-
tenzo: Sztem az ocsúdik szláv lesz. Oroszul ocsúdik - очнуться, szem - око, очи. Felnyílik a szem...2021. 03. 04, 19:14 Ocsú és ocsúdik
-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Megjelent A nyelv és a nyelvek című nyelvészeti ismeretterjesztő kötet legújabb, hatodik kiadása. Sajnos ezzel párhuzamosan eltűnt az online elérhető változata – cserébe érdekes feladatokkal gazdagodhattunk.
Kevés az olyan könyv, mely ismeretterjesztő kötetként is megállja a helyét, de egyetemeken is vizsgáznak belőle. A Nyelv és a nyelvek ilyen. A kötet az emberi nyelvről szól, méghozzá a lehető legtöbb aspektusból. A tulajdonképpeni nyelvtan, azaz az emberi nyelv felépítésének kérdésén túl olyan kérdéseket is feszeget, mint hogy miképp dolgozza fel az agy a nyelvi információt, hogyan kapcsolódik össze a beszéd és a gondolkodás, miben különbözik az emberi és az állati nyelv, vagy éppen hogyan tanuljuk meg anyanyelvünket.

A kötet története
A hetvenes években a Fiatal Nyelvészek Munkaközössége új általános és középiskolai tankönyvcsomagot dolgozott ki. Bár a kísérleti tananyag próbája jól sikerült, végül mégsem kerültek be hivatalos tankönyvek sorába. A munka során felgyülemlett anyagot azonban érdemesnek látták hasznosítani, így született meg A nyelv és a nyelvek első, 1984-es kiadása. Szerzői között a hazai nyelvtudomány legkiválóbb képviselői, közöttük például az azóta elhunyt Réger Zita, Szabolcsi Anna, jelenleg a New York-i Egyetem oktatója, illetve Pléh Csaba, jelenleg a BME Kognitív Tudományi Központ vezetője is szerepel.
A kötet az évek során egyre bővült, a következő kiadásokkal újabb és újabb részek kerültek bele: Nádasdy Ádám az írásról, Bánréti Zoltán a pszicholingvisztikáról, Kis Balázs és Prószéky Gábor pedig a számítógépes nyelvészetről írt fejezetet.
Az ötödik kiadás hosszú ideig letölthető volt az MTA Nyelvtudományi Intézetének honlapjáról. A hatodik kiadás megjelenésével ez sajnálatos, ám érthető módon eltűnt. A hatodik kiadás az ötödikhez képest nem tartalmaz új fejezeteket, ellenben minden fejezet feladatokkal egészült ki.
A hatodik kiadás
A kötet négy nagy fejezetre oszlik. Az első a nyelv mibenlétével foglalkozik, és három alfejezetre oszlik: ezek az állati és emberi kommunikáció különbségével, a jelek természetével, illetve a nyelv leírásának módszereivel foglalkoznak.
A második fejezet a tulajdonképpeni „nyelvtan”: ez az egyetlen fejezet, melynek mind a négy alfejezetét (ezek a hangokról, a szavakról, a mondatokról és a jelentésről szólnak), egyetlen és azonos szerző, Kenesei István, az MTA Nyelvtudományi Intézetének igazgatója jegyzi.
A harmadik fejezet a nyelv változatosságáról szól, az egyes alfejezetek egyetlen beszélő nyelvének változatosságával, a nyelv történeti változásaival, a nyelvek közötti különbségekről, illetve a változásban elillanó nyelv „megragadására” irányuló kísérletről, az írásról szólnak.
A negyedik fejezet A nyelv és használója címet viseli, sajátos módon ennek első alfejezete a nyelv és a számítástechnika kapcsolatáról szól, a további alfejezetek inkább a pszicholingvisztikához kapcsolódnak: az anyanyelv elsajátítását, az agynak a nyelvhasználatban betöltött szerepét, illetve a beszéd és a gondolkodás kapcsolatát tárgyalják. Az utolsó fejezet a nyelvfilozófiára, a nyelv és a megismerés kapcsolatára tér ki.
A feladatok
A kötetben felhasznált cikkeink
Mint a legújabb kiadás újdonságáról, külön szólnunk kell a feladatokról is. A feladatokat Farkas Judit és Szabó Veronika állította össze. Ezek azért is kedvesek nekünk, mert két cikkünkből is bekerült egy-egy részlet a feladatok közé. A feladatok száma igen változó, van olyan alfejezet, ahol 13 is van, van, ahol csak kettő. A feladatok igen szellemesek és szórakoztatóak, és valóban segítenek megérteni, feldolgozni a leckék tartalmát. Találunk itt náthás verset, elgondolkozhatunk egy számítógép fordította szövegben található hibákon, elemezhetünk finn, svéd vagy török szóalakokat, mondatokat, sőt, egyes esetekben nekünk kell környezetünkben felmérést végeznünk.
A megoldásokat a kötet nem tartalmazza, de elérhetőek a könyv honlapján. Kissé rejtélyes, mi ennek az oka, hiszen az olvasó nincs mindig netközelben, aki pedig az innen kapott házi feladatot szeretné „megkönnyíteni”, az a neten éppúgy megtalálja a megoldást, mint ahogy megtalálná a függelékben. Mindenképpen pozitívum viszont, hogy ugyanitt elérhetőek olyan feladatok is, melyek terjedelmi okokból nem kerültek a kötetbe. (Sőt, tippet kapunk, hol szerezhetjük be kedvezményesen a könyvet.)