-
szigetva: @Sándorné Szatmári: „A magyar nyelv például egy olyan nyelv, amely bár "gyökeresnyelv", mo...2026. 01. 16, 15:40 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Azt gondolom, hogy a tudományos vizsgálatok típusai relatívak, és kultúrákhoz k...2026. 01. 16, 08:45 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Hogy "mit jelent a nyelvek tudományos vizsgálata", szerintem kultúra korszakok ...2026. 01. 16, 08:43 Nyelvek születése és terjedése
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Mivel a hozzászólásaidból a hozzáértők számára világos, hogy nem vagy ...2026. 01. 12, 12:27 Nyelvek születése és terjedése
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: Szerintem az emberi nyelvek mai tudományos vizsgálata amely nyelvek összehasonl...2026. 01. 12, 12:06 Nyelvek születése és terjedése
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
a posztnomád kalandozó állam Idegen gének az ősmagyar éjszakában Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja A honfoglaló férfi, a gender studies pedig nő Ismerjük vagy használjuk?
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Az élelmes könyvkiadó a jég hátán is megél. Pont úgy, mint a pingvinek – ezek a zord körülmények között élő, repülni nem tudó madarak.
Április 25-én egy olyan madárnak van a világnapja, amely nem hogy hazánkban, de az egész északi féltekén sem él, mégis mindenki ismeri. A pingvinről van szó. Az Antarktisz partvidékein honos, röpképtelen madarak április 25. körül, az ottani ősz beköszöntekor kezdik meg vándorlásukat észak felé a hideg elől. A tudósok ezért választották április 25-ét a pingvinek világnapjának.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Hagyományosan a magyar földrajzi szakirodalom három óceánt különböztetett meg: Atlanti-óceán, Csendes-óceán, Indiai-óceán. 2000-ben a Nemzetközi Hidrográfiai Társaság hivatalossá tette a Déli-óceán (Southern Ocean) elnevezést is, az Antarktisz körüli vizekre. Ennek az óceánnak több angol neve is van, az egyik az Antarctic Ocean.
Ez a nap jó alkalom arra a kutatóknak és a környezetvédőknek, hogy felhívják a figyelmet a pingvineknek és élőhelyüknek a védelmére. Az Antarktisz körötti tengerek védelmének zászlóshajója az Antarctic Ocean Alliance ’Déli-óceán Szövetség’. Ennek honlapjáról megtudhatjuk, hogy mivel hazánk az Európai Unió tagja, áttételesen mi is részt veszünk a déli sarkvidék, és ezáltal a pingvinek életterének védelmében. Az EU ugyanis javaslatot tett arra, hogy védett tengeri területeket hozzanak létre az Antarktisz keleti partjainál.
Pingvinek a polcon
Pingvinek Európában csak az állatkertekben, a filmeken és a könyvespolcokon vannak. Ezek közül mi a könyveket választottuk cikkünk témájául, hiszen cikkünk megjelenésekor zajlik a XXII. Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál.
Ám most nem a pingvinekről szóló szakirodalomból válogatunk, hanem a Penguin Books (Pingvin Könyvek) brit könyvkiadó népszerű sorozatairól fogunk szólni. Az 1935-ben alapított kiadó sikerét annak köszönheti, hogy értékes irodalmat ad ki, megfizethető áron. Valószínűleg hazánkban is sokan ismerik a kis pingvines emblémával ellátott fűzött könyveket.
Az indulásnál 6 pennyért, azaz egy doboz cigaretta áráért lehetett egy könyvet megvásárolni. Szépirodalmat, életrajzokat és krimiket adtak ki. A vállalkozás sikere minden képzeletet felülmúlt – és az olcsó puha fedelű könyvek megjelenése az egész könyvkiadást megreformálta.
A Pelican sorozatot 1984 és 2014 között szüneteltették. 2014 óta évi öt címmel azonban újból megjelentetik a Pelican könyveket.
A Penguin Books azonban nem csak az esetlenül totyogó pingvinekről elnevezett könyveket ad ki. Két évvel a kiadó alapítása után útnak indították a Pelican sorozatot is. Ebben tudományos ismeretterjesztő írásokat publikálnak, igen széles témaválasztékkal. A sorozat első darabja G. B. Shaw The Intelligent Woman’s Guide to Socialism and Capitalism (Szocializmusról, kapitalizmusról nőknek) című műve volt.
Az üzlet jól ment, így 1940-ben, már a háború kitörése után, a pingvines és pelikános könyvek mellé újabb állat társult: a lunda (angolul puffin). A Puffin Books sorozat gyerekeknek szól. Eleinte ismeretterjesztő képeskönyveket adtak ki a sorozatban – szovjet mintára. Később meséket és nagyobb gyerekeknek szóló történeteket is publikáltak, mint a Mary Poppins vagy a Dr Dolittle.
A későbbiekben annak ellenére, hogy több állat már nem csatlakozott a könyvkiadó gyűjteményébe, a kiadó újabb és újabb témaköröket vett fel palettájára. Olvashatunk a Penguin sorozataiban verseket, külön sorozat foglalkozik Anglia műemlékeivel és a művészettörténettel. Emellett a Penguin – főként a háború idején és az azt követő ínséges időkben – magazinokat is kiadott.
Érdekes módon a pingvin – pelikán – lunda hármas nem csak az olcsó könyvek borítóján jelenik meg Nagy-Britanniában. Pontosan ezekről az állatokról nevezték el a különböző típusú gyalogátkelőket is. Ha esetleg a Penguin Books új állatról szeretne sorozatot elnevezni, nem kell tehát sokat keresgélniük. Elég ha kimennek az utcára, és a gyalogátkelők típusait számba veszik. Hogy teljes legyen az egyezés a könyvsorozatok és a gyalogátkelők között, máris megtervezhetik a pegazusról, a pandáról vagy a tukánról elnevezett sorozatot. Ezzel az ötlettel kívánunk további sok sikert a Penguin Books kiadónak, a pingvinek világnapján.













