nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • GBR: Az altalam emlittet két, a citromok meret szerinti osztalyozasara hasznalt, rendszer kozul...
    2017. 09. 19, 14:43  Citromaratás
  • GBR: @Fejes László (nyest.hu): Elfogadom, hogy a te nyelvvaltozatodban a betakaritas csak a gab...
    2017. 09. 19, 14:26  Citromaratás
  • Kiss Gábor, Tinta Könyvkiadó, tulajdonos, igazgató: Tájékoztatásul A magyar nyelv értelmező szótára szerint: arat 1. tárgyas Arat vmit: azzal ...
    2017. 09. 18, 13:25  Citromaratás
  • Galván Tivadar: @GBR: A "betakarítás", az nekem is eszembe jutott, szvsz az teljesen semleges és hivatalos...
    2017. 09. 17, 20:13  Citromaratás
  • mederi: Egy rózsa kertben pl. ha "szed" valaki virágot , az csak néhány szálra vonatkozik. Vajon m...
    2017. 09. 17, 18:32  Citromaratás
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Ahogy azt az fn.hu elképzeli
Leszámolás a finnugor elmélettel (1. rész)

Az fn.hu közzétett egy rendkívüli tájékozatlanságról árulkodó cikket „Mi az, hogy finnugor?” címmel. Jelen írásunkban némi háttéranyaggal szolgálunk a félrevezetett olvasók tájékoztatására.

zegernyei | 2011. október 11.
|  

Olvastunk valamit. Nézegettük innen is, onnan is, miféle dolog lehet. Kétségtelenül vannak benne mondatok. Nem túl jók. Talán szól is valamiről, de ebben már bizonytalanok vagyunk. Végül is úgy találtuk, hogy ami a szemünk elé került, az nem más, mint egy állatorvosi ló. Egy ezer sebből vérző, se füle se farka állatorvosi ló. (Volt már ilyen állat a Rénhírekben.)

A ló anatómiája egy 15. századi egyiptomi iraton
A ló anatómiája egy 15. századi egyiptomi iraton
(Forrás: Wikipédia)

A mű címe: Mi az, hogy finnugor? Bihari Dániel jegyzi. A szövegből megtudjuk, hogy az újságíró információi Szabados György történésztől, az Árpád-kor és az Anjou-kor kutatójától (MTA-SZTE-MOL Magyar Medievisztikai Kutatócsoport) származnak.

Bihari Dániel esetleg megkérdezhetett volna egy őstörténészt. És akkor nekünk sem kellene ennyit foglalkoznunk az írásával… Persze az is megoldás lett vona, ha Szabados György nem nyilatkozik a szakterületétől ennyire távol álló témáról.

Az írásban felbukkannak az interneten keringő téveszmék, ha úgy tetszik városi legendák, ugyanakkor nagyon hiányoznak belőle az alapvető finnugrisztikai ismeretek. Nézzük részletesen:

A „finnugor elmélet”

A szerző gyakran használja a „finnugor elmélet” kifejezést. Vele szemben a finnugristák viszont sohasem. Az interneten azonban sok helyen olvasható: mindenki ezt használja, aki hadat üzen a finnugor rokonságnak.

Tehát Bihari Dániel ilyen helyekről gyűjthette információit. Szegényt alaposan megvezették. Azt írja, hogy Budenz József és Hunfalvy Pál kizárólag nyelvi bizonyítékokra alapozva megalkotta a finnugor rokonság elméletét.

Arról azonban nem tud, hogy ez az elmélet hamar kimúlt. Vámbéry Ármin az ugor–török háborúként emlegetett tudományos vitában szépen levezette, hogy a nyelvi rokonság nem szükségszerűen esik egybe a kulturális rokonsággal és a néprokonsággal. (Vásáry István: Vámbéry és a magyar őstörténet. In: Magyar őshazák és magyar őstörténészek. Bp. 2008, 194−195.) Ebben történetesen Vámbérynek volt igaza, noha az ugorokkal vívott háborúját elvesztette.

Akkor mi van a finnugor elmélet helyett? A finnugor nyelvrokonságról szóló, nyelvészetileg igazolt tudományos állítás. A nyelvészet a maga módszereivel megállapította, hogy a magyar nyelv az uráli nyelvek családjába tartozik. E nyelvi kapcsolat történeti tartalommal való megtöltése (már amennyiben ez lehetséges) már a történészek dolga.

