nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Minden új dologra van finn szó?

Igaz-e, hogy a finnek nem vesznek át szavakat, hanem minden új jelenségre saját szót alkotnak? És vajon miért?

Fejes László | 2011. október 17.
|  

Zuszsa nevű olvasónk a következő kérdéssel fordult hozzánk:

Valakitől azt hallottam, hogy a finnben minden új dologra is van finn szó, tehát, pl. a telefon, internet, klikkel, stb. jellegű tipikusan angol eredetű szavak helyett saját kreálmányokat használnak. Nem tudjátok, igaz ez?

Nos, mint minden, ez is igaz, ugyanakkor mégsem.

Nézzük rögtön a konkrét példákat! A telefon finnül puhelin, a puhel- igető olyasmit jelent, hogy ’beszél, beszélget, társalog’, az -in képzővel pedig olyan eszközök neveit képezhetjük, amelyekkel a tőben kifejezett dolgot csináljuk. Azaz a finn szót kb. úgy fordíthatjuk „szóról szóra”, hogy beszélő: ez pedig már nincs távol a magyar távbeszélőtől. Persze a magyar távbeszélő nem vált közhasználatúvá, de a hivatalos nyelvhasználatban nagyon sokáig, a kilencvenes évek elejéig megmaradt.

Az internet finnül is internet, még alaktanilag sem igazodik a finn tövekhez (a köznyelvben használt rövid formája, a netti viszont igen). Ráadásul a finnben még olyan „saját” szó sincs az internetre, mint a magyarban a ritkán használt világháló. A klikkelni pedig finnül úgy van, hogy klikata, tehát ebben az esetben is jövevényszót használnak. Van ugyan „saját” szó is, a napsauttaa, amely a magyar kattintra hajaz, de ezt ritkábban használják.

A finneknek valóban sok szavuk van olyan dolgokra, amelyet nekünk eszünkbe se jutna magyarítani (pl. urheilu ’sport’, elokuva ’film (tkp. élőkép)’ stb.), ugyanakkor jövevényszavakat is használnak akkor, amikor mi „saját” szót (pl. teatteri ’színház’).

Szokás azt a magyarázatot adni, hogy a finnek viszonylag szegényes a mássalhangzókészlete, nem szereti a mássalhangzó-torlódásokat, ezért „kevésbé alkalmas” az idegen szavak átvételére. Ez azonban nem igaz, hiszen, mint minden nyelvben, itt is jól működik a hangok behelyettesítése, illetve a mássalhangzó-kapcsolatok egyszerűsítése. Igaz ugyan, hogy a bussi ’autóbusz’ a legtöbb finn ejtésében ugyanúgy hangzik, mint a pussi ’zacskó’, de ez kb. akkora probléma, mint hogy a magyar kar a testrész mellett jelenthet ’kórus’-t is.

Az, hogy egy nyelv mennyire hajlamos inkább idegen szavakat átvenni, vagy inkább sajátokat alkotni, nem igazán a nyelv tulajdonsága, hanem a beszélőközösséget jellemzi. Függ attól, hogy mennyire ismernek a beszélők más nyelveket, mennyire tájékozódnak a világról más nyelvi forrásokból, de attól is, hogy intézményesen mennyire működik a saját szavak alkotása, illetve a beszélők ezeket mennyire hajlandóak elfogadni.

A finn mellett az izlandiról terjesztik, hogy „mindenre saját szava van”, és ez talán inkább igaz, mint a finn esetében. Az izlandiak ugyanis intézményesen igyekeznek minden új jelenségre saját szót alkotni. Ez azonban nem jelenti, hogy a nyelvbe egyáltalán nem kerülnek be idegen szavak.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
3 Fejes László (nyest.hu) 2011. október 18. 10:48

@tenegri: Köszönöm a szakszerű választ. Egyébként úgy tűnik, a telefon a franciában született meg. www.etymonline.com/index.php?term=telephone

2 tenegri 2011. október 18. 10:11

@El Mexicano: Hagyományosan a jövevényszavakat olyan eredetűnek tekintik (többnyire jogosan), amilyen nyelvből konkrétan át lettek véve, függetlenül attól, hogy az átadó nyelvben milyen eredetűek. Az eredetet akkor nehéz meghatározni, ha több nyelv párhuzamos hatása is érvényesül (pl. nemzetközi szavak). Szerintem mondjuk van hogy az átvétel transzparens (azaz az átvétel eredeti forrása is nyilvánvaló, s ismert az átvevő számára is) és ekkor én bevenném a pakliba az eredeti forrást is (pl. szamuráj, kungfu, stb.). A telefonnál alapból senki nincs tisztában a szó végső eredetével (ezt külön meg kell tanulnia), de azt sem mondhatnánk, hogy angol eredetű, mert több forrás is játszik, egymást erősítve, s nem emelhető ki csupán egyetlen közülük. A klikk viszont elég nyilvánvalóan angol, még ha hangutánzó is, s lehet más nyelvekben is ilyen jellegű szó - az, hogy az egérkattintásra ezt használják, mindenképpen angol motivációjú (ha valahol épp nem átvételnek, akkor tükörfordításnak is tarthatjuk akár).

1 El Mexicano 2011. október 18. 08:46

Én a "telefon"-t és a "klikkel"-t éppen nem nevezném angol jövevényszónak: az első görög eredetű, a második pedig hangutánzó (az más dolog, hogy melyik nyelvbe melyik közvetítésével került be).

Egyébként ebből a szemponból a spanyol is teljesen hasonló a finnhez, nem szeretik az angol szavakat (pl. film = película, lift = ascensor, az "internet" ugyan létezik, de röviden sokszor a red 'háló'-t használják, stb.)

Információ
X