nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
whistleblower
Aki megfújja a sípot

Ha túl sok lehetőség van egy szó magyarítására, de egyik sem igazán frappáns, akkor egyik sem fog bevált kifejezéssé válni.

nyest.hu | 2013. augusztus 21.
|  

Tímea nevű olvasónk egy angol kifejezés magyar megfelelőjével kapcsolatban fordult hozzánk.

Szeretném megkérdezni, hogy a "whistleblower" kifejezésre van-e egyezményes, vagy legalább "jól hangzó" magyar kifejezés. Itt a nyesten és más oldalakon is többfélével találkoztam, de igazából egyik sem tetszik túlságosan.

Mivel nem közismert fogalom, először tisztázzuk, mi is az a whistleblower  (mellyel találkozhatunk whistle-blower és whistle blower formában is, mivel az angol helyesírás nem olyan merev, mint a magyar)! Szó szerinti jelentése ’sípfújó’, és olyan személyekre használják, akik arra hívják fel a figyelmet, ha egy intézmény vagy szervezet törvénytelenül működik, vagy akár csak rosszul irányítják. A whistleblowerek tipikusan belülről jönnek, bizalmas értesüléseik munkájukból vagy a szervezetben betöltött más szerepükből következően vannak – léteznek azonban kívülről jövő whistleblowerek is, akik hosszas adatgyűjtés, nyomozás után jutnak a leleplező adatokhoz. A whistlerblowereket sok helyen a törvény is védi.

Az angolban egyébként nem csak a whistlerblower használatos képletesen, hanem a to blow the whistle ’(meg)fújja a sípot’ kifejezés is, mely éppen azt jelenti, hogy feltárja egy szervezet törvénytelen vagy más módon rossz működését. A kifejezés a játékvezető vagy a rendőr sípjára utal – az amerikai sportszlengben egyébként a játékvezetőre is használják a whistleblower alakot.

Sípfújó
Sípfújó
(Forrás: Wikimedia Commons / Yaffa / CC BY-SA 2.0)

Olvasónknak igaza van abban, hogy a whistleblower olyan kifejezés, melynek jó lenne magyar, de legalábbis magyarosabb megfelelőt találni, hiszen a kiejtése a magyarban problémákat okozhat:  [viszlblóör], [viszliblóör] vagy [viszölblóör] az elképzelhető megoldás, de ezek a szokatlan mással- és magánhangzó-torlódások miatt nehezen ejthetőek. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy az angolul kevésbé tudók a néma t-t is hajlamosak lehetnek ejteni, megduplázva ezzel az ejtésmódok számát.

Kézenfekvő lenne olyan kifejezést keresni, mely a magyarban is hasonló jelentésű, például félreveri a harangokat vagy riadót fúj. Ezek szövegkörnyezetben könnyen megérthetőek, és idővel bevett kifejezéssé is válhatnak. Más kérdés, hogy a híríróknak nem az a feladatuk, hogy kifejezéseket tegyenek bevetté, hanem minél érthetőbben átadják az információkat. A másik probléma, hogy a belőle alkotott harangfélreverő sem igazán jó hangzású főnév: amellett, hogy hosszú, az is szokatlan, hogy az igéből képzett főnévi utótagú összetételben igekötő is legyen, illetve az ige tárgyának megfelelő szerepű főnév is. A riadófújó sem hangzik igazán jól – igaz, semmi sem furcsa, ha már hozzászoktunk.

Érdemes megnézni, milyen megoldásokat alkalmaznak más nyelvek – már amelyek nem veszik át egy az egyben az angol alakot. A németben például használják a Hinweisgeber ’tippadó’, Skandalaufdecker ’botrányfelfedező’ vagy az Enthüller ’feltáró’ szóalkotásokat magyarul aligha érezzük igazán találónak – pláne, hogy van más jelentésük is. Hasonló a probléma a litván pranešėjas ’bejelentő’, a spanyol alertador vagy a norvég varsler ’riasztó, figyelmeztető’, a francia lanceur d'alerte (szó szerint kb. ’figyelmeztetésdobó’), a román avertizor de integritate (szó szerint kb. ’becsületriasztó’), a szerb узбуњивач [uzbunyivacs] ’lázító’ magyar megfelelőivel. A portugál delator ’informátor, besúgó, áruló’ vagy az orosz информатор [informator] ’informátor’ negatív jellegük miatt nem szerencsések. Korábban mérlegelt megoldásunkra emlékeztet a holland Klokkenluider ’harangozó’. Mások viszont a szó szerinti jelentés alapján fordítanak: ilyen a horvát-szerb zviždač, a szlovén žvižgač ’sípoló, fütyülő’.

