Sokan aggódnak, hogy az internet korában a nyelvnek annyi, főleg a magyarnak. A sok idegen, elsősorban angol eredetű számítástechnikai, informatikai kifejezés csak úgy dől bele nyelvünk szókincsébe, a beszélők pedig ezeket használják, ahelyett, hogy magyarítanák őket. A pendrive helyett még mindig nem használják sokan a penderítő, az adattoll, a tárka vagy a zsebmeghajtó szavakat. De ami még – sokak szerint – ennél is rosszabb, sokszor azt sem mondják magyarul, amire pedig lenne magyar kifejezés: nem nyomtatnak, hanem printelnek, nem számítógépük van, hanem computerük stb. Még érdekesebb az az eset, amikor a nyelvhasználók nem ugyanabba a nyelvtani kategóriába illesztik bele az angolból átvett szavakat, és így különféle módon tudják ezeket a mondataikban használni.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

Az internetet böngészve például kiderült számunkra, hogy a magyar nyelvhasználók egy része használja az onlinen szóalakot ’online, az interneten’ értelemben. Ilyen példákat találtunk:

Hol tudnám megnézni a Rock tábort onlinen?

Hol lehet megnézni onlinen, ami …?

Pornó ingyen, szex, filmek onlinen…

Saját nyelvváltozatunkban a fenti példák mindegyikében az online alakot használnánk, vagy helyette az interneten kifejezést:

Hol tudnám megnézni a Rock tábort online / az interneten?

Hol lehet megnézni online / az interneten, ami …?

Pornó ingyen, szex, filmek online / az interneten…

Ingyen szex onlinen
(Forrás: Wikimedia Commons / Rainforest_harley / CC BY-SA 2.0)

Az onlinen szóalak az online tőnek az -n/-on/-en/-ön raggal ellátott alakja. Furcsa azonban, hogy ebben az alakban nem a kiejtés (legalábbis nem az angolos kiejtés) szerint, hanem az írott forma szerint kapcsolódik a toldalék. A kiejtés szerint ugyanis online-on lenne a szóalak.

A magyar helyesírás szabályai szerint ha a szó leírt alakjának utolsó betűje „néma”, azaz nem ejtjük ki, akkor a toldalékot kötőjellel kapcsoljuk (például: Baudelaire-t [bodlert], Verlaine-nel [verlennel]). Az online szó angolos kiejtése [onlájn], így az online-on alak a helyesírási szabályzat szerint leírt alak. Ez a forma egyébként bevett az olyan kifejezésekben, amelyekben az internetes oldal nevében szerepel az online szó: HVG Online (’hvg.hu, a HVG internetes kiadása’), Népszabadság Online (’nol.hu, a Népszabadság internetes kiadása’).

– Hol olvastad ezt?

– A HVG Online-on.

A fent idézett példákban azonban egyértelműen nem erről a használatról van szó. Hogy kerül azokba az alakokba a névszói toldalék?

Úgy tűnik, hogy a nyelvhasználók egy részének intuíciója szerint az online egy névszó (főnév), ami a fenti mondatokba kerülve határozói (mód vagy állapothatározó, néha „helyhatározó”) szerepbe kerül, így határozóragot kap. Míg azoknak a nyelvhasználóknak, akik toldalékolás nélkül illesztik a mondataikba az online-t, egyértelmű, hogy a szó a határozószók kategóriájába esik. Ezek olyan kifejezések, amelyek ragozás nélkül töltenek be a mondatokban határozói szerepet (ilyen például a ma, az otthon, a tegnap stb.). A két különböző használat hátterében tehát két különböző nyelvtani elemzés áll.

Hogy melyik a „helyes”, értelmetlen kérdés. Érvelhetnénk azzal a rag nélküli forma mellett, hogy az angol szóalak maga egy határozói szerepű kifejezésből jöhetett létre: on line (szó szerint: ’a vonalon’), és az angolban is határozói szerepben kerül bele a mondatokba. Ez azonban, ha a magyar szókincs elemeként beszélünk az online-ról, nem lehet érv, ugyanis a magyar beszélőknek a szó használatakor sem a szó eredetével, etimológiájával, sem pedig a szóalak felépítésével nem kell tisztában lenniük ahhoz, hogy a szót magyar szövegkörnyezetben használni tudják.

Ő is ott van a csíkon!
(Forrás: Wikimedia Commons / Paul Friel / CC BY 2.0)

A Szómagyarító honlap az online magyarításaként a következőket adja meg: vonalban, vonalon, elérhető, élőkapcsolat, éppeni, valós idejű, egyvonal, hálószög.

Az onlinen alakról csak annyit mondhatunk, hogy a fenti mondatokban ritkább, kevésbé bevett, mint a ragozás nélküli forma. Valószínű, hogy az online határozószóként, és nem főnévként fog bekerülni a következő generációk mentális szótárába. Annál is inkább, hiszen erre a kifejezésre nincs igazán jó magyar megfelelő, hacsak a viccesnek a csíkon fordítás meg nem gyökeresedik…