nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
A bűnök eredete: a kevélység

A hét főbűn – kevélység, fösvénység, bujaság, irigység, torkosság, harag, jóra való restség – az ókortól a középkoron át napjainkig igen változatos példákon át szemlélhető történetét vizsgálva felmerül a kérdés: hagyományosan a kevélység miért is minden bűnök eredete, melyből a többi bűn táplálkozik. És egyáltalán: hogyan jelenik meg a kevélység napjainkban?

Horváth Krisztián | 2015. május 14.
|  

 A bűnök lajstroma és egymáshoz való viszonya a Bibliához és az antikvitáshoz nyúlik vissza, de a bűnök hetes rendszerének általunk is ismert elméleti modelljét Nagy Szent Gergely (kb. 540-604) fogalmazta meg. Nagy Szent Gergely e rendszerben kitüntetett figyelmet szentel a kevélységnek, minden más bűn eredetének; ez derül ki Laura Bazzicalupo Kevélység című könyvéből, melyet a Typotex kiadó 2011-ben jelentett meg.

Hieronymus Bosch: A hét főbűn
Hieronymus Bosch: A hét főbűn
(Forrás: Wikimedia Commons)

Carla Casagrande és Silvana Vecchio A hét főbűn... című kötetében arról is olvashatunk, miként is vélekedik Nagy Szent Gergely a kevélységről:

„Négy formában mutatkozik meg a gőg felfuvalkodottsága: amikor azt gondoljuk, hogy a jó tőlünk származik; amikor azt hisszük, hogy ha fentről kapjuk, érdemeink miatt kapjuk; amikor annak a meglétével büszkélkedünk, ami nincs nekünk; amikor, másokat megvetve egy bizonyos tulajdonság egyedüli birtokosának igyekszünk látszani.” (31. oldal)

A kevélység azért kapott kitüntetett szerepet a bűnök hetes rendszerében, mert nem akárkik követték el: Lucifer és Ádám, isteni rend elleni lázadásuk során; ahogy nem kevésbé bűnös megfontolásból épült Bábel tornya sem. Mivel a hierarchikus felépítésű középkori társadalomban az egyén felmagasztalása, a fennálló rend megváltoztatására tett kísérlet gondolata is bűn, érthető a kevélység szerepének fontossága a bűnök rangsorában.

Id. Pieter Bruegel: Bábel tornya, a kevélység emlékműve
Id. Pieter Bruegel: Bábel tornya, a kevélység emlékműve
(Forrás: Wikimedia Commons )

A nagyságtól a kicsinyesség felé

Bazzicalupo vizsgálatai szerint azonban míg a középkori felfogásban a kevélységhez a nagyság bizonyos gondolata társult (még ha eltorzult formában is), napjaink tömegkultúrájában a kevélységből vajmi kevés maradt meg: arrogancia, nagyképűség, önteltség, mások lebecsülése. Mi köze van például a csinovnyikok kicsinyes hatalmaskodásának az angyal Istennel szembeni lázadásához? Hogyan mérhető össze a két jelenség?

A bukott angyal – Retiro, Madrid
A bukott angyal – Retiro, Madrid
(Forrás: Wikimedia Commons / Håkan Svensson (Xauxa) / GNU-FDL 1.2)

A dolgok vizsgálata érdekében a szerző történelmi, művészeti és irodalmi példákon keresztül elemzi a kevélység különböző, a középkort követő korokra jellemző fogalmi átalakulását. Robespierre-től Eichmannig, a Fausttól az Apokalipszis most című filmig terjed a vizsgálat, melynek eredményeként Bazzicalupo megkísérli összefoglalni azokat a tulajdonságokat, melyek minden történelmi korban jellemezhetik a kevélységet.

A kevélység, a gőg motívumait az alábbiakban foglalja össze: 1) a kitörési vágytól hajtott egyénivé válás, 2) a függés, a heteronómia el nem ismerése, 3) a türelmetlenség és az irányítási vágy, valamint 4) a különállás, mely mások megvetésében nyilvánul meg: közömbösség és figyelmetlenség mindazok iránt, akik a hatalomért folytatott harcban csak az eszköz szerepében jelen(het)nek meg.

Hétköznapi kevélység

Napjaink kevélyeinek és gőgöseinek vizsgálata során az élet névtelen (vagy nem nevesített) szereplői közül is láthatunk néhány példát Bazzicalupo könyvében. Mivel a hatalmi ranglétrán még a demokráciában is a politikus áll az élén, nem meglepő, ha a napjainkban tapasztalható kevélység egyik legszemléletesebb példájaként a szerző a Névtelen Politikust állítja.

„Politikus, emellett sok pénze is van. Külsőre átlagos, nincs benne semmi különös. De az érződik, az lerí róla, hogy nagy a hatalma. Képzeletében végtelenül sikeres, magát különleges, egyedi lénynek gondolja. Nem fél attól, hogy baklövéseket vagy hibákat követ el, mert imádóinak csapata mindig kész az ő döntő súlyú szavát elfogadni. És ez tetszik neki. El tudja hitetni, hogy minden neki köszönhető, hogy rá nem vonatkoznak a szabályok, a ’törvény előtti egyenlőség’. Méltatlankodik, ha valaki megkísérelné úgy kezelni őt, mint a többieket. Ez az ’előjoga’ valamiképpen a tetteiben is megjelenik, és ez még hatalmasabbá teszi őt.” (18-19. oldal)

Id. Pieter Bruegel: A hét főbűn – Kevélység
Id. Pieter Bruegel: A hét főbűn – Kevélység
(Forrás: Wikimedia Commons)

Végezetül csak annyit, hogy a kérdés vizsgálata során a korszakokon átívelő kötetben igen fontos szerepet kap Robert Musil több ezer oldalas regénye, A tulajdonságok nélküli ember és a regény főhőse, Ulrich. Hogy kiderüljön, pontosan milyen szerep is hárul Ulrichra a kevélység vizsgálata során – javasoljuk elolvasni Bazzicalupo kötetét.

Források

Laura Bazzicalupo: Kevélység. A létezés szenvedélye.Typotex, Budapest, 2011

Carla Casagrande – Silvana Vecchio: A hét főbűn. A bűnök középkori eredete. Európa, Budapest, 2011

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X