Kedves Bihari Dániel és Szabados György! Nem látják, hogy ami ellen rohamra indulnak, az nem páncélba öltözött lovag, hanem csak egy szélmalom? A finnugristák már 120 éve nem tesznek egyenlőségjelet a nyelvtörténet és az őstörténet közé.

Szabados György: A magyar történelem kezdeteiről. Az előidő-szemlélet hangsúlyváltásai a XV–XVIII. században
Szabados György: A magyar történelem kezdeteiről. Az előidő-szemlélet hangsúlyváltásai a XV–XVIII. században
(Forrás: A Balassi Kiadó honlapja)

Az egyszemélyes őstörténészkedésről

A cikk állítása szerint az egyszemélyes őstörténészkedésnek leáldozott. Ezt a szerző úgy érti, hogy a „korábban egyeduralkodóként jelen lévő nyelvtudomány” ideje lejárt.

Csakhogy „egyszemélyes őstörténészkedés” soha nem is volt.

Horvát István 1825-ben publikálta Rajzolatok a magyar nemzet legrégiebb történeteiből című könyvét. Történeti munka volt, noha a szerző sok történeti badarság mellett nyelvi fantazmagóriáit is leírta. Az idő tájt a finnugor nyelvrokonság még csak egy lehetőség volt, de az őstörténet-kutatás már komplex módon jelent meg a szerző igen naiv és nemzeti gőzös munkájában.

A 19. század végén, amikor a finnugor nyelvrokonság ténye ismertté vált, Pósta Béla régész és Jankó János etnográfus, a Zichy-expedíció két tagja régészeti, néprajzi és antropológiai megfigyeléseket végzett Oroszországban, a régészek közül pedig Rómer Flóris és Hampel József járt ugyanott tanulmányúton. Vagyis a magyar őstörténet tudományos kutatása már a kezdetektől több tudomány együttműködésében zajlott. Egyszerűen nem igaz, hogy a nyelvtudomány valaha egyeduralkodó volt a magyar őstörténet kutatásában.

A finnugor villámcsapásról

Azt írja Bihari Dániel, hogy

…„villámcsapásként” érzékelhetjük a finnugor elmélet megszületését és gyakorlatilag egyetlen hivatalos tétellé válását a XIX. század végén. Sőt, felmerül az a kérdés is, hogy miért kezdtek el egyesek rokonokat keresni, és miért épp északkeleten?

A tények nem ismeretét tükrözi villámcsapásnak nevezni egy több évszázados folyamatot. Julianus északkeleten, a Volga és a Káma találkozásánál bukkant magyarul beszélő rokonaira. Mátyás király udvari történésze, Bonfini ezt írta a 15. század második felében: „Pius pápa azonban, aki, szavamra, kiválóan művelt volt, nem egyezik bele a magyaroknak hunoktól való származtatásába … egy veronai ember tanúságát hozza fel, aki azt mondta, hogy mikor a Tanais forrásvidékéig hatolt, ott magyar nyelven beszélő népre akadt.” (Bonfini, Antonio: A magyar történelem tizedei. Ford. Kulcsár Péter. Bp. 1995. 62.)

Kétszáz évvel később, az 1600-as évek második felében néhány európai tudós (pl. Fogelius, Stiernhielm stb.) felismerte, hogy a finn és a magyar nyelv rokon. Műveiket Magyarországon is olvasták.

Czvittinger Dávid ezt írta 1711-ben: „…a hunok és a magyarok különböző nemzeteket alkottak… a magyarok a messze szétszóródott finnekkel alkottak egykor egy törzset, ezt a vérrokonságot ismerte, mondja már Comenius és Stiernhielm is… A mi korunkban is Szibérián át nagy Tatárországba … eljutó kíváncsi utazók rájöttek, hogy még mindig beszélik a finn nyelvvel rokon nyelvet.” (lásd S. Sárdi Margit: Czvittinger Dávid bizonysága. Irodalomtörténet, 1975. 15−16. és Domokos Péter: Szkítiától Lappóniáig. Bp. 19982. 42.)

1730-ban a svéd Strahlenberg felállította az ún. boreo-orientális nyelvek csoportját, amelyet hat osztályra bontott. Az első osztályba sorolta a magyar, finn, észt, lapp, lív, mordvin, cseremisz, permi, votják, vogul, osztják nyelvet. A szamojéd nyelveket a harmadik osztályba sorolta. Észrevette e két osztály közeli kapcsolatát is.

