Magyarul kevésbé tudnak lassan a diákok, és emiatt az idegen nyelvek tanulásában is megfeneklenek (a leiterjakabok nem kevés számmal kerülnek elő).

Oktassák a magyar nyelvet tisztességesen, ne heti egy órában legyen nyelvtan, ami olykor osztályfőnöki órává válik, hanem legalább akkora óraszámmal, mint az idegen nyelv.

Szláv vagy latin nyelv után angolt valószínűleg könnyebb lenne tanulni? Ki találta ezt ki? Viszont az igaz, hogy az angol nyelv tisztességes megtanulása után az újlatin nyelvekkel könnyebben boldogul az ember.

@Olman: "Magyarul kevésbé tudnak lassan a diákok, és emiatt az idegen nyelvek tanulásában is megfeneklenek (a leiterjakabok nem kevés számmal kerülnek elő). Oktassák a magyar nyelvet tisztességesen, ne heti egy órában legyen nyelvtan, ami olykor osztályfőnöki órává válik, hanem legalább akkora óraszámmal, mint az idegen nyelv" – ezzel tökéletesen egyetértek.

"Viszont az igaz, hogy az angol nyelv tisztességes megtanulása után az újlatin nyelvekkel könnyebben boldogul az ember" – ezzel viszont nem. Az újlatin nyelvek nyelvtanilag sokkal közelebb állnak a szláv nyelvekhez, mint az angolhoz. Én oroszt tanultam legelőször, majd egyszerre kezdtem az angolt és a spanyolt. A spanyollal az első évben szívtam, mint a torkosborz, és a legelső óra utáni megállapításom azt volt, hogy teljesen olyan nyelvtanilag, mint az orosz (hímnem, nőnem, egyeztetés, igeragozás stb.). A különbség csak annyit, hogy a spanyol ismeretében végre kezdtem megérteni a magyarban lévő latin szavakat is. Az angol viszont a kezdetektől teljesen jól ment (más kérdés, hogy később megutáltam). Szóval valóban, én is azt mondanám, hogy szláv vagy latin nyelv után könnyebb angolt tanulni.

Összességében pedig az a véleményem, hogy az angol valóban fontos, de nem szabadna elfelejteni, hogy más nyelvek is léteznek. Ezenkívül egyik nyelv sem felsőbbrendű vagy előbbrevaló mint egy másik. Mindenki tanulhassa azt, amelyikre éppen szüksége van, de elsősorban azokat a nyelveket kellene tanítani, amelyek beszélői általában nem tudnak más nyelveken. Hiába tud valaki tökéletesen angolul, nem olyan biztos, hogy pl. Spanyolországban, Olaszországban vagy akár Német- vagy Franciaországban érne vele valamit.

@El Mexicano:

"Összességében pedig az a véleményem, hogy az angol valóban fontos, de nem szabadna elfelejteni, hogy más nyelvek is léteznek. Ezenkívül egyik nyelv sem felsőbbrendű vagy előbbrevaló mint egy másik." Egyetértek!

Szerintem reálisan kell viszonyulni a dologhoz,és az iskolásoknak olyan nyelvet kéne tanítani,amiből esetleg hasznuk is származna:elsődleges hangsúlyt az angolra kéne helyezni,mivel az egy világnyelv,mostani világban elengedhetetlen az ismerete.Második nyelvként szerintem a németet és/vagy a spanyolt kéne oktatni :a németet kb. 90-100 millióan beszélik Európában ,3 országban is hivatalos nyelv (Luxemburgot nem számítva),van benne gazdasági potenciál,és még az angolhoz is közelebb áll.Ha meg már annyira a latin nyelvekre akarják helyezni a hangsúlyt,akkor meg mindenképpen a spanyolt oktassák,mivel ez rendelkezik a legtöbb beszélővel,plusz még az olaszt és a portugált is könnyebb megtanulni/megérteni az ismeretében.

