nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Afgán vagy afganisztáni?
Afganisztán etnikai sokszínűsége

A 30 éve szinte folyamatosan dúló különböző afganisztáni konfliktusok miatt évek óta rengeteget hallani az országról, de többségünknek ettől függetlenül erősen hiányosak ismereteink erről a távoli vidékről és népeiről. Kik lakják hát ezt az évtizedek óta háborúk és viszályok által sújtott országot?

Péli Péter | 2011. június 6.
|  

Afganisztán lakóit nem egészen pontos afgánnak hívni, mert az afgánok (pastuk) csak egy népcsoport az ország nyelvileg és vallásilag nagyon eltérő és sok különböző etnikuma közül. Az ország legnagyobb népcsoportja – nevéhez híven – szerencsére tényleg az afgán (42%). A pastu törzsek a Hindukustól egészen az Indusig a terület többségi népcsoportjának számítanak, a Durand-vonal néven is ismert afgán-pakisztáni határ 1893 óta vágja ketté a pastuk ősi területeit. Ezért is lehet, hogy a szomszédos Pakisztánban jóval több afgán él (35 millió), mint a magukról az afgánokról elnevezett országban (13,5 millió). A brit gyarmati terjeszkedés a Durand-vonallal egy korábbi sikeres szikh hódítás területi nyereségeit formalizálta, de a mesterségesen kialakított határt Afganisztán hivatalosan ma sem ismeri el. A tálibok túlnyomórészt pastuk, ideológiájukban pedig az extrém vallási konzervativizmus a nacionalizmus felhangjaival keveredik.

Egy genetikai eredményekkel is részben alátámasztott érdekes elmélet szerint a pastuk lennének a tíz elveszett izraeli törzs egyike, ami egybeesik az egyik saját legendájukkal is, de erre majd egy későbbi cikkben bővebben visszatérünk.

Bár a pastuk Afganisztán legnagyobb etnikumát alkotják, a lakosok által beszélt leggyakoribb nyelv ennek ellenére valószínűleg mégse az afgánok pastu nyelve, hanem a több etnikumhoz is kapcsolható dari, ami az Iránban beszélt perzsa nyelv keleti változata. A tádzsikok és a hazarák többségének is például a dari az anyanyelve. E két népcsoportot az különbözteti meg, hogy míg a hazarák Irán államvallásával megegyezően  síiták, addig a tádzsikok szunnik. A feltehetően mongol származásra visszavezethető hazarák egyébként a lakosság 9 százalékát teszik ki.

Az afganisztáni népszámlálás ugyan nem különbözteti meg részletesebben a dari anyanyelvű szunnikat – ezért is képezik 27 százalékos arányukkal a tádzsikok az ország második legnagyobb etnikumát – de a hegyvidékeken élő nomád törzseiknek valójában saját identitástudatuk és külön megnevezésük is van: ők az ajmákok.

Ugyan az afganisztáni városokat vegyesen lakják a különböző etnikumú emberek, a nagyobb városok közül Kabul, Herát, Mazar-i-Sarif tádzsik többségű, míg Kandahár és Kunduz inkább pastu.

Az ország harmadik legnagyobb nyelvi csoportja az üzbég (9%), akik az ország északi részét lakják, de más török nyelveket beszélő népek – a türkmén (2,5%) és sokkal kisebb mértékben a kirgiz – is a hozzájárulnak az ország etnikai sokszínűségéhez. Az ország déli sivatagos részén beludzsok, és jóval kisebb számban a dél-indiai dravida nyelvekkel rokon nyelvet beszélő brahuik is, élnek.

Afganisztán népcsoportjai.
Afganisztán népcsoportjai.
(Forrás: wikimedia commons)

Három további népcsoport tagjaival Kabultól keletre és északkeletre találkozhatunk. A pasajok és nurisztániak különböző kisebb indoiráni nyelveket beszélnek. A nurisztániakat csak a 19. század végén és erőszakkal iszlamizálták, a pasajok pedig gyakran pastunak tartják magukat, és saját nyelvükön kívül a pastut is jól beszélik.

A harmadik csoport nem nyelvhez, hanem inkább valláshoz köthető. Afganisztán, Pakisztán és Tádzsikisztán határai találkozásának vidékein iszmaili síiták laknak. Az iszmailizmus a síita iszlám második legnagyobb irányzata a tizenkettesek után, ami pédául Irán államvallása. A nagyjából 15 millió iszmaili jelenlegi spirituális vezetője a jótékonysági és kulturális projektjeiről híres, mások szerint azonban ellentmondásosnak titulált IV. Aga Khán. Az iszmailizmus korábban jóval nagyobb területen volt elterjedve: a Fátimidák kairói központú birodalomának idején (i. sz. 909-1171) például Marokkótól a mai Szíriáig és Irakig nyúlt.

