Mások hibáira lecsapni örömmel tölt el legtöbbünket. Listákat készíteni a 10 legszebb X-ről, 12 legfélelmetesebb Y-ról, vagy éppen 25 gyakori „nyelvi” hibáról pedig igazán trendi dolog. A nyelvész viszont többek közt a nyelvihiba-listázók tévedéseinek kiszerkesztésében leli örömét. Lássuk tehát miben téved az alábbi lista készítője.

A lista címe szerint olyan dolgokról lesz szó, amit te (értsd: nagyon sok ember) rosszul mondasz. Ezért olyan „hibákat” nem is várhatnánk, amelyek egy-egy alternatív írásképet kárhoztatnak vagy csak az írásban különböző szavak keveredésében merülnek ki. Pedig több ilyen is van a listán.

16. Momento vs. Memento

Valóban mást jelentenek ezek a szavak, az első olaszosan-spanyolosan ’egy pillanat’, a második viszont egy latin felszólító módú ige, ’emlékezz’, ebből vált később főnévvé, ’emlék’. Mondva összekeverni azonban ezeket nem lehet, hiszen az angolban mindkettő ejtése [mömentou] (a hangsúlyt vastagon írjuk). Az angolban a beszéd ütemét a hangsúlyos és hangsúlytalan szótagok váltakozása adja, és az utóbbiak magánhangzói rendszerint összemosódnak. Legtöbbször az itt jobb híján [ö]-vel jelölt svá (IPA jele [ə]) van az ilyen szótagokban. Hangsúlytalan helyzetben a magánhangzók úgymond elsorvadnak.

18. Sorta vs. Sort of

Még kevésbé érthető, mit keres a sort of ’egyfajta’ a listán. Ennek ejtése [szót öv] vagy [szót ö] (amerikaiasan [szort öv] vagy [szort ö]). Ez utóbbi ejtést jelzi a sorta íráskép. Több más példát is találunk erre: kind of [kájnd öv] ’egyfajta’ helyett kinda [kájnda], want to [vont tö] ’akar’ helyett wanna [vonö] stb. Ezek olyan, a kiejtést imitáló írásmódok, mint a magyar nem tom, asszem, sőt ilyen a tán, ami egy korábbi talán (maga a talán is már egy összevonás eredménye a még korábbi találomból!) vagy az aztán, ami az azután rövidebb kiejtését tükrözi írásban. Azt semmi esetre sem mondhatjuk, hogy itt bármit is „rosszul” ejtenénk.

23. Phase vs. Faze

Az előbbi pont még esetleg azzal menthető, hogy a listaíró helyteleníti a gondosan artikulált [szót öv] helyetti „pongyola” [szót ö] ejtést, bár továbbra sem volna világos, mi lenne a helytelenítés alapja. A phase [féjz] ’fázis’ és faze [féjz] ’megzavar’ párt végképp teljesen értelmetlen felhozni, hiszen ezt a két szót egyszerűen nem lehet különbözőképpen ejteni. Mivel a phase a Google szerint legalább egy nagyságrenddel gyakoribb szó, mint a faze (azzal együtt, hogy van egy FaZeClan nevű gémer közösség) nem meglepő, hogy sokan az utóbbi helyett is az előbbit használják írásban.

03. One in the same vs. One and the same

A kiejtésben ez a két eset sem könnyen megkülönböztethető, hiszen a már emlegetett sorvadás miatt az in ’-ban’ és az and ’és’ magánhangzója lehet ugyanaz a svá. Az and végi [d] szintén elmaradhat, különösen itt, ahol utána egy hozzá nagyon hasonló mássalhangzó áll a the ’a’ elején. Írásban persze vicces a one and the same ’egy és ugyanaz’ helyett one in the same ’egy ugyanabban’-t használni. De megint csak ott tartunk, hogy nem rosszul mondják ezt az emberek, hanem esetleg van, aki rosszul írja, mert korábban rosszul értelmezte a kifejezést.

04. You’ve got another thing coming
vs. You’ve got another think coming

A you’ve got another think coming elég különös kifejezés, olyasmit jelent, hogy ’majd ezt gondold át még egyszer’, abban az értelemben, hogy ’nagyot tévedsz’. Azért különös ez a szerkezet, mert a think ’gondol’ igét nem használjuk főnévként, hiszen arra ott van a thought ’gondolat’. Vannak is, akik így mondják you’ve got another thought coming.

