nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A nyelvről okosították ki az írókat
-fl- | 2015. augusztus 17.
|  
Dombormű a tokaj-rakamazi Vízisport Turistaház oldalán
Dombormű a tokaj-rakamazi Vízisport Turistaház oldalán
(Forrás: Wikimedia Commons / Derzsi Elekes Andor / CC BY-SA 3.0)

Csengődi Péter számol be arról, hogy milyen előadások hangzottak el az idei Tokaji Írótalálkozón. A rendezvényen előadott Balázs Géza, az ELTE BTK Mai Magyar Nyelvi Tanszékének vezetője, az Anyanyelvápolók Szövetségének alelnöke is. Előadását Csengődi így foglalja össze:

Említette, hogy a nyelvészeket sok kritika éri, mert a nyelv egy konstrukció, és emiatt sokan úgy vélik, nem érdemes vele különösebben foglalkozni. Elmondta, szerinte is igaz, hogy a nyelv maga mesterségesen jön létre, mi alakítjuk, de ezzel nincs semmi gond, sőt, így természetes. Példának hozott olyan szavakat, mint az „iskola”, ami annak idején is egy megkonstruált szó volt, de nekünk – generációkkal később – már az anyanyelvünk része. Rámutatott, hogy ezzel szemben a jellegzetes magyar pesszimizmus valóban egy kreált dolog, megzavart nemzeti identitástudatunk származéka. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a nyelv folyamatosan fejlődik (nem romlik, hanem fejlődik, legfeljebb abban az irányban, ahogy az nekünk nem tetszik), még ha erről a pedagógusok sem akarnk tudomást venni. A szóbeliség és írásbeliség mellett új kategóriák jöttek létre, amiket másodlagos szóbeliség és másodlagos írásbeliség néven említett, gondolva például az interntes beszélgetés, a chat nyelvére, ami jelen van, funkcionál, de a korábbi nyelvészeti szabályoknak teljes mértékben ellentmond. Több példát is melített azokra a megfigyelhető folyamatokra, amik a nyelvben jelenleg is zajlanak, formálják azt, ezek közül a politikai korrektség (PC) káros hatásáról szóló mondata ütötte meg igazán a fülem, ahol elmagyarázta, hogy bár egy jogos és kedves törekvés, hogy a közzétett szöveg ne bántson, de ha tiltjuk a bántó szavakat, akkor más szavak lépnek a helyükre, azok is megtelnek negatív töltéssel, és a folyamat kezdődik előről.

Nem tudjuk, mennyire pontos az összefoglaló, de valószínű, hogy Balázs nem nyelvészeti, hanem nyelvi vagy nyelvtani szabályokról beszélt. Csak remélni tudjuk, hogy Csengődi félreértette az előadást. Eleve érthetetlen, mi az, hogy a nyelv egy „konstrukció” (felépítmény?ez vitatott). A nyelvet természetesen az ember hozta létre, és ilyen értelemben nevezhetjük mesterségesnek, de ilyen elven mesterséges a lábnyomunk vagy az általunk kilélegzett széndioxid is – ezzel szemben a nyelvet az ember nem tudatos tervezéssel hozta létre, ezért nem hasonlítható pl. egy mesterséges tóhoz vagy a műanyaghoz (a megzavart nemzeti jelenségeket meg inkább hagyjuk). A nyelv fejlődéséről beszélni félreérthető: a nyelvészek ugyan beszélnek ilyenről, de ez csak ritkább esetben jelenti azt, hogy a nyelv valamilyen értelemben javul, általában csak arra utal, hogy a nyelv változik – sosem árt, ha erre figyelmeztetjük a laikus közönséget. Bár vannak olyan jelenségek, melyek inkább jellemzőek az internetes nyelvhasználatra, mint más körökre, az már egyáltalán nem igaz, hogy ezek teljesen mások lennek, mint a máshol használtak – éppen ellenkezőleg: a sms-nyelvben használt rövidítésekre évszázadokkal ezelőtti írásművekben is rábukkanunk. A politikai korrektség pedig nem arról szól, hogy valakinek megtiltunk valamit, hanem arról, hogy nem vagyunk seggfejek egymással.

