nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • bloggerman77: @bloggerman77: ... és ha ehhez hozzávesszük, hogy a városokat a korai Árpádkorban böszörmé...
    2017. 09. 25, 02:44  No para, no finnugor
  • bloggerman77: @Bernát: "Hogy ezeknek nem kellett egy lingua franca, és hogy ez ne a hódítók nyelve lett ...
    2017. 09. 25, 02:20  No para, no finnugor
  • bloggerman77: @blogen: A nyugatról behozott zsákmányolt szolgák - akik a térség akkori etnikai viszonyai...
    2017. 09. 25, 01:42  No para, no finnugor
  • Bernát: @bloggerman77: """Géza: ...Neve egy török méltóságnév ...ennek nyugati türk ~ kazár dzsevu...
    2017. 09. 24, 22:31  No para, no finnugor
  • Bernát: @bloggerman77: "Ha a Pilgrim-levélben foglaltak megállnák a helyüket, itt most németül vag...
    2017. 09. 24, 22:29  No para, no finnugor
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Elveszett szavak nyomában

Van-e olyan szótár, melyből kikereshetnénk az ősi eredetű, de mára már kihalt szavakat? Ha nincs, miért nincs, és akkor hol találjuk meg ezeket, ha mégis érdekelnek minket? Amíg erre válaszolunk, újabb nehéz kérdésekbe ütközünk, és amit tudni véltünk, azzal kapcsolatban is kétségeink támadnak.

Fejes László | 2012. augusztus 16.
|  

Áron nevű olvasónk a következő kérdéssel keresett meg minket:

Azt szeretném kérdezni, hogy hol olvashatok a magyar(köz)nyelvből kiveszett uráli/ finnugor/ ugor szavakról, melyeket esetleg csak nyelvemlékből vagy nyelvjárásból ismerünk? Mint a mony és a lom szavak.

A kevésbé tájékozott olvasók kedvéért eláruljuk, hogy a mony ’tojás’-t jelentett, de idővel felvette a ’here’ jelentést is. Ennek következtében az asszonyok már nem szívesen kértek monyt a piacon, így született meg a tojik igéből a tojás – a mony pedig eltűnt a használatból. Ma már persze a tojás is jelent ’heré’-t – de hogy ez hova vezet, azt ne tőlünk kérdezzék. A lom, amelyre Áron utal, nem az a lom ’kacat’, amelyet ma is használunk, hanem az, amelynek eredetileg ’hó’ volt a jelentése.

Nos, rossz hírünk van Áron számára: nincs olyan kiadvány, melybe kifejezetten ezeket a szavakat gyűjtötték volna össze. Ennek egyszerűen az az oka, hogy ez a szócsoport mind a nyelvtörténészek, mind az egyszerű nyelvhasználók számára érdektelenek. A nyelvtörténészek számára nem érdekes, mely szavak haltak ki. A kihalásnak nagyon sokféle oka lehet, és sőt, általában nem egyetlen oka van, és általában nem is határozható meg, mi ez az ok. Mondhatunk olyanokat, hogy egy másik szó kiszorította, de miért? Ha a mony azért halt ki, mert tabuvá vált, akkor a tojás miért nem válik tabuvá?

A kihalt szavak  inkább az egyszerű nyelvhasználók vagy a filológusok számára érdekesek – mondjuk ha el szeretnének olvasni és értelmezni egy néhány száz éves szöveget, vagy akár egy Jókai-regényt. Ezek a szótárak körülbelül úgy használhatóak, mint a kétnyelvű szótárak, nyelvjárási szótárak vagy az idegen szavak szótárai. A szótárhasználók számára nem különösebben érdekes, hogy milyen eredetűek e szavak – ha esetleg érdemes is feltüntetni ezeket az információkat, felesleges ezek alapján rendezni a szavakat.

Mony a lomon
Mony a lomon
(Forrás: iStockphoto)
Elkeseredésre azért nincs ok, ha némi munkával is, meg lehet találni azt, amit Áron keres. A magyar szókészlet finnugor elemei (MSzFE) című kiadványban megtaláljuk az összes olyan szót, amelyet a tudomány finnugor eredetűnek tart. (Mivel a kiadvány 1967-es, elképzelhető, hogy néhány azóta azonosított szó hiányzik, néhány etimológiáról pedig kiderült, hogy téves, de az összkép nem változott.) A három vékony kötetet néhány este alatt végig lehet lapozni, és ki lehet belőle gyűjteni azokat a szavakat, melyeket ma már nem használunk. Természetesen óvatosnak kell lennünk, ellenőriznünk kell a jelentést is: a lomra bukkanva ugyanis könnyelműen továbblapozhatunk, ha nem vesszük észre, hogy ez egy másik lom!

