nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mondoga: @bloggerman77: Igen, azt írtam. De mi ebben a baszogatás? Megadtam helyetted egy linket. K...
    2019. 09. 22, 05:41  Hun‒ugor géntangó
  • bloggerman77: @mondoga: "Ha netán blogi elfelejtene válaszolni..." Ezt írtad, nem? Fejesnek írtad, de en...
    2019. 09. 21, 21:27  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Tanulj meg olvasni, mielőtt kötözködni kezdesz! A Fejesnek címzett válaszom...
    2019. 09. 21, 20:19  Hun‒ugor géntangó
  • mondoga: @bloggerman77: Szállj le rólam, Fejes Lászlónak írtam, nem neked. (Pisa-teszt, óh :D)
    2019. 09. 21, 20:09  Hun‒ugor géntangó
  • Roland2: @Kincse Sz. Örs: Elfoglaltságaim miatt csak rövidebben tudok reagálni:az, hogy - nagyon - ...
    2019. 09. 21, 19:08  Anti-PC shaming
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A nyelvről okosították ki az írókat
-fl- | 2015. augusztus 17.
|  
Dombormű a tokaj-rakamazi Vízisport Turistaház oldalán
Dombormű a tokaj-rakamazi Vízisport Turistaház oldalán
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 3.0)

Csengődi Péter számol be arról, hogy milyen előadások hangzottak el az idei Tokaji Írótalálkozón. A rendezvényen előadott Balázs Géza, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke is. Előadását Csengődi így foglalja össze:

Említette, hogy a nyelvészeket sok kritika éri, mert a nyelv egy konstrukció, és emiatt sokan úgy vélik, nem érdemes vele különösebben foglalkozni. Elmondta, szerinte is igaz, hogy a nyelv maga mesterségesen jön létre, mi alakítjuk, de ezzel nincs semmi gond, sőt, így természetes. Példának hozott olyan szavakat, mint az „iskola”, ami annak idején is egy megkonstruált szó volt, de nekünk – generációkkal később – már az anyanyelvünk része. Rámutatott, hogy ezzel szemben a jellegzetes magyar pesszimizmus valóban egy kreált dolog, megzavart nemzeti identitástudatunk származéka. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyelv folyamatosan fejlődik (nem romlik, hanem fejlődik, legfeljebb abban az irányban, ahogy az nekünk nem tetszik), még ha erről a pedagógusok sem akarnk tudomást venni. A szóbeliség és írásbeliség mellett új kategóriák jöttek létre, amiket másodlagos szóbeliség és másodlagos írásbeliség néven említett, gondolva például az interntes beszélgetés, a chat nyelvére, ami jelen van, funkcionál, de a korábbi nyelvészeti szabályoknak teljes mértékben ellentmond. Több példát is melített azokra a megfigyelhető folyamatokra, amik a nyelvben jelenleg is zajlanak, formálják azt, ezek közül a politikai korrektség (PC) káros hatásáról szóló mondata ütötte meg igazán a fülem, ahol elmagyarázta, hogy bár egy jogos és kedves törekvés, hogy a közzétett szöveg ne bántson, de ha tiltjuk a bántó szavakat, akkor más szavak lépnek a helyükre, azok is megtelnek negatív töltéssel, és a folyamat kezdődik előről.

Nem tudjuk, mennyire pontos az összefoglaló, de valószínű, hogy Balázs nem nyelvészeti, hanem nyelvi vagy nyelvtani szabályokról beszélt. Csak remélni tudjuk, hogy Csengődi félreértette az előadást. Eleve érthetetlen, mi az, hogy a nyelv egy „konstrukció” (felépítmény?ez vitatott). A nyelvet természetesen az ember hozta létre, és ilyen értelemben nevezhetjük mesterségesnek, de ilyen elven mesterséges a lábnyomunk vagy az általunk kilélegzett széndioxid is – ezzel szemben a nyelvet az ember nem tudatos tervezéssel hozta létre, ezért nem hasonlítható pl. egy mesterséges tóhoz vagy a műanyaghoz (a megzavart nemzeti jelenségeket meg inkább hagyjuk). A nyelv fejlődéséről beszélni félreérthető: a nyelvészek ugyan beszélnek ilyenről, de ez csak ritkább esetben jelenti azt, hogy a nyelv valamilyen értelemben javul, általában csak arra utal, hogy a nyelv változik – sosem árt, ha erre figyelmeztetjük a laikus közönséget. Bár vannak olyan jelenségek, melyek inkább jellemzőek az internetes nyelvhasználatra, mint más körökre, az már egyáltalán nem igaz, hogy ezek teljesen mások lennek, mint a máshol használtak – éppen ellenkezőleg: a sms-nyelvben használt rövidítésekre évszázadokkal ezelőtti írásművekben is rábukkanunk. A politikai korrektség pedig nem arról szól, hogy valakinek megtiltunk valamit, hanem arról, hogy nem vagyunk seggfejek egymással.