A helyzet tehát hasonló, mint a pendrive esetében: több többé-kevésbé jó magyarítása is van (tolltár, tárka, adattoll, zsebmeghajtó, tollmeghajtó, pöcök stb. – a penderítőt vagy a fütyit nem sorolnánk ide). Az már csak hab a tortán, hogy a pendrive kifejezést az angolban gyakorlatilag nem használják – de erről talán majd máskor.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
28 a.a. 2014. február 27. 08:44

A legkézenfekvőbb fordítás az eredeti kérdésre, hogy megkongatja a vészharangot. Nem kell mindenáron újítgatni, sem tükörfordítani, a közérthetőség olyan szempont, mely minden mást felülír.

Ha valaki ún. whistleblower, nyugodtan mondhatjuk róla, hogy megkongatta a vészharangot, nem kell "vészharangkongató"-vá jelzősíteni.

27 mederi 2013. augusztus 26. 12:50

@Fejes László (nyest.hu):

"Helyre állított késztetés igét" írtam, vagyis ma eredeti formában nem létezik.

Ha létezne, az ige töve, talán "vi(r)-" volna.

Hasonló a "maraszt(-al)" késztetés ige (eredmény párja a "marad(t)"), ahol a tő gondolom "mar", az "a" összekötő hang, az "-al" egyfajta kiegészítés lehet.

A "*viszt", "vissza" formában véleményem szerint határozóként ma is létező késztetés oldali "alakzat"..

26 Fejes László (nyest.hu) 2013. augusztus 26. 08:24

@mederi: Létezik viszt- magyar igető? Lemaradtam vmiről?

25 mederi 2013. augusztus 26. 07:39

@Diczkó:

A "pendrive" ezzel szemben megkívánja a honosítást.

A "VISSZTÁR ('viszt-tár')"-t javasolnám, mert szerintem:

1/ Helyre állított késztetés-eredmény pár a "viszt/ vid(t)" (az eredmény oldalon a vitt múlt idő, a vidd! fszm.), és késztetés igéjének ("viszt") főnevesített alakja egy kis csavarral (-t-ár), ami utal a tárolásra.

2/ Az adatok elvitelének szándékára a "viszt" utal, és beleérezhetően jelen van a "tár" is, mert az "szt"-t hosszú "-ssz-"-esítettük..:):)

24 mederi 2013. augusztus 25. 20:57

Szerintem a "bukasztor" jó lenne a jól informált, törvénytelenségeket nyilvánosságra hozó ember elnevezésére, mert:

1/ Felújított szó (késztetés igéből képzett főnév), a késztetés pár:

"bukaszt/ bukod(t)".

A lebuktatás szándékát tükrözi a "bukaszt" késztetés ige. Az eredmény, hogy valakik (le)buknak, bukottak lesznek.

2/ Nem csak "kisípolni", de kikürtölni, nagy dobra verni is lehet egy botrányos értesülést. A "bukaszt" független a "kihirdetés" módjától, eszközétől.

3/ A szó hangzása szerintem "utal" arra, hogy egy "bukasztor" révén előbújik, "kibukik" valami feltehetően rossz az ismeretlenség homályából, "burkából"..:):)

23 szigetva 2013. augusztus 24. 21:34

@El Vaquero: Itt lesznek: seas3.elte.hu/szigetva/etcetera/Hungarian/corpuses.html

De mondom: van már a MNSz meg a Szószablya (igaz, egyszerűbb offlájn greppelni egyet).

