nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Anyanyelvükön védekezhetnek
a kurd vádlottak

A török parlament a múlt héten megszavazott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kurd vádlottak anyanyelvükön beszélhessenek a bírósági tárgyalásokon.

MTI | 2013. február 4.
|  

Kedden Budapestre érkezik Recep Tayyip Erdoğan. Szijjártó Péter, a Miniszterelnökség külügyi és külgazdasági államtitkára a múlt héten jelentette be a török kormányfő látogatását, kiemelve, a tárgyalások napirendjén szerepel a gazdasági kapcsolatok szorosabbra fűzése, mindenekelőtt az ipari, mezőgazdasági és közlekedési területen.

Az MTI érdeklődésére a Külügyminisztérium közölte, Törökország Magyarország kiemelt, az EU-n kívüli országok között hatodik legfontosabb partnere. Az árucsere értéke 2002 és 2011 között a négyszeresére nőtt. A kereskedelmi forgalom évek óta magyar többletet mutat, és értéke – a világgazdasági válság miatti átmeneti visszaeséstől eltekintve – 2005 óta folyamatosan nő. A magyarországi török befektetések értéke 2011-ben 3,7 millió euró volt, az országban mintegy 300 török vállalat működik.

A kultúra, az oktatás és a tudomány a két ország közötti együttműködés kiemelt területe, a magyar és török felsőoktatási intézmények között jól fejlődnek a kapcsolatok. Évente mintegy száz magyar hallgató tölt egy-két szemesztert Törökországban, és folyamatosan nő a Magyarországon tanuló törökök száma, a 2011-2012-es tanévben meghaladta az ötszázat. Az Ankarai Egyetem bölcsészkarán 1936 óta működik hungarológiai tanszék. A történelmi emlékhelyekkel kapcsolatban kiemelték, hogy az évtizedek óta működő kütahyai Kossuth-múzeum után 2008 novemberében megnyílt az izmiti Thököly-múzeum, 2010-ben a felújított rodostói Rákóczi-, valamint az újonnan elkészült osmaniyei Bartók-múzeum. Pécsett a közelmúltban újították fel Jakováli Hasszán pasa dzsámiját és Idrisz Baba türbéjét. A Külügyminisztérium kitért arra is, hogy Törökország előreláthatóan 2013 tavaszán kulturális képviseletet nyit Budapesten.

Az ország a magyar turisták második legkedveltebb úti célja. 2011-ben a Törökországba látogató magyarok száma meghaladta a 104 ezret, ugyanakkor a Magyarországra utazó török turisták száma csekély – tájékoztatott a tárca.

Törökországban a 2002 óta kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) több lépést tett az ország gazdasági és demokratikus fejlődéséért és az EU-csatlakozási folyamat fenntartásáért. A kormánypárt támogatottságának alapja, hogy a hagyományos bázisának tekinthető szegényebb és vallásos rétegek mellett az AKP-nek sikerült megnyernie az üzleti élet képviselőinek, az értelmiségnek és a középosztálynak a jelentős részét is. A kormánypárt fölényesen nyerte a legutóbbi, 2011-es nemzetgyűlési választásokat. Akkor jelentősen megerősödött a parlamentben a kurdok képviselete: a Béke és Demokrácia Pártjának (BNP) 29 mandátuma van az 550 tagú törvényhozásban.

A török parlament a múlt héten megszavazott egy törvényt, amely lehetővé teszi, hogy a kurd vádlottak anyanyelvükön beszélhessenek a bírósági tárgyalásokon. A reform több száz bebörtönzött kurd politikus követelése volt, de a kormány is megoldást akart találni arra a helyzetre, hogy elhúzódtak a bíróság elé állított PKK- (Kurd Munkáspárt) aktivisták perei. Több száz pert ugyanis azért kellett felfüggeszteni, mert a vádlottak, akiket „lázadó szervezeti” tagság miatt vontak felelősségre, azt követelték, hogy kurd nyelven védhessék magukat, a bíróságok azonban ezt nem tették lehetővé.

A PKK csütörtökön „hazugságnak” és a „pszichológiai hadviselés” részének nevezte azt a napokban megjelent török lapértesülést, amely szerint a kurd lázadók februárban bejelentik: befejezik az évtizedek óta tartó felkelésüket. A kurd lázadók 1984-ben ragadtak fegyvert, hogy saját államot hozzanak létre Törökország délkeleti, jobbára kurdok lakta részén. Azóta több mint 40 ezer ember halt meg merényletekben és a hadsereggel vívott összecsapásokban. Ankara a kurd felkelők Törökországból való visszavonulásáért és fegyverletételéért cserébe a lakosság ötödét kitevő kurd kisebbség jogainak megerősítését ígérte.

Recep Tayyip Erdoğan kormányának programja megerősíti Törökország elkötelezettségét az EU-csatlakozás mellett, és ezzel összhangban célja az alkotmány reformja. Az elmúlt évek változásai az ország uniós integrációs törekvéseihez igazodva kezdődtek, miközben a török EU-tagság – amelynek támogatottsága a lendületes fejlődés következtében egyre csökken – részben az unión belüli tagállami ellenállás, részben pedig a nemzeti érdekek képviseletét a csatlakozás elé helyező kormánypolitika miatt ma bizonytalanabb, mint korábban bármikor.

Az Európai Bizottság éves országjelentései visszatérően az emberi és kisebbségi jogok védelmével kapcsolatban csak korlátozott előrelépésről számolnak be, és különösen a szólás- és vallásszabadság biztosításáért sürgetnek változást. Az alkotmány reformjával az AKP célja, hogy csökkentse a katonaság és a bírák hatalmát, demokratizálja az állami berendezkedést, és megerősítse az emberi jogok védelmét. Az új alkotmány tervezetéről széles körű társadalmi-szakmai egyeztetés folyt, jelenleg az alkotmány szövegezése a feladat. A miniszterelnök által korában megnevezett határidőre, a tavalyi év végére azonban a pártoknak nem sikerült megegyezniük.

A kormány célja az is, hogy a 2010-ben a világ 16. legnagyobb gazdaságának számító Törökország 2023-ra – a Török Köztársaság megalakulásának 100. évfordulójára – az első tíz közé kerüljön. A program a gyors gazdasági fejlődés mellett a foglalkoztatottság és az életszínvonal emelését, hatékony szociális politikát, az oktatás, az egészségügy és a társadalombiztosítási rendszer erősítését ígéri. A török gazdaság 2010-ben és 2011-ben kiemelkedően jól teljesített, tavaly azonban lassult a növekedés, a korábbi 8-9 helyett már csak 3 százalék körüli volt.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X