A felsorolt tények választ adnak Bihari Dániel kérdésére, arra, hogy miért éppen északkeletre mentek egyesek rokonokat keresni: azért, mert ők olvasták a szakirodalmat.

Az idézett cikkrészletben megjelenik egy tipikus téveszme is, arról, hogy a finnugor rokonság a 19. század végén hivatalossá vált volna. Demokráciákban nem lehet tudományos nézeteket hivatalossá tenni, avagy üldözni. Ráadásul nem is érdemes, mert a többi országban úgy is szabadon lehet hirdetni a különböző nézeteket. A finnugor nyelvrokonságot senki sem tette hivatalossá. Sem Magyarországon, sem másutt.

A családfaelmélet újabb keletű találmány

A cikk állítása szerint Sajnovics János 1770-ben csak a magyar–lapp–finn nyelvhasonlítással foglalkozott, a családfaelmélet nem vezethető vissza az ő koráig. A különböző nyelvrokonság-elméletek (családfa-, hullám-, szivárványelmélet) valóban a 19. század második felében születtek, de már 1730-ban, Sajnovics előtt 40 évvel Strahlenberg helyesen sorolta fel a finnugor nyelveket (lásd feljebb).

A finnugor nyelvrokonság korai kutatóiról ugyanazért felejtkezik el a szerző, amiért a finnugor nyelvek összekapcsolását is késői fejleménynek próbálja beállítani: az a célja, hogy ezt a folyamatot valami kívülről vezérelt, idegenek által ránk erőltetett dologként mutassa be.

Egy német modell
Egy német modell
(Forrás: www.autogaleria.hu)

Idegenek és titkosügynökök a finnugrisztikában

Elérkeztünk ahhoz a fejezethez, mely fölött a „Német modellt használtak” cím olvasható. Ez a cím kizárólag a nemzeti érzelmek felkorbácsolására szolgál, s mint ilyen, semmi helye egy tudományos ismeretterjesztő cikkben. Vajon miért baj az, ha valami német? Az iparban a német minőség fogalom, a tudomány számos területén a német tudósok vezető szerepet töltenek be.

E fejezetben a szerző Hunfalvy Pált és Budenz Józsefet német anyanyelvű magyarnak nevezi, Hunfalvyt pedig meggyanúsítja némi titkosszolgálati együttműködéssel is („Hunfalvy Pál szorosabb kapcsolatot ápolt az osztrák titkosrendőrséggel, mint az egy tudóstól elvárható lenne…”). Ezzel Bihari Dániel azt sugalmazza, hogy a finnugor nyelvrokonságot idegenek találták ki. Ez teljesen tudománytalan érvelés: attól, hogy idegenek találták ki, a finnugor nyelvrokonság még nyugodtan lehet igaz. A spanyolviaszt és még sok mást sem magyarok találták fel, de azért használjuk s élünk velük.

Ugyanakkor semmi okunk Budenz és Hunfalvy magyarságában kételkedni. Mint ahogy az obi-ugoroknál járt Reguly Antal is igaz magyar ember volt (noha tudományos jegyzeteit német nyelven írta!). Ők a magyar nemzet tagjainak tekintették magunkat. Nekünk pedig nincs jogunk bárkit is kizárni a magyar nemzetből.

Egy ügynök a magyar őstörténet-kutatásban

Kiszely István, a finnugor nyelvrokonság megrögzött ellenfele, amatőr őstörténész Feledy Zsolt néven a belső elhárítás (III/III. osztály) lelkes ügynöke volt. 18 éves besúgói ténykedése során 481 jelentést írt, több mint 1500 oldalon. Tevékenységének részletesebb bemutatására sem gusztusunk, sem helyünk nincsen.

Kiszely István már korábbi Rénhírekben is szerepelt:

Megoldódott a Trefort-idézet rejtélye?

Kiszely elismeri, hogy nem látta az állítólagos Trefort-idézetet?

Nem tanítják a finnugor rokonságot Finnországban?

„Engem mindig mindennel megfenyegettek”

Arról, hogy Hunfalvy Pál Habsburg-ügynök lett volna, mi nem olvastunk semmiféle tudományos közleményt. Ha megjelent ilyen, kérem, tudassák velünk. Mi csak arról tudunk, hogy Hunfalvy Pál 1848–49-ben a forradalmi országgyűlés tagja volt és a debreceni parlament egyik jegyzője. Mely parlament kimondta a Habsburg-ház trónfosztását… Hunfalvy a forradalom és szabadságharc vezetőivel együtt menekült Debrecenből Szegedre, majd Aradra.