Mások másképp oldják fel a think furcsa használatából adódó feszültséget: a thing ’dolog’ ejtése csak annyiban tér el a thinkétől, hogy az előbbi végén hiányzik a [k] (a g-t ugyanis nem ejtjük), a rákövetkező coming elején levő [k] viszont még ezt a különbséget is elfedi. Tehát a kiejtésben a két szerkezet között alig van különbség ([nk] az egyik, [nkk] a másik, és ezt persze ejthetjük egyszerűen [nk]-ként is). Ellenben a thing főnév, márpedig ebben a szerkezetben főnevet várunk azon a helyen. Így tehát nem csoda, hogy aki nem írásban találkozik ezzel a kifejezéssel, az a mondattanilag jobban odaillő thinget fogja beleelemezni.

A beszélők nagy része így van ezzel: a Google az another think comingra tízszer kevesebb találatot ad, mint az another thing comingra. Vagyis a you’ve got another think coming csak nyelvtörténetileg eredetibb – bár még itt is verseny folyik –, a mai nyelvállapotban semmiképp nem nevezhető helyes(ebb)nek. Egy mai beszélő számára a szerkezetben ugyanúgy értelmetlen a think, mint a thing, az egész kifejezésnek egyben van csak értelme. Úgy meg már nem is annyira számít az egyes szavak jelentése.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

08. For all intensive purposes vs. For all intents and purposes

A for all intents and purposes szintén kötött szerkezet, így egyben szokás használni. Jelentése ’minden szempontból’, szó szerint ’minden szándék és ok szempontjából’. A kifejezés első ismert előfordulása a 16. századból származik, egy VIII. Henrik korabeli törvénykönyvben található egy ehhez nagyon hasonló fordulat. Elég volna akár a for all intents, akár a for all purposes, tulajdonképpen szószaporítás, de az ilyesmit szeretik és sokszor alkalmazzák a beszélők, például ilyen a magyar való igaz, hogyan és milyen módon stb.

A gond és probléma abból adódik, hogy a hangsúlytalan magánhangzó megint sorvad, így lesz az intents and [intenc ön] nagyon hasonló az intensive [intencöv]-höz (az [nsz] > [nc] változásról nemrég volt szó). Az intensive melléknévként jól illik a szerkezetbe, még ha az intensive purpose ’intenzív ok’ jelentése nem is teljesen világos.

Mondegreen

A félrehallás meglepően gyakori, különösen akkor, ha a szándékolt szöveg megformálásában valamilyen rendkívüli, váratlan fordulat van, vagy éppen a hallgató által nem ismert szavakat tartalmaz. Sok lehetőséget nyújt az is, ha valamit obszcén, szentségtörő vagy egyszerűen vicces módon lehet félreérteni. Híres példa a gladly the cross I’d bear [gledli dö krosz ájd ber] ’szívesen hordanám a keresztet’, aminek a furcsa szórendje egy másik értelmezésre indít: Gladly, the cross-eyed bear ’Gladly, a kancsal mackó’.

Az emberi elme értelmet akar látni még ott is, ahol nincs. Ennek híres esete a „levelet kaptam, lájf”, de sok más dalt, verset is sorolhatnánk.

Az ilyen félrehallásokra használt mondegreen elnevezés egy skót írónőtől származik, aki arról számolt be, hogy egy skót ballada egy sorát félreértette. Az eredeti így szól:

They hae slain the Earl o’ Moray and laid him on the green
’levágták Moray grófját és kifektették a gyepen’

Írónk ezt így értette:

They hae slain the Earl o’ Moray and Lady Mondegreen
’levágták Moray grófját és Lady Mondegreent’

Itt gyakorlatilag azonos a laid him on the green [léjd im on dö grín] és a Lady Mondegreen [léjdi mondögrín] ejtése, a csekély különbséget a magyaros átírásunkban nem is tudjuk érzékeltetni.

Egy nyelvész mesélte, hogy a nagymamája – aki német anyanyelvű volt – sokáig nem értette, hogyan szaladhat a fecske a fészkével a hóna alatt. Tudniillik ő így értette a nótát.

Sok hasonló gyűjteményt találhatunk a neten szerteszét, ismerjük meg őket, amíg ingyen megtehetjük! A következő például Eric Carmen dala, aminek népszerűségéért Céline Dion is sokat tett. Az eredeti szöveg all by myself [ó(l)bá(j)má(j)szelf] ’teljesen magamban’, amit 2009-ben már mindenki így értett: Obama’s elf [oubámaz elf] ’Obama manója’. Ráadásul a szöveg többi része is összevág: don’t wanna be all by myself anymore ’nem akarok teljesen magamban/Obama manója lenni többé’.

Kommentekben várjuk olvasóink saját félreértéseit.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése Az összes hozzászólás megjelenítése