A Tokaji Írótalálkozón Balázs Géza mellett a nyelvről adott elő Czakó Gábor író is:

Czakó magyarázata szerint a magyar nyelv és a magyarok mindennapi élete számos olyan vonást tartlamaz, ami tipikusan bal agyféltekés folyamat, és olyat is, ami jobb agyféltekés folyamat. Úgy véli, a titkunk, amivel a magyar észjárás ki tud emelkedni, ennyi: „két agyféltekét egyszerre” használni.

Természetesen készek vagyunk elismerni, hogy Czakó úrnak igaza van. Előbb azonban szeretnénk látni azokat a műszeres vizsgálatokat, amelyek igazolják, hogy a magyarok ugyan mindkét agyféltekéjüket használják, de mások csupán az egyiket. Vagy akár azokat, melyek feltárják, hogy ugyanaz az ember mindkét agyféltekéjét használja, amikor magyarul beszél, ám az egyiket lekapcsolja, ha más nyelvre vált. Addig azonban még kételkednénk egy kicsit.

A nyelvről okosították ki az írókat
Forrás: Wikimedia Commons / Georg Emanuel Opiz (1775–1841)
A megviselt szoknya esete a feltámadt cseléddel

Az igekötős igék elég változékony elemei a nyelvnek: egyrészt mert az igekötők eredeti irányjelentése elhomályosulhat, másrészt mert folyamatosan változhat, hogy mely igék milyen igekötőkkel kombinálódnak – ezt illusztrálja cikkünk is boszorkányperek és magánlevelek alapján.

zavaros források, színtiszta hazugságok Nyelv, genetika, karaktergyilkosság

„Előremutató lenne, ha [...] tartózkodnának a szakterületükhöz nem tartozó (és néha nagyon sommás) állítások megfogalmazásától.”

Talál(koz)unk írni

Nincsenek véletlenek. Néha mégis előfordulnak – azaz elő találnak fordulni. A talál + -ni segédigés szerkezetet, valamint 16–18. századi szinonimáit mutatjuk be boszorkányperek és magánlevelek alapján.

Összetett szó-e a húsvét?

Több misztériuma van a húsvétnek, mint gondolnánk. Cikkünkből kiderül, hogy a csodákra gyakran van ésszreű magyarázat, és az is, mit mondanak másképp a katonák, mint a szurkolók.

A nyelvész majd megmondja Utoljára a bicigliről

Kevés olyan kifejezés létezik, ami ennyire képes felkorbácsolni az indulatokat. Mégis, miért lenne a „bunkóság agresszív terjedésének tünete” a bicigli?

Tart még a magyartanárokat és tanítókat vizsgáló kutatás 4 ország pedagógusait vizsgálják

Ha magyartanár, tanító vagy ilyen szakon tanul, mindemellett pedig érdekli az, hogy hogyan értékel, akkor itt egy izgalmas kutatás, amiben részt vehet.

Horvát István csalafintaságai 1. Lófejű székelyek, pártos parthusok

Horvát István eleinte a reformkor egyik kulcsfigurája volt. Vitatott őstörténeti nézetei, dilettáns etimológiái ellenére az egyetemi ifjúság rajongott érte.

Breaking News: H. Béla sem finnugor! A nagy őstörténeti csihi-puhi

Forr a gének vidám tengere: Debrecenben nyelvészek, régészek és archeogenetikusok vitatkoztak azon, hogy közülük ki a suszter, akinek a kaptafánál kellene maradnia.

...semmi szükség sincs idegen nyelvek tanulására!

Koleszár Andor, a mindenhol érthető, de sehol meg nem értett nemzetközi nyelv feltalálója szerint hülyeség nyelvet (vagy bármi mást) tanulni, kivéve persze saját újlatinját.

Félreértések és félinformációk: genetika, nyelv és őstörténet

Archeogenetika, populációgenetika. Létezhetnek-e a nyelvészetre érvényes megállapításai e két diszciplínának? A Genetika és őstörténet című ismeretterjesztő könyv két szerzője szerint igen. Szerintük szerzőnk félreértette a mű több alapvető állítását is.

Tudsz-e annyit, mint egy nyolcadikos?

Most bárki kipróbálhatja magát, vajon felvennék-e hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba. Kérdéssorok, megoldókulcsokkal! Nosza és hajrá!

Denevérnek lenni Verhetjük-e nyugodtan a robotunkat?

Sokáig elképzelhetetlen volt, hogy egy gyereknek jogai legyenek. A női jogok sem egyidősek a kultúránkkal. Aztán az állatok jogairól is rendelkezni kezdtünk. Mikor jutunk el a gépekig?

