-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: (Hátha ennyi idő után még elolvasod..) -29-ben ezt írtad: ".... mi a pontos kü...2024. 11. 23, 12:47 A nyitás tárgya
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kétségtelen, hogy majd ha tudunk valamit a jelenleg ismertnél korábbi ...2024. 11. 22, 14:33 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 14 "..az állítólagos "ősnyelvről" azért könnyű bármit (és annak az ellenkezőjét...2024. 11. 22, 14:17 Szótekerészeti agybukfenc
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Kérlek, fejezd be a hülyeséget. Egyszer-kétszer talán vicces, de most ...2024. 11. 13, 12:05 Szótekerészeti agybukfenc
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 12 kiegészítés: -A mai angolban a "kulcs" szó időben csak oda helyezhe...2024. 11. 13, 11:33 Szótekerészeti agybukfenc
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A dravida nyelvek India déli államaiban elterjedtek, de egynek beszélőit, a brahuikat, 1500 kilométerrel északabbra, Pakisztánban találjuk meg. Hogy kerültek ide, és kik ők? – ennek nézünk utána.
A dravida nyelvek túlnyomó többségét ma India déli államaiban beszélik – ilyen a tamil, a telugu, a kannada és a malajálam – de általában feltételezik, hogy a dravida népek egykor az egész szubkontinensen elterjedtek lehettek még az indoiráni népek érkezése előtt, de azt már nem tudjuk, hogy az Indus-völgyi civilizációk (Harappa és Mohendzso-Dáró, i .e 3300-1300) dravida nyelvet beszéltek-e. A dravida nyelveket korábban az uráli nyelvekkel is próbálták rokonítani felületes nyelvtani hasonlóságok miatt – ezek is ragozó, toldalékoló nyelvek –, de ezeket az elképzeléseket nem sikerült igazolni.
(Forrás: wikimedia commons)
Bár az indoiráni és a dravida nyelvek nem rokonai egymásnak, a két nyelvcsalád között mégis találunk hasonlóságokat a hosszú együttélés miatt. A dravida nyelvekre az indoiráni nyelvek szókincse hatott, míg az ellenkező irányban inkább nyelvtani hatást lehet kimutatni. E miatt gondolják a nyelvtörténészek, hogy a dravida nyelvek már az indoiráni előtt jelen voltak a szubkontinensen. A nyelvváltás egyik leggyakoribb változata, hogy az őslakosok lassan felveszik a hóditó-behatoló nép nyelvét, de közben eredeti nyelvük nyomokat hagy az új nyelv nyelvtanában, kiejtésében: ezt hívjuk szubsztrátumhatásnak.
A brahui nyelvet egy ideig a fokozatosan délre szorított dravida nyelvek északi maradványának tartották. Ez a feltételezés ma már több okból sem tartja magát. Az egyik a brahuik saját eredetmondája, amely szerint a mai Karnataka területéről érkeztek, és magukat bevándorlóknak nevezik és tartják. A másik egy nyelvészeti ok. A brahui nyelvben ugyan sok iráni eredetű szót lehet fellelni – a brahui szókincsnek csak 15 százaléka dravida származású – de ezek nem az óiráni avesztai nyelvből kerültek be a brahuiba, amelyet a feltételezett indoiráni behatolás idején (i. e. 1000-400?) beszélhettek az Indus völgyének környékén, hanem a sokkal később önállósult és az iráni nyelvek másik csoportjába tartozó beludzs nyelvből. E miatt gondolják úgy, hogy a brahuik csak i. sz. 1000 után érkezhettek meg jelenlegi Pakisztáni lakhelyükre.
A brahuit ma több mint kétmillióan beszélik, főleg a pakisztáni Beludzsizstánban, és kisebb számban a szomszédos Afganisztánban. Az utóbbi országnak még a himnusza is megemlíti a brahuikat, mint a terület fontos törzsét. A sivatagi nomád állattenyésztő brahuik ma már kulturálisan és embertanilag is a környező indoiráni népekre hasonlítanak, és nem a többi dravida népre.