@Roland2: Hát azért azzal vitatkoznék, hogy az "egyetlen világnyelv" az angol, mert nem igaz: hagyományosan az angol, francia, német, orosz és spanyol számítottak világnyelvnek, de ma már köztük van az arab is. Ne csak azt nézd, hogy nálunk mi a fontos, ott vannak a volt Szovjetunió országai, ahol minden bizonnyal az orosz által értetik meg egymást, és még szerintem jó darabig így lesz, ott pl. semmi szükség az angolra. De ugyanez a helyzet Latin-Amerikában, főleg Dél-Amerikában. Minek tanuljanak meg angolul, ha egyszer a spanyollal még a portugált is megértik. Persze itt nem arra gondolok, amikor nagyképűségből nem hajlandóak más nyelvet megtanulni (pl. angolok, németek, franciák), hanem arról, hogy nincs rá gyakorlati igény.

@El Mexicano De ha mondjuk elmész Kínába,Indiába,Japánba,a Közel-Keletre vagy akár Norvégiába,Görögországba vagy Szlovákiába,szerintem nagyobb eséllyel válaszolnak neked angolul,mint franciául vagy németül vagy oroszul.Amit írtál, azok regionális példák (globális gazdasági hálónál már elengedhetetlen az angol),emellett szerintem Argentínában,Brazíliában vagy Oroszországban ha angolul próbálnál kommunikálni,biztosan találnál erre partnert.

@Roland2: Természetesen nem azt mondom, hogy az általam felsorolt országokban senki nem tud angolul, hiszen az iskolázottabbak ma már mindenhol tanulnak nyelveket, viszont pl. abban sem vagyok biztos, hogy az általad említett távol-keleti országokban többre mennél az angollal, mint pl. a spanyollal, vagy akár a kínaival. De mivel nem volt még egyik helyen sem, így ezek csak feltételezések. Tudtommal a kínaiaknál eléggé népszerű a spanyol.

@Roland2: Az angol tudással nem sokra mész a japán / kínai / koreai feliratok értelmezésében :) persze lehet, hogy a turisztikailag jelentős helyeken elboldogulhatsz az angollal, de "normál" közegben már nem biztos :)

"--Japánban, különösen a nagyvárosokon kívül a külföldi gyakran kerülhet olyan helyzetbe, hogy nem tud angolul, illetve más világnyelven kommunikálni. Akár rövidebb, akár hosszabb időre látogat Japánba, mindenképpen érdemes néhány alapvető szót, kifejezést, köszönést megtanulni. "

www.hu.emb-japan.go.jp/hun/japan_info/japan_info.htm#3

@El Mexicano: Na de ez a kérdés a magyar diákok nyelvoktatásáról szól, ők meg nem a volt Szovjetunióban és nem is Latin-Amerikában járnak iskolába, hanem Magyarországon, így a magyarok szemszögéből nézve az elsődleges világnyelv minden kétséget kizáróan az angol. Az iskolában olyan tudást kell átadni, aminek a tanulók később hasznát veszik, amivel az egyetemen, vagy a munkaerőpiacon el tudnak helyezkedni és boldogulni tudnak vele.

Nem tudom, van-e egyáltalán olyan szakterület, aminek ne az angol lenne a nemzetközi nyelve. Ha mész valamilyen külföldi konferenciára, kiállításra, bármilyen eseményre, angolul fognak hozzád szólni, mert feltételezik, hogy tudsz angolul. Ha van egy japán/kínai üzleti partnered, valószínűleg ő is fog angolul tudni, ez neki is érdeke, mert különben nem sok esélye van nemzetközi üzletet kötni.

Ha információt akarsz találni a neten, angolul kell keresned, mert különben a találatok többségéből kizárod magad, Ha nem az angolt tanítanák elsődlegesen és kötelezően a magyar diákoknak, alaposan kiszúrnának velük.

A második/harmadik nyelv már lehetne célirányosabb, már amennyire azt egy tizenpár éves fel tudja mérni, és ha van egyáltalán lehetősége választani.