Lehet, hogy Hunfalvy, Budenz meg a többi finnugrista mind a sátán különböző reinkarnációi. Ha bebizonyítják, el is hisszük. Ennek azonban semmi köze a finnugor nyelvrokonság bizonyításához, avagy cáfolatához. Egy tudományos ismeretterjesztő cikk egyszerűen nem ereszkedhet le az érvelés ilyen alacsony szintjére.

Folytatása következik…

Ajánlott irodalom

Domokos Péter: Szkítiától Lappóniáig. Bp. 19982.

Egy III/III-as ügynök fejlődéstörténete: a Feledy-dosszié. In: Tabajdi Gábor – Ungváry Krisztián: Elhallgatott múlt. A pártállam és a belügy. (A politikai rendőrség működése Magyarországon 1956–1990.) Bp. 2008, 214–227.

Finnugor kalauz. Bp. 20012.

Nyelvrokonaink. Bp. 2000.

A nyelvrokonságról. Bp. 2010.

Pusztay János: Az ugor−török háború után. Bp. 1977.

Uráli népek. Bp. 1975.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS) Az összes hozzászólás megjelenítése
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
246 arafuraferi 2015. december 2. 21:43

@arafuraferi: Hoztak egy-két pettyes szarvast, abból lett a hidegben a bundás rénszarvas. A télapó pedig eredetileg biztos jógi volt.

245 arafuraferi 2015. december 2. 21:32

@Krizsa: Lehet, hogy a lappok Indiából jöttek, hisz a tamilok a finnek nyelvrokonai, mert náluk sincs b, f, g, z. :-)

244 Krizsa 2015. december 2. 20:56

@szigetva: Az a jelentősége, hogy

1. A finnugor nyelvészet az ÖSSZEHASONLÍTÓ TÖRTÉNETI nyelvészet

2. a gyöknyelvészet az egy, a sémi gyökvázakra alapozott, azokkal IS mindent ÖSSZEHASONLÍTÓ teljesen új, TÖRTÉNETI nyelvészet,

3. Néger viszont, 2-4oo évvel ezelőtt, még nem volt a "fehérek" között.

Most akkor történeti nyelvészet(ek)ről van szó - igen, vagy nem?

Ha igen, akkor a lapp, ami kifejezetten, határozottan DÉLI kinézetű, nem lehet túl régen a távolabbi északon.

Ha nincs régen, akkor már eleve az összes, délebbi tájakon megjelent hangváltozással érkezett oda.

De a szőke, és vörös, vörösses-szőke, világító kék szemű, vékonyorrú (hideg elleni védelem)

finnes-és-kelta az valszeg nagyon régóta volt már északon, mivel EM keveredett soha déliekkel - BARNÁSABBRA. És ma is ott van.

243 arafuraferi 2015. december 2. 20:45

@shanditiredum: Igaz-igaz. Nem mindenki kap jogsit a Szíriusz-Föld űrjárgányra. Kell hozzá biztos PÁV vizsga, meg egyéb HUNcutságok.:-)

242 szigetva 2015. december 2. 20:27

@Krizsa: Akkor már csak arra válaszolj, hogy mi az „északi finnugor nyelv”, illetve hogy a lapp miért ne volna az. (Illetve bocs, ne válaszolj.) Egyébként ismerek magyarul beszélő négert, de nem tudom, ennek mi volna a jelentősége.

241 Krizsa 2015. december 2. 19:40

@szigetva: Körbe-körbe, szigetva?

Wikipedia: a lapppok BARNÁK és barna szeműek. Az pedig déli fenotípus. Tehát, a Wiki szerint (és nem énszerintem), csak utólag kerültek a távoli északra.

Egyébként sem a lappokról beszéltem, hanem a finnekről és az összes többi (NEM LAPP), a távoli északon levő kisnyelvről. Egyébként is letárgyaltuk ezt már, éspedig ebben, a 2o15-ös évben. Tehát csinálod a köröket, mintha még nem tudnád, előről:-).

240 nadivereb 2015. december 2. 14:27

@shanditiredum: Az "ignite" azt jelenti, hogy 'felgyújt, meggyújt', ill. 'kigyullad, meggyullad'. A linked szerint a 'tűz' jelentésű *egni- indoeurópai alapnyelvi tőből ered.

Levezeted nekem, hogy ebből hogy lett a mai ég ('lángol, parázslik') ige?

239 shanