-
mederi: @szigetva: 19 Ami kezdeti feltételezéssel indul, nem cáfolható, de rendszere bizonyítható,...2021. 03. 01, 08:46 Mi végett kell beszólni?
-
szigetva: @mederi: A hozzászólásaidra nehéz reagálni, mert amit írsz azt nem nagyon lehet a nyelvtud...2021. 02. 28, 13:08 Mi végett kell beszólni?
-
mederi: Az ok és a cél szavak használata -mint a "miatt" és "végett"- esetében, szerintem azért cs...2021. 02. 28, 12:45 Mi végett kell beszólni?
-
szlagy1: Én ebből a 10-ből szívesen kivenném Esterházyt, Nádast, Konrádot, Hemző Károly (fotográfus...2021. 02. 26, 17:19 Kik a legtöbbet idegen nyelvre fordított...
-
mrregisterz: Egy újságíró írta: B. Krisztián ígéretéhez híven elfogadta a büntetést, de az ügyész súlyo...2021. 02. 26, 10:54 Mi végett kell beszólni?
Nyelvről vitatkozik kollégáival?
Kételyei támadtak?
Kálmán László nyelvész olvasóink égető kérdéseire válaszol:
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
- Mit állítsunk?
Olvasgassa itt a rovat korábbi cikkeit is!

Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Csaknem fél évszázad után magyarul is olvasható a finnek számára írt magyar nyelvtörténet.
Papp Istvánt, aki 1952 és 1972 között vezette a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékét, Magyarországon a finnül tanulók szótárainak köszönhetően ismerik. (1957-ben kiadott finn nyelvkönyve több kiadást is megélt, 1959-ben finn olvasókönyve jelent meg – ezekkel azonban ma már csak kuriózumként találkozhatunk.)
De Papp István nem csak magyarokat oktatott finnre, hanem finneket is magyarra. Több éven át tanította jyväskyläi nyári egyetemen, ahol rendszeresen adott elő magyar nyelvtörténetet. Ezen előadások anyagából állította össze azt a könyvet, mely Unkarin kielen historia (A magyar nyelv története) címen jelent meg 1968-ban a Suomalaisen Kirjallisuuden Seura (Finn Irodalmi Társaság) kiadásában. Ha eltekintünk Bárczi Géza A magyar nyelv életrajza című ismeretterjesztő művétől, ez az egyetlen olyan teljes magyar nyelvtörténet, mely egyetlen szerzőtől származik.
A kötet mindeddig magyarul nem volt hozzáférhető. Kornyáné Szoboszlay Ágnes ugyan már a nyolcvanas évek legelején lefordította, és volt szó arról is, hogy egyetemi jegyzet formájában kiadják, de erre nem került sor. 2014-ben azonban, a Debreceni Egyetem száz éves évfordulója alkalmából a kéziratot beszkennelték, és ma már igényes kivitelben, pdf-ben szabadon letölthető az egyetem honlapjáról. Az elektronikus változat elsősorban Kis Tamásnak köszönhető.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A kötet csaknem félszáz évvel a megjelenése után természetesen már sok olyan megállapítást tartalmaz, melyet meghaladott a kutatás, így elsősorban tudománytörténeti érdekessége miatt érdemes forgatni (Meg az olyan mondatokért, mint „Az ún. felszabadulás 1945-ben”. Mivel eredetileg finn olvasóknak szól, a magyar jelenségeknek gyakran feltünteti finn párhuzamait – ez elsősorban a finnül tanulók számára lehet érdekes.