Hasonló játékot játszhatunk az Uralisches Etymologisches Wörterbuchhal (azaz az Uráli etimológiai szótárral) is. Azok az szavak ugyanis, amelyek ebben szerepelnek, minden bizonnyal megvoltak a magyarban is, még akkor is, ha azóta nyomtalanul kihaltak, és sem a nyelvjárásokban, sem a nyelvemlékekben nem bukkannak fel. Természetesen nem tudjuk megmondani, hogy mikor haltak ki, csak körülbelüli fogalmunk van arról, mikor hogyan hangzottak (volna), és persze jelentésük is jelentősen módosulhatott kihalásuk előtt.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
67 korhely 2015. június 19. 12:45

@gull 1: "Mifelénk rézmonyosnak nevezik a rosszul kiherélt (tehát a beavatkozás ellenére még párosodni képes) lovat...."

Rézfaszú bagoly, rézangyalát, bassza a rezet... A káromkodók miért kedvelhetik minden fémnél jobban a rezet? Persze, néhány kupica rézeleje után, akár érthető is. :)

66 mederi 2013. október 28. 10:30

@Krizsa:

A "mony" tükörképe pedig (ki-)"nyom", mert a nyelv játékos is..:)

65 mederi 2013. június 16. 16:01

Nagyon érdekes, hogy a "jól laktam" kifejezés mit és miért szorított ki, hiszen az ember már akkor is ehette degeszre magát, mikor még csak gyüjtögetett és nem telepedett le, vagyis nem lakott sehol.:)

Én az "édes"-re szavazok, ami lehet ellentéte az "éhes"-nek.

A kis baba ha elégedetten alszik, azt mondjuk:

"Milyen édesen (jól lakottan, elégedetten) alszik.

Hasonló, nyilvánvalóan újkeletű szavunk biztosan sok van, csak tényleg nem sokakat érdekel..:)

64 Krizsa 2012. december 23. 08:56

Mony... de előbb példák arra, hogy az L prefixum felragadt magyar szavakra: l-ég, l-óg, l-iga (nem számít, hogy jövevény, mert az iga és az ige nem jövevény),

l-ágyék, l-ejt, l-om... Van még sok, de ezek a nyilvánvalóak - nincs mit magyarázni rajtuk.

A mony MN-i/j gyöke nagyon nemzetközi struktúra, s persze, hogy finn is. Több értelme van: sok, számos, pénz, indít, indul, tojik... Mi a közös? Az, hogy "sok" van belőle és hogy "megindít" valamit (mén /elment/, mén/ló/). Tehát az MNi/j gyök "tojás"-értelme sem veszett ki a magyar nyelvből, csak félreszorult, másrészt a magyarban a gyöknek az "elindulás-menés" értelme került előtérbe.

********

Szóval "a nyelvek folyton változnak" nyelvészeti köz-mondás bizonyítási kísérlete (a magyarra nézve) ezúttal is csak részleges sikert eredményezett. De azért ne adjátok fel.

63 Krizsa 2012. december 23. 08:05

Na, a jó sok vicces (hamiskodó) műveszekedés után:

Természetesen nem veszett el a LOM és az értelme sem változott meg lényegesen. Mert ami leomlik, az lom és a hó az pont leomló..

Dehát a LE- az igekötő, akkor meg miért keverek össze mindent? mindennel?

Te is tudod, szakértő, hogy nem keverek, mert az L- sok nyelvben prefixum és ugyanannyiban fel is ragadhatott véglegesen a szavakra. A magyarban két eset van: vagy felragadf, vagy nem:-) S mindezt bármelyik nyelvész legalább olyan jól tudja, mint én.

62 gull 1 2012. szeptember 2. 20:39

Aham, szóval senki nem tudja, hogy mit jelent Szabadkán a 'rézmonyos'? :)

61 Hunszabír 2012. augusztus 25. 20:50

@Árpád fejedelem:

Na, szombaton is aktívkodsz?

60 Árpád fejedelem 2012. augusztus 25. 20:44

@Fejes László (nyest.hu):

Elmész 30-án és meglesed! Ezen nincs mit vitatkozni, mert idehozzák a Király utcába. Szittya nép, szittya nyelvemléke, szittya írásban kódolva.

59 Fejes László (nyest.hu) 2012. augusztus 25. 09:41

@Hunszabír: „ Viszont ez a szöveg magyarul van, vagy szerinted ezek iráni szavak?