A Tokaji Írótalálkozón Balázs Géza mellett a nyelvről adott elő Czakó Gábor író is:

Czakó magyarázata szerint a magyar nyelv és a magyarok mindennapi élete számos olyan vonást tartlamaz, ami tipikusan bal agyféltekés folyamat, és olyat is, ami jobb agyféltekés folyamat. Úgy véli, a titkunk, amivel a magyar észjárás ki tud emelkedni, ennyi: „két agyféltekét egyszerre” használni.

Természetesen készek vagyunk elismerni, hogy Czakó úrnak igaza van. Előbb azonban szeretnénk látni azokat a műszeres vizsgálatokat, amelyek igazolják, hogy a magyarok ugyan mindkét agyféltekéjüket használják, de mások csupán az egyiket. Vagy akár azokat, melyek feltárják, hogy ugyanaz az ember mindkét agyféltekéjét használja, amikor magyarul beszél, ám az egyiket lekapcsolja, ha más nyelvre vált. Addig azonban még kételkednénk egy kicsit.

A nyelvről okosították ki az írókat
Forrás: Wikimedia Commons / Georg Emanuel Opiz (1775–1841)
Anti-PC shaming

"Úgy vettem észre, a világ eljutott oda, hogy az embert sokszor azért alázzák, mert úgy ítélik meg, a politikai korrektség nevében (akármit jelentsen is az) vannak ellenérzései valamivel kapcsolatban."

Diskurzusjelölők 14. Ha feldobom semmi, ha leesik poén

Nem tréfálunk, amikor azt állítjuk, hogy a diskurzusjelölők (pl. hát, ugye) humorosak. Persze nem magukban, hanem a humoros szövegekben válnak a humor fontos elemeivé. És ez nem vicc!

A nagy kérdés:
a helyzetem
Amíg létezünk

Ha fiktív történetekkel találkozunk, mindig ott motoszkál bennünk a kíváncsiság: vajon mennyi lehet benne az igazság? Különösen, ha a történet az igazsággal szembeötlően egybevágó elemeket is tartalmaz.

Mindennapi előítéleteink Minden nőre legalább két férfi jut a Budapest-Moszkva-Strasbourg háromszögben

Vajon férfi vagy női neveket említenek gyakrabban az online magyar sajtóban? Melyik magyar település szerepel legtöbbször az online térben? A világ mely részeiről kapunk híreket? Több mint százezer cikket vizsgáltunk meg alaposan, hogy ezekre a kérdésekre kimerítő választ tudjunk adni.

Unikornis Tábor Unikornisok márpedig léteznek!

2019. július 15-től 20-ig unikornisok lepték el a székelyföldi Csernáton falu szélén található Malomkertet. Ott jártunk, s most beszámolunk róla.

És csöpög a könny: Miért is, miért is, miért is? Hun‒ugor géntangó

Genetika és őstörténet ‒ megunhatatlan téma. Néha azonban már unjuk. „S itt valahol, ott valahol,/Esett, szép, szomorú fejekkel/Négy-öt magyar összehajol./Miért is, miért is, miért is?”

A hunok is finnugorok? A nagy finnugor dogmapara

Paradigmaváltás az őstörténetben? M. Lezsák Gabriella szerint a kommunizmus idején a pártállam által kijelölt vezető kutatók bebetonozták a finnugor dogmát. Mélyfúrással eredtünk a dogma nyomába.

Mindennapi előítéleteink Apának munkája van, anyának teste

Az úr bencés, a hölgy szexi. Az igazgató ügyvezető, az igazgatónő gimnáziumi. Falusi a CSOK, városi a hibrid Toyota. – Legalábbis ez derül ki napjaink online híroldalainak adataiból.

200 év Négy nap Reguly

Július 11-14. között Zirc városa, valamint a Reguly Antal Múzeum és Népi Kézműves Ház fesztivált rendez Reguly Antal születésének 200. évfordulója alkalmából. Az esemény fővédnöke a Magyar UNESCO Bizottság.

M1DNS Magyar DNS az Urálban

Még 2014-ben kezdődött: Fehér Tibor et al. megállapították, hogy a N3a4-Z1936 haplocsoport lehet az összekötő kapocs a magyar és a manysi gének között. A kutatók most még jobban belecsavarodtak a DNS-spirálba.