Az eddig felsorolt 12 népcsoport ugyan már elég jól lefedi Afganisztán teljes lakosságát, de a 2006-ban elfogadott afgán himnusz ezeken kívül még négy további kisebb etnikumot is megemlít a teljesség kedvéért.

Források:

CIA: Afghanistan

BBC: War in Afghanistan, Key maps

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
14 arafuraferi 2011. június 7. 18:04

Ez az Afganisztán tök úgy néz ki mint Borneó, csak nem tenger veszi körbe, hanem sivatag.

13 Fejes László (nyest.hu) 2011. június 7. 16:21

@Epau: A Papírsárkányokat olvastam, fel is tűnt, hogy nyelvi szempontból kicsit ellentmondásos volt...

12 Epau 2011. június 7. 16:00

Figyelmetekbe ajánlom Khaled Hosseini afganisztáni, angolul író szerzőnek a könyveit: Papírsárkányok; Ezer tündöklő nap. Nagyon sok kulturális és egy pár nyelvészeti érdekesség is olvasható benne.

11 El Mexicano 2011. június 7. 12:31

@doncsecz: A cikk szerint: "[...] a lakosok által beszélt leggyakoribb nyelv ennek ellenére valószínűleg mégse az afgánok pastu nyelve, hanem a több etnikumhoz is kapcsolható dari, ami az Iránban beszélt perzsa nyelv keleti változata. A tádzsikok és a hazarák többségének is például a dari az anyanyelve."

Szerintem itt nem ír semmiféle alárendeltségről, azzal, hogy a "tádzsikok többségének is például a dari az anyanyelve", inkább arra vonatkozik, hogy az ott élő tádzsikok a darit beszélik. Igazából olyan nincs ma már, hogy "perzsa nyelv" (ahogy "délszláv nyelv" sincs), hanem ez egy nyelvjáráscsoport három jól elkülöníthető változattal. Jóllehet, ezek mind a középperzsából alakultak ki, de pl. a középperzsa már nem a klasszikus óperzsa folytatása, tehát diakronikus szempontból három különböző nyelv, és az újperzsa is három különböző nyelv (az óperzsa pl. még nagyon közeli rokonságban állt a szanszkrittal, a mai perzsának semmi köze hozzá).

10 doncsecz 2011. június 6. 19:06

Igen, de a cikkben úgy szerepel, mintha a darinak lenne alárendelve a tádzsik

9 El Mexicano 2011. június 6. 18:14

@doncsecz: Az újperzsának három változata van: fárszi (Irán), tádzsik és dari.

8 doncsecz 2011. június 6. 18:10

Én eddig úgy tudtam a tádzsik a daritól különálló területileg elkülönült változata a perzsa nyelvnek.

7 seta92 2011. június 6. 17:56

"tádzsikok szunnik" -- ?? Én csak szunnita-ként ismerem.

6 ppeli.geo 2011. június 6. 12:48

@El Mexicano: Az egy ághoz tartozás önmagában nem sokat mond. A szláv nyelvek csak nagyjából egy évezrede kezdtek eltávolodni egymástól, míg a keleti és nyugati iráni nyelvek legalább 3000 éve.

5 El Mexicano 2011. június 6. 11:17

@ppeli.geo: Köszi. Az indoiráni nyelvekhez nem értek, de ez alapján elég furcsa, hogy mennyire távol állnak egymástól ahhoz képest, hogy ugyanúgy egy csoportját alkotják az indoeurópai nyelvcsaládnak, mint pl. a szláv nyelvek (melyek között ugye nincs olyan nagy eltérés tudtommal).

4 elhe taifin 2011. június 6. 11:05

Ramstedt: Mogholica. Beiträge zur Kenntnis der Moghol-Sprache in Afghanistan altaica.ru/LIBRARY/ramstedt/mogholica.pdf

3 ppeli.geo 2011. június 6. 10:37

@El Mexicano: A pastu és a dari rokonsága relatíve távoli. A pastu a keleti iráni, míg a a dari a nyugati iráni nyelvek közé tartozik. Kölcsönös érthetőség tudtommal nem áll fenn. Ez már egy egyszerű szólista összehasonlításból is kiderül: en.wikipedia.org/wiki/Iranian_languages#Comparison_table.

2 El Mexicano 2011. június 6. 09:41

Végül is a többség akkor egy-egy iráni nyelvet beszél (érdekes lenne még tudni, hogy a pastu mennyire érthető kölcsönösen a darival). Ehhez képest a sokakban az a tévhit él, hogy Afganisztán "arab ország". Persze a nagy átlag számára mindenki arab, aki arrafelé él és kendőt hord a fején :D

1 iphonedev 2011. június 6. 09:19

Talán él ott még néhány mogol törzs is.

Információ
X