22 El Vaquero 2013. augusztus 24. 21:28

@szigetva: szólistát honnan nyerted? Én a Firefox helyesírás-ellenőrzőjének a szólistáját használom mostanában (plusz szabályos kifejezéseket eresztek rá, ami ugyanaz, mint a grep). Régebben volt egy szólistám, amit az Országh-féle nagyszótár GIB programos anyagából nyertem ki egy scripttel, de azt sikerült elkeverni, és nem visz rá a lélek, hogy újra kinyerjem. pedig lehet az lesz belőle.

21 szigetva 2013. augusztus 23. 21:25

@El Vaquero: Szólista plusz grep. De a neten is van már egy pár hely, ahol lehet ilyeneket keresni (ezért is volt furcsa, amikor valaki azt mondta, nem nagyon van "án$" országnév).

20 El Vaquero 2013. augusztus 23. 17:46

@szigetva: meg lehet tudni, hogy El Pedro a magyar példáit honnan szokta szedni? Corpusból, vagy elektronikus szótárból szabályos kifejezések mentén keresve? Vagy erre is van egy titkos, perlös webszótára? Esetleg csak fejből vannak ezek a példák?

19 szigetva 2013. augusztus 23. 16:25

@Diczkó: A magánhangzó-harmónia szempontjából ezeknek a magánhangzóknak a hossza érdektelen.

Ritka összetételeket — amiket te hozol — elég könnyű kreálni: kín-, rím-, híd- stb + -csúszó, -úszó, -búgó stb. Tehát nagyon messze van az egyeditől.

18 Diczkó 2013. augusztus 23. 14:30

@szigetva:

Köszönöm, ez egyik sem olyan! :-)

Ugye milyen nehéz megfelelőt találni? Azért akad néhány. A "vízhúzó, díszkúszó, síncsúszó, gyíknyúzó, íztúlzó stb." Fülig Jimmi naplójába kívánkozó, viccesen hangzó szavak. Ilyeneket kellett volna lelned.

17 szigetva 2013. augusztus 23. 09:38

@Diczkó: „Az Í-Ú-Ó magánhangzóváz nem csak hogy nem szokványos, de szinte egyedinek mondható.”

csibukol

kibugyog

kibújó

kibúvó

kicsúfol

kifutó

kigúnyol

kihúzó

kilúgoz

kipucol

kipufog

kisúrol

kizuhog

politúr

simuló

sífutó

stílusos

szirupos

tífuszos

típusos

viruló

16 Diczkó 2013. augusztus 22. 23:23

@Fejes László (nyest.hu):

Az Í-Ú-Ó magánhangzóváz nem csak hogy nem szokványos, de szinte egyedinek mondható. Aztán nem jól illik, nehezen ejthető a P után az F, viszont ha hasonulna, értelmét vesztené.

Egy ilyen szót, SÍPFÚVÓt legföljebb nyelvtörőben tudok elképzelni, pl. Sohasem hallottam szebben szóló sípfúvót, mint a szászsebesi szépen szóló sípfúvó. :-)

15 Janika 2013. augusztus 22. 10:54

A vészmadárt csak viccnek szántam :-)

A magyarítási probléma más fórumokon is felmerült.

két ötletes: kisúgó (a besúgó mintájára), kiszivárogtató, esetleg informátor.

Ugyanis fontos része a cselekménynek a nyilvánosságra hozás.

Emlékszem arra, hogy a 80-as évek végén hasonló kísérlet történt az angol "image" szó magyarítására. (Mint valakiről vagy valamiről alkotott nyilvános vélemény, kép, megjelenés) Két esélyes szót szavazott meg akkor a közönség: közkép és hírkép.

Ellenben azóta is az "imidzs" formát használjuk :-) Pl vállalati imidzs.

Szóval kitalkálhatunk bármit, ha a médiában a "viszblóver" terjed el, akkor azt fogjuk használni.

Hasonló története van a fájl (file), lájk (like), pulóver (pull-over), szavainknak is.

14 Fejes László (nyest.hu) 2013. augusztus 22. 10:16

@Diczkó: „A "sípfújó" hangrendi okok miatt nem jó”

Mióta számít összetett szavaknál a hangrend? Arról nem is szólva, hogy a síp „mély hangrendűként” ragozódik: sípok, síppal, síphoz stb.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X