-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Neil Gaiman úgy, véli, hogy az ingyenes letöltések okozta kár hisztéria, mivel ő épp az ellenkezőjét tapasztalta.
Több mint két hónapja, hogy napjaink egyik legsikeresebb (és egyik leggazdagabb) írója, kreatív személyisége, Neil Gaiman az Open Rights Groupnak rövid interjút adott a kalózkodásról, s ennek egy részét közös megegyezéssel feltöltötték a YouTube-ra is – írja az IT café. (A nyilatkozat szövegének magyar fordítása elolvasható a sesam.hu-n.) Bármilyen rövid is volt a nyilatkozat, meglehetősen nagy vihart kavart – jobbára a letöltést pártolók körében, de az elhallgatással tüntetés mellett szerencsére megszólalt a kiadói ipar néhány képviselője is.
Az internetes közzétételt közismerten pártoló Gaiman azzal keltett most feltűnést, hogy összefogottan beszélt arról, hogy (ha a korlátlan szabadságot nem is véli elfogadhatónak) miért is pártolja ő a szabad letöltést, miért nem fél a kalózkodástól, miért is tartja kívánatosnak egy elfogadható, kiegyensúlyozott állapot létrejöttét.
Az író elmondja, hogy eleinte ő is, mint annyian mások a szakmájában, roppant dühös volt, hogy szövegeit „ellopják”, szabadon hozzáférhetővé teszik a neten, szellemi tulajdonjogának megsértését látta ebben. Ám ahogy teltek az évek, arra kellett rájönnie, hogy a kalózkodás két, számára igen kedvező hatással járt.
Az egyik abból eredt, hogy Oroszországban, ahol a kalózkodás az alapértelmezett megszerzési módja egy tartalomnak, nem pedig a legális vásárlás, igen sok szövegét kezdték el illegálisan terjeszteni. Ám ennek nem veszteség lett a következménye, hanem az, hogy egyre több orosz vette meg a könyveit a boltokban, minden új könyvet egyre több példányban vásároltak meg: „Nagyszerű élmény volt” – fogalmaz Gaiman.
A másik, már általa generált hatás e tapasztalatból fakadt. Az élmény által inspirált író meggyőzte kiadóját, hogy egy épp futó, nagy eladási számokat produkáló regényét tegyék fel a netre egy hónapra korlátozás nélkül, ingyenesen, letölthetően. A következmény: a független könyvesboltokban 300(!) százalékkal megugrottak az eladások.
Gaiman ezek után igyekszik kifejteni, hogy szerinte miért is van ez így. Úgy látja, alapvetően nem az a lényeg, hogy az emberek fizetnek-e egy könyvért vagy nem (persze ez is), hanem hogy olvasnak-e, van-e kedvenc szerzőjük. Majd saját kísérletei alapján arra hívja fel a figyelmet, hogy azoknak, akik olvasnak, vannak kedvelt íróik, s ők döntő többségükben úgy találtak rá ezekre az írókra, könyvekre, hogy kölcsönkaptak egy kötetet. Miután elolvasták, beleszerettek, rajongóvá váltak, a többi már adódott: követték az illető pályáját, várták az új könyveket, esetleg többféle kiadásban is megvették a könyveit stb. Azok aránya, akik úgy kedveltek meg valakit, hogy csak úgy besétáltak egy könyvesboltba, elenyésző.
Gaiman ebből azt a következtetést vonja le, hogy a kölcsönzés, ajándékozás valójában egy igen hatékony reklám, ami kifejezetten jó az írónak. Ahogy fogalmaz: a kölcsönadást nem tekinthetjük elveszített eladásnak, kiesett jövedelemnek, ellenkezőleg.
A fentiekből következik, hogy Gaiman a web lelkes híve lett, mivel szerinte ez a lehető legjobb eszköz arra, hogy olyanok is megismerjék a nevét és a műveit, akiknek eddig esélyük sem lett volna rá. A web szerinte teljesen átformálta a szellemi tulajdon fogalmát, de jó irányba, és ennek alapvetően örülnie kell egy szerzőnek.