Megszűnt a Magyar Tudományos Akadémia

Módosították a „kutatás, fejlesztés és innovációs rendszer intézményrendszerének és finanszírozásának átalakításához szükséges egyes törvényeket”.

Szelőtök? A tiétek!

Fontos tudni, mit adhatunk enni egy csecsemőnek. Kérdés viszont, hogy akik ebben a kérdésben tanácsot adnak, tudják-e valójában, mit is ajánlanak.

A barátod egy kutya Újabb viharos események a nyelvvizsgapiacon

Visszatér a telc, ami jó hír, sőt: váratlanul egy újabb nyelvvizsga is megjelent a piacon, ami szintén jó hír… lenne, ha nem merülne fel vele annyi bizarr probléma.

Új időszámítás lép érvénybe! Az óraállítgatás történelme

Az óraállítgatás mindig is megosztotta az embereket. Így volt ez 1916-ban is, amikor először vezették be Magyarországon a nyári időszámítást.

Mit művel a technológia a fordítással? Kinyírja-e a mesterséges intelligencia a szakmát?

Kritikus kérdésekkel foglalkozik május 16-án a Szent István Egyetem Fordítóképzőjének konferenciája.

Bukta A megtermékenyítés meg a termékenyítés

Nem lehet sikertelen a megtermékenyítés? Ilyen az, amikor hozzá nem értő okoskodók tücsköt-bogarat próbálnak elültetni egymás fejében.

Kis magyar nyelvvizsgakörkép 2019 elején

Ha májusra nyelvvizsgát szeretnénk, érdemes jól megfontolni, mire fizetünk be. A TELC-cel a megszokott vizsgák köréből az egyik legnagyobb most egy időre kiesett – a kínálat azonban továbbra is kitűnő.

Élőlánc az Akadémiáért

870 milliárdért heti párezer focirajongót elégít ki a kormány, a 200 éves Akadémiát – többezer dolgozójával együtt – viszont 27 milliárdért beszántja. Védjük meg az Akadémiát!

Kísérletes 2. Amikor a gyerekek logikusabbak a felnőtteknél

Azt hinnénk, a felnőttek jobban értenek a logikához, mint a gyerekek. Nem így van...

IV. Nemzetközi Magyar Szimpózium Konferencia Magna Hungariában

Korábban már beszámoltunk Magna Hungariában tett látogatásunkról. Persze, semmit sem adnak ingyen: a kirándulások, városnézések közben részt kellett vennünk egy konferencián is.

Az autizmus múltja és a neurodiverzitás jövője

Szemléletformáló sorozatunk tizedik részében ezúttal egy könyvajánlón keresztül mutatjuk be, szerintünk hogyan érdemes viszonyulni az autizmushoz.

Mi lesz az angollal a Brexit után?

Elfelejti-e az angol nyelvet Európa a Brexit után? Az Egyesült Királyság kiválása az Európai Unióból komoly és aktuális kérdéseket is felvet – hiszen az angol az Unió legfontosabb munkanyelve – no és valódi európai lingua franca-ként is működik.

Kísérletes 1. Bemehet-e a kutya a vízbe a strandon? – Avagy miért van szükség a nyelvészetben kísérletekre?

Most induló sorozatunk első részében a nyelvészeti kísérletek világába kezdjük el bevezetni az olvasókat.

A nyelvész majd megmondja Így műveld a nyelvedet

Újabb kérdések a „helyességről”! Ha nem szabad a nyelvtanilag helytelennek érzett szavakat helytelennek bélyegezni, akkor miért tanulunk egyáltalán helyesírást?

Tanárok: erőteljes és jelentős nyelvi előítéletesség

Mennyire szorgalmas egy nyelvjárási beszélő, aki hibátlanul, de dadogva mondja fel a leckét? Ehhez képest mit érdemel a standardot választékosan beszélő, de hiányosan felelő diák?

Zegernyei Magna Hungariában

Julianus barát után mi is útra keltünk, hogy földerítsük őseink hazáját, megtaláljuk keleti testvéreinket. Láttuk a Nagy Magyar Alföldet Tatársztánban, és találkoztunk az őshazában élő magyarokkal is.

fotelben a mobilom Bizonytalankodó harmónia

A magánhangzó-harmóniának egy jól körülhatárolható részén a beszélők bizonytalankodnak. Döntésükhöz többféle, akár nem is hangtani tényezőt vesznek figyelembe. Ilyeneket mutatunk.

De már elmúlt Cserben hagy
vagy cserbenhagy
az akadémia?

Nem nagyon szoktak hinni nekünk, amikor azt mondjuk, hogy egy csomó helyesírási szabályból levezethető valami, meg az ellenkezője is. Most a helyesírás szabályzói maguk adnak erre példát.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X