IRiJ ASZaNY aNNAK ISZaTaG CsAK TiZSTiRe SZaTOBa Jó őZS aTa FiSZéT CsAK TaRS-ZSáG JÓ ÉGBe CsAK”

Teljesen aszany, hogy ez a szöveg magyarul iszatag, hiszen ta szatoba fiszét, csak a jó égbe...

58 Hunszabír 2012. augusztus 24. 19:59

www.facebook.com/emberekaranyban

Itt informálod6ttok nyestek! 1 hét múlva hazajönnek a kincseink! XD

57 Hunszabír 2012. augusztus 24. 19:57

@Avatar:

A szumír nyelvet ők fordították nem az PSD Edward Hincks, Henry Rawlinson, Jules Oppert, Friedrich Delitzsch, Francois Lenormant,

August Ahlqvist,Otto Donner. Aztán persze jött pár ellenvélemény is, ahogy az lenni szokott, erről cikkezett itt Fejes László.

Iráni rováslelet a nullával egyenlő, ámbár nyelvünknek lehetnek a kelet-iránival kapcsoltai. Így rovásunknak is LEHET esetleges kelet-iráni megfelelője, miért ne lehetne hiszen félig a kelet-iráni is agglutináló nyelv. Viszont ez a szöveg magyarul van, vagy szerinted ezek iráni szavak?

IRiJ ASZaNY aNNAK ISZaTaG CsAK TiZSTiRe SZaTOBa Jó őZS aTa FiSZéT CsAK TaRS-ZSáG JÓ ÉGBe CsAK

csaba-vezer.freeblog.hu/archives/2011/02/04/Elhallgatott_nyelvemleke

Ez az olvasata, de nem kell higyj benne, menj el most 30.án a Király utcába és nézd meg magad! XD

56 Avatar 2012. augusztus 24. 19:29

@Hunszabír: Neked mi a bizonyítékod, hogy a sumérok halunak mondták a halat? Az, hogy te ezt mondtad?

Ott az ePSD, korábban már belinkeltem, megnézheted... Ja, elhe taifin már megtette, és a "halu" nem szerepelt. Lehet, hogy haluztad?

Az Issyk csészének egyelőre nincs általánosan elfogadott olvasata, bár számos javasolt megfejtését adták már meg.

Harmatta János a kharosthi írás alapján iráni jellegű nyelvi megfejtést adott rá (lásd wiki). Mások meg az orkhon írásra alapozva a török nyelveket használták a dekódoláshoz...

Pl néhány próbálkozás:

s155239215.onlinehome.us/turkic/30_Writing/CodexIssykInscriptionEn.h

Te meg nemrég azt állítottad hogy magyarul van rovásírással, bár forrást szokás szerint nem adtál.

Azt nem tartod lehetségesnek, hogy az óriási Szkítán belül több nyelvet is használtak? Mint ahogy a Római birodalom területéről sem csak latin nyelvű írások kerülnek elő, hanem a birodalom különböző részein a helyi nyelvek is használatban maradtak(, sőt a görög a birodalom jelentős részén a latinnál is fontosabb volt)?

Ezért még ha lenne is tuti fix megfejtés az Issyk csésze feliratára, azt a nyelvet minden Szkítára általánosítani nem biztos, hogy helyes.

55 Grant kapitány 2012. augusztus 24. 14:02

@Hunszabír: "Ja ,hogy nincs magnófelvétel, értem!"

Nem gondolod, hogy ha nincs magnófelvétel, és korabeli írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, akkor senki sem tudhatja, milyen volt a kiejtése? Ezért a legjobb, ha szkeptikusak maradunk. Vagy neked esetleg van valamilyen megdönthetetlen bizonyítékod?

54 Hunszabír 2012. augusztus 24. 13:34

@Árpád fejedelem:

hahahahha na igen ,erről beszélek én is!

Bendőgáz! XD

A legtöbb szkíta, hun uralkodónak (de perzsának is) a görögök találták ki a neveiket. pl Xerxész, Dareios, Skilurus, Palacus, Mougeri, Gordas, Türax stb. Ilyenekre lapozták, hogy a szkíták iráni nép! XD Aztán amikor 69-ben felszínre került az Issyk csésze, akkor már "hát lehet hogy ural altájiak is voltak "XD

53 Hunszabír 2012. augusztus 24. 13:31

@Sigmoid:

"Szumírul a hal nem halu", mi erre a bizonyítékod?Ja ,hogy nincs magnófelvétel, értem! XD

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X