Start nyelvstratégia!

Mi az, hogy Stop Soros? Mi az, hogy stop?

NLP Meetup Minden, amit a legfrissebb NLP technológiákról tudni akarsz

Próbáld ki és tapasztald meg első kézből a legfrissebb NLP technológia előnyeit – az év legelső NLP Meetupján!.

Lóháton a nirvánába? Buddhák a pusztában

Tengernyi szakirodalma van a buddhizmus szétáradásának az eurázsiai pusztába. És a korai magyarok? Vajon voltak köztük buddhisták is?

2-ő és 3-om?

Bármilyen jól értünk valamihez, nem árt, ha ismerjük annak korlátait is. Ha pedig nem tartjuk bajnak, ha hibázunk, el kell gondolkodnunk azon, hogy fontos-e egyáltalán, amit csinálunk.

Finnugor eredetű szavaink listája

Azt gondolná az ember, hogy bizonyos dolgok okvetlenül megtalálhatóak a neten. Aztán kiderül, hogy mégsem. Vagy legalábbis nem úgy, ahogy gondolná.

A szánalom fintora Változás és „igénytelenség”

Először röhögünk rajtuk, csóváljuk a fejünket a bunkóságon, a nyelvtudás hiányán vagy a lustaságon.

NLP-ről (nem csak) marketingeseknek

Hogyan hasonlítható össze automatikusan a piacon elérhető sportos és elegáns autók megítélése? A Tweet-ek alapján mi a legújabb kávé trend? Mi határozza meg a márkák véleményárfolyamát? Ezúttal a marketing és az NLP viszonyát vettük górcső alá.

Könnyű kis igécskék III Egyre könnyebb igék

Sorozatunk utolsó részében megnézzük, hogy a könnyűigés kifejezések nem-igei tagja mi minden lehet. Látni fogjuk azt is, hogy kétféle angol könnyűigés kifejezés létezik. Kiderül: a könnyűige néha nem is igazi szó!

Szépasszonyok tálja

A boszorkányság háza tájának egyik tárgyi attribútumát mutatjuk be, amihez egy sajátságosabb betegségképzet is társul.

Szeged nyelve a 21. század elején A szegedi ö-zés: létezik?

Egy-két nemzedéknyi idő alatt teljes mértékben eltűnhet a szegedi ö-zés. A település nyelvhasználatával foglalkozó nyelvészek a közelmúltban publikálták vizsgálatuk eredményeit.

Hiba a gyertya körül

A rendeltetésszerűen használt adventi koszorú is okozhat galibát. Egy négy éves cikk indított két olvasónkat is arra, hogy – jobb későn, mint soha – hangot adjon értetlenségének. Válaszainkat olvashatják.

A boszorkányos tudás megnevezései Rossz életű
tudományos asszony

A boszorkányos tudás hazánkban erősen összefügg a gyógyításra (és a rontásra) való képességgel. Ez az összefüggés a szókincsünkben is nyomokat hagyott.

Mit fecseg a közösségi média a marketingesnek?

Outside insight, AI által támogatott médiaelemzés, iparág specifikus tartalomelemzés – aki nem akar lemaradni az AI és machine learning legújabb eredményeiről, annak ott a helye a Marketing és NLP meetupon.

Hogyan tanuljon a mesterséges intelligencia?

Legyen ön is kódfejtő, tanuljon a géppel, és tudja meg, mi a különbség a szabályalapú nyelvleírás és a valószínűségi modellek között.

A kurdok zendülése

A napokban számos cikk és sajtótermék szólt a kurdok és Kurdisztán helyzetéről – a vidék és lakosságának kérdése már száz évvel ezelőtt is élénken foglalkoztatta a hazai közéletet. Sajtószemle a kurdokról 1925-ből.

Hímsovén a Google Fordító?

Érdekes eredményeket kapunk, ha sztereotípiákról faggatjuk a Google Fordítót. Mert hogy meglehetős sikerrel tudjuk ilyenekről faggatni.

Végre egy korszerű feladatgyűjtemény magyarórákhoz

Nemrég jelent meg Romániában egy remek feladatgyűjtemény, mely a magyar anyanyelvi tanórák tervezését, szervezését hívatott segíteni. Méghozzá a legkorszerűbb szemlélettel.

Még több cikk a nyestről...
Információ
X