@IdegenNyelvŐr: "Nem tudom, van-e egyáltalán olyan szakterület, aminek ne az angol lenne a nemzetközi nyelve" – Van. Pl. a zene (olasz), a diplomácia (francia), stb.

"Ha információt akarsz találni a neten, angolul kell keresned, mert különben a találatok többségéből kizárod magad" – Ez megint nem igaz. Próbálj angolul információt találni pl. kevésbé ismert latin-amerikai művészekről. Legfeljebb összecsapott életrajzokat fogsz, tele valótlan adatokkal. Az igazság az, hogy az interneten mindig azon a nyelven kell keresni, amilyen nyelvterületről való az érdekelt dolog vagy személy. Az én érdeklődési körömben pl. nem sokat érek az angollal.

Szerintem tanítsunk meg mindenkit japánul vagy koreiaul. Ezek után minden nyelv olyan könnyünek tünik, hogy csuhaj!

@elhe taifin: Csatlakozok!

@El Mexicano: Ez igaz, de amiket írtál, ott már bejön a célirányosság. Általános iskola 4. osztályban ez még nem lehet szempont.

Azt szeretném még megkérdezni, hogy Hoffmann Rózsának, mint kivülállónak, mi a véleménye a nyelvtanulásról?

@elhe taifin: Jó,akkor nem megyek a nagyvárosokon kívülre :)

(nem is tudtam,hogy a san megszólítást nőkre is használják)

@IdegenNyelvŐr: "Ha van egy japán/kínai üzleti partnered, valószínűleg ő is fog angolul tudni, ez neki is érdeke, mert különben nem sok esélye van nemzetközi üzletet kötni."

Ehhez kapcsolódó: www.origo.hu/vnegyed/20110506-tuljarni-a-masik-eszen-dicsoseg-nehez-

@elhe taifin: Mi az a -masz-? Olyan, mintha majdnem minden igealakban benne lenne (a felszólító módúakban viszont mintha nem).

@Fejes László (nyest.hu):

A -masz(u) egy udvariassági toldalék, az igékhez kapcsolódik.

A felszólító alakja a -masze, de ezzel csak néhány üdvözlésben találkozni.

@Roland2: A szan-t sok mindenre használják, pl omija szan = sintó szentély .

@elhe taifin: Köszi!

@elhe taifin: Erre már én is régen felfigyeltem, amikor japán dumát hallok, hogy elég sok mondat úgy végződik, hogy -masz. :)

@El Mexicano: Vagy -desz :)

Vakarimasz. (Sógun rulz, nemrég néztem újra. :) Jó, hogy a latintól a japánig jutottunk.

@Pesta: aki nagyon ráér, egyszerre a kettővel is foglalkozhat:

fubito.blogspot.com/2011/08/latin-portugal-japan-szotar.html

:)

@El Mexicano:

felszólító alak pl. az いらっしゃいませ！(Üdvözöljük!)

Amúgy nem csak "masz"-ra, hanem "maszü"-ra is végződhet kiejtésben a -ます, vagyis a semleges, udvarias alak. Nem kérdeztem még meg japanológus japán tanárom (先生,), de gyanítom, hogy a szóvégi (ajakkerekítés nélküli) "ü" (amit átírásban persze u-val jelölnek) csak akkor kerül kiejtésre, ha a beszelő a semleges beszédben is tudatosítani akarja alárendeltségi viszonyát, vagyis többnyire nők és gyerekek, a kedvenc japán rajzfilmemben (Sazae-san サザエさん) is csak a kis Tara-chan ejti ki, amikor a szüleivel vagy testvéreivel beszél; legalábbis naiv sejtésem szerint emiatt történik a dolog, ugyanez igaz a です　"deszü"-re is.

Ne feledkezzünk viszont arról se el, hogy a koreaiak állandóan "imnida"-val fejezik be a mondataikat. ;)

@elhe taifin: Arigato/obrigado!

@Nước mắm ngon quá!: Nekem az rémlik erről az u-ról, hogy a kiejtése eltérő lehet régiónként (Kanszai-Kantó).

