 5. 10:01

@bloggerman77: Én is így tudom.

12 astrohist 2015. május 5. 12:33

Az idegen (külföldi) város nevek - tágabban földrajzi nevek - nemzeti nyelven történő írása/ejtése nem speciális magyar sajátság. A francia térképek, útikönyvek pl. Londont "Londres"-nek írják. De még inkább meghökkentő, hogy nemzetközi szervezet hivatalos vlistái, amelyeknek pedig ügyelniük kellene az adott ország hivatalos megnevezését, szintén önkényesen hol angolosítják, hol németesítik az elnevezéseket. Pl. Kopenhága nem Kjøbenhagen, hanem Copenhagen, néha Copenhague. A legmeghökkentőbb, hogy pl. a nemzetközi meteorit katalogus (Monica Grady, British Museum kiad. 2000) Budát még most is Ofen-ként ismeri, holott már a Schedel krónikában is Buda néven szerepel. Egyszóval nemzetközi egyezség kellene a névírásban! Bartha L.

13 lcsaszar 2015. május 5. 15:25

Gondolom, német forrásból vette át az angol fordító az Ofent. Nem köteles tudni minden kis falucska honi elnevezését...

14 deakt 2015. május 6. 11:59

@bloggerman77: kérdés persze, hogy utólag eszelősségnek minősíthetünk-e bármit, a maga korában az a bizonyos lengyel csákó is eszelősségeket beszélt a Napról meg a Földről.

15 Untermensch4 2015. május 6. 12:56

@deakt: ami korszaktól függetlenül el van rugaszkodva a valóságtól azt mégis hogyan neveznéd?

16 Eino81 2015. május 7. 11:21

Nemrég futottam bele Leventevár nevébe. Nem tudtam, hogy az a cseh Breclav... Zavaró elsőre, de kellemes név. De Brno "magyar" neve már más, a Brünn az német. Nem lehetne akkor már az igazi magyar nevét, a Beren-t használni?

17 LvT 2015. május 7. 21:27

@Eino81: A <Leventevár> ugyanolyan újkori csinálmány, mint az <Istókhalma>: a XI. sz.-i német <Lauentenburch> ~ <Laventenburg> nevet faragták át.

<Brno>-nak valóban volt a XVI. sz.-ban hasonló neve, mint amit említesz, de az csak egy volt a sok „igazi magyar” neve közül. És miért éppen ezt válasszuk ki, és miért ne pl. <Börön>-t. Vagy <Bruno>-t. Vagy a magyar forrásokból előkerült legkorábbi névalakját a <Brünna>-t? Ezek a névformák már rég kihaltak, és vélhetően akkor sem használta őket egy szűk réteg kivételével senki sem. Ugyanolyan művi dolog lenne ezek közül most egyet feltámasztani, mintha egy teljesen új nevet fabrikálnánk neki.

18 deakt 2015. május 8. 12:56

@Untermensch4: eszelősségnek. Természetesen előbb be kell bizonyítani hogy AKKOR is korszaktól független, a valóságtól elrugaszkodott dolog volt.

19 Krizsa 2015. május 8. 20:37

@deakt: Meg persze - természetesen - KÜLÖN IS KELLENE válogatni, tételesen, hogy amiket AKKOR egy jó koponya írt, mondott, kitalált, abból MA mi volna...

(Eszelősség nem volna, mert a tudatlanság nem elmekórtünet. Tehát ilyesmit emlegetni, pláne egy ismert emberről, randalírozás, csávók!)

...szóval mi volna, "korszaktól függetlenül" MA IS ostobaság?

HA egy ilyen feltételezésnek semmilyen bizonyítéka nincs, akkor az valóban tudatlanság. Pl. annak, hogy a magyar nyelv volna az elő-, a neander, a korai Sapiens és keveréke a gyeniszovai - a Samu, de akár az európai szubsztrátnyelv eredete is, ez (MA MÁR) - információ hiány. A többi tételt azonban szintén tanulmányozni kell. Szanszkrithoz semmit nem értek, de a finn-magyar-héber gyöknyelvek közös eredete - "szótárkövető" ténykérdés.

20 Krizsa 2015. május 8. 22:04

"Elsősorban a magyar-szkíta-héber rokonságot bizonygatta."

Ja, persze "szkítául" sem tudok. A szanszkrit (nyelvcsalád)-ot azért kevertem véletlenül bele - de akkor már kiegészítek - mert nagy valószínűséggel az is közösködik a finn-magyar-héber előnyelvében. Csak szanszkrit nyelvtudás hiányában ezt nem én fogom eldönteni. De vannak, akik már kutatják, lásd Wikiszótár:-).

Információ
X