-
Sándorné Szatmári: @szigetva: "..A nyelvészet célja elsősorban az, hogy megtudjuk, mi az a nyelv..." Talán ne...2026. 01. 18, 17:39 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Miért látható, hogy nem volt alapnyelv? Mert valójában voltak ilyenek,...2026. 01. 18, 10:21 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Az internetről idézek: "Őslakos nyelvek: Ausztráliában több mint 200 őslakos ny...2026. 01. 18, 08:56 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja Mi bizonyítja, hogy a magyar nyelv finnugor? A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Pakisztán nagyobb nyelvi kisebbségei közül egyedül a 7 milliós beludzsoknak nincs saját nyelvükön írt napilapjuk.
A világban vagy 7000 nyelvet tartanak számon, de sokmilliós nyelvekből már csak pár száz akad, és az olyan egy hétmilliós – ráadásul indoeurópai – nyelvi kisebbség, amelyiknek nincs saját napilapja, az már igazán nem túl gyakori. Pakisztánban a helyi nyelvek státusza mindig egy érzékeny téma, és az ország törvényhozói idén ismét elutasították azt a módosító javaslatot, hogy az urdun kívül regionális nyelvek is megkapják a nemzeti nyelvi státuszt. Pakisztán egyetlen hivatalos nyelve az angol, és egyetlen nemzeti nyelve az urdu. Valójában négy helyi nyelvnek is – a pandzsábi, a pastu, a szindhi, és a szaraiki – több anyanyelvi beszélője él az országban, mint a fenti nyelveknek, és a beludzs nyelv is alig ma el tőlük.
A beludzsokról legtöbbször akkor lehet hallani a nemzetközi sajtóban, amikor az iráni beludzsok Dzsundallah (Isten katonái arabul) nevezetű csoportja valamilyen Irán ellen irányuló robbantást követ el, ami például kétszer is megtörtént tavaly. A beludzsok egy a kurddal rokon indoiráni nyelvet beszélő nép, akik többségükben Pakisztán Beludzsisztán tartományában és Irán szomszédos régiójában élnek. A beludzsok abban térnek el Irán lakosságának többségétől, hogy szunniták, bár a hagyományos beludzs életet még ma is inkább a törzsi törvények irányítják.
Beludzsisztán egy sivatagos terület, tartományként Pakisztán legnagyobb területű tartománya, de csak gyéren lakott, és a beludzsokon kívül brahuik és pastuk is jelenős számban élnek itt. Egy nép kulturális és politikai életében igen jelentős szerepet tölt be a nemzeti nyelven írt sajtó. Pakisztán majdnem száz napilapjának többsége urdu vagy angol nyelvű, de a nagyobb nyelvi kisebbségeknek mind van széles körben terjesztett saját nyelvű napilapjuk, kivéve a beludzsokat. Ebben az is közrejátszik, hogy a tartomány fővárosa Kvetta – egyben az egyetlen jelentős helyi nagyváros – történelmileg, és különösképpen Afganisztán szovjet megszállása óta, pastu többségű. (Mellesleg a Talibán állítólag most meggyilkolt afgán vezetőja, Omar molla is Kvettában élhetett évek óta.) Kvetta hétköznapi és kulturális életében csak másodlagos szerepet játszik a beludzs nyelv. A törzsi hagyományok jelentősége is közrejátszhat abban, hogy a beszélt beludzs máig fontosabb az írottnál. A 19. századi angol fennhatóságig nem is a beludzs nem is volt írott nyelv, az első beludzs verseskötetet pedig csak 1951-ben adták ki.
Forrás:
Dawn: The sorry tale of Balochi press
The Nation: NA body members clash over regional languages bill