@Roland2: A múlt héten japán egyetemistákkal találkoztam, hát mit mondjak egy átlag magyar középiskolás jobban tud náluk angolul, pedig ez is nagy szó. A gyenge angol a vietnamiakra is igaz, az ázsiaiak ugyanolyan nehezen tanulják az európai nyelveket, mint fordítva, kivételek persze vannak.

Vagyis az angollal se megyünk sokra, de angol nélkül még a skandinávok nyomába se érünk. A magyar rádiókban ugye az a szokás, hogy ha idegen nyelven beszélő riportalanyt játszanak be, akkor kb. 2-3 másodpercig megy az "origináltón" aztán pedig a riporter rámondja magyarul mit mondott kb. a riportalany. Tegnap a svéd rádió egyik dokumentumriport jellegű adását hallgattam végig, hát nem sűrűn fordították svédre az angolul elhangzó nyilatkozatokat, mivel az redundancia lett volna a hallgató számára!

@elhe taifin: Az is könnyen meglehet, bár egy " rajzfilmcsaládban" ugye mindenki ugyanonnan származik. Elvileg :)

@Nước mắm ngon quá!: Erről jut eszembe, már akartam is kommentelni valahova, hogy ugye Fejes László azt állította az előadásában, hogy amelyik nyelvben csak három mgh. van, azok általában az a, i, u, amelyikben pedig öt, azok az a, e, i, o, u – a japán akkor éppen kivétel, mert abban a, e, i, o, ü van. Persze azon lehetne vitatkozni, hogy az nem is olyan ü, amit mi ejtik, de a lényeg akkor is az, hogy nem illeszkedik az általános ötmagánhangzós rendszerbe.

@El Mexicano: Akarom írni, "mi ejtünk".

@El Mexicano: Itt a japán u-t IPA-val így írják át:

u̜ (ɯ̈)

fubito.blogspot.com/2010/10/egy-kis-japan-hangtan.html

Itt meg [ш] -nek

japandiftongus.blogspot.com/2011/04/japan-maganhangzok_05.html

@elhe taifin: Az első nem a szabványos IPA-jel szerintem (a magánhangzó alatti pöcök egyébként nyílt ejtést jelöl, a pont pedig zártat), a második pontosan az illabiális u-t jelenti. Csakhogy ez akusztikailag ü-nek hallatszik leginkább. :)

@El Mexicano: Persze, de ez tkp. a fonémákra igaz, azoknak meg különböző ejtésük lehet. A lényeg az, hogy az akusztikai térben a lehető legtávolabb helyezkedjenek el egymástól – de ezt azért befolyásolhatják más szabályok is. A lényeg az, hogy nincs pl. olyan nyelv, amiben három magánhangzó van. és az az e, o, ö.

@Fejes László (nyest.hu): Azt hiszem, valamelyik északi kaukázusi nyelvben (vagy a kihalt ubihban vagy az abházban) pl. a három magánhangzó-fonéma /a/, /e/, /ə/. Valami olyasmit olvastam viszont, hogy vitatkoznak rajta, hogy az utóbbi egyáltalán fonéma-e, vagy csak töltelékhang a mássalhangzó-torlódások feloldására.

@El Mexicano: Ja, igen, és ehhez még az is hozzátartozik, hogy ahol kevés a magánhangzó, ott a környezet jobban befolyásolja a kiejtésüket. Pl. egy ə vagy e palatális környezetben könnyen lehet i vagy labiálisban u vagy ü stb. Szóval ezért sem könnyű megállapítani, mi lenen az „alapérték”. Az ə meg tényleg gyakran olyan, h azt is nehéz eldönteni, hogy fonéma-e, vagy csak betoldódik. (És akkor még nem beszéltünk azokról az iskolákról, melyek szerint fonéma nincs is. Persze akik szerint van, azok sem objektív létezőnek képzelik el, csak aleírás számára hasznos eszköznek. Stb stb. stb.)

@Fejes László (nyest.hu): A ejtésváltozatokra viszont jó példa az arab, ahol fonémaszinten három mgh. van: /a/, /i/, /u/, de attól függően, hogy milyen mássalhangzó után következnek, az /a/ lehet a kiejtésben [a]~[e]~[ə], az /i/ lehet [e], és az /u/ pedig [u]~[o]~[w]. Sőt, ha jól tudom, az /a/ inkább [ə]-nek hangzik a beszélt arabban, és csak bizonyos környezetben tiszta [a].

@El Mexicano: Ismeri esetleg valaki Gálvölgyi J. egyik rádiókabaré-jelenetét, amelyikben a riporter egy afrikai törzset keres fel, amelyiknek a nyelve mindössze egy szóból áll:

indavideo.hu/video/Mamunga

A Márklár bolygón meg mindent márklárnak hívnak :)

@Nước mắm ngon quá!: Nem ismertem, de nem rossz! Gálvölgyitől az tetszett még, amikor a show-jában kifigurázta a Rigó utcai nyelvvizsgát (ő játszotta a vizsgáztató tanárt, indiánnak öltözve). Kerestem a YouTube-on, de nincs fent. :(

@elhe taifin: Kérdésekben a desz ka összetétel mit jelent ? Vagy esetleg a desz a létige,és a ka pedig a kérdőnévmás (van vmi,vhol,vmikor) ?

A namae az angol name szóból jön ?

+ Ha valakinek van kedve egy kis japán szlenget böngészni:

www.languagerealm.com/japanese/japaneseslang.php

(többek között megtudhatjuk,hogy az asoko {ott,amarra} szó "pinát" is jelent)

@Roland2:

A -ka az egy kérdőpartikula (kb ugyanaz , mint a koreai -kka, putonghua -ma) . A -desz(u) egy udvariassági toldalék, névszói és melléknévi állítmány után áll.

A namae - name hasonlósága valószínűleg csak véletlen- a namae a régi kana-helyesírás szerint namahe.

@Roland2: Japán szleng vol.1. - Terminus technicusok cickóra doufukuai.blogspot.com/2011/08/japan-szleng-vol1-terminus-techicusok

Ezt ismeritek? :D

www.youtube.com/watch?v=XY66ZJ0TFUI

@elhe taifin: Érdekes,hogy nincs kifejezésük a nagymellbimbójú mellre :)

Hamár annyira elmentük a távol-keleti dolgok felé:múltkor a Hírtv-ben valami külpolitikai szakértő a kínai politikusok magyarországi látogatása kapcsán arról beszélt,hogy a kínaiak rokonaiknak tekintenek minket,és tudják,hogy a magyarok "Ázsiából" jöttek (sőt,a Lapzárta c. műsorban az egyik újságíró akkora bull shit-et mondott,hogy Magyarország kultúrálisan közelebb áll Kínához,mint Németországhoz (!!).Obrusánszky Borbála a Hadak útján c. műsorban (Szent Korona Rádió) arról mesélt,hogy a hunok által szegről-végről a mongolok és a kínaiak is rokonaiknak tartanak minket (állítólag személyesen fejtegette neki ezt egy kínai).

Ebben mennyi igazság van ? (mármint, hogy a rokonaiknak tartanak minket) Vagy ez is csak egy terjedő urbanlegend ?

@Roland2: Magyar legenda, a kínaiak nagy része valószínüleg azt se tudja, hol van Magyarország, nemhogy rokonnak tartana minket. :)

A kurzus aktuális rendszeragitpropja.

@Nước mắm ngon quá!:

Ugyanígy a japánok sem beszélhetnek a magyar-japán rokonságról, mivel már Magyarország létezése sem túl ismert tény :)

A Hír TV és O.B. meg no comment...

@elhe taifin: Egyébként a távol-keletiek (japánok,kínaiak,stb) hogyan nevezik a fehér (europid típusú) embert ? Használnak rá vmilyen gúnyos elnevezést (mint pl. mi a "ferdeszeműt" rájuk ) ?

@Roland2: kínai kapcsán: doufukuai.blogspot.com/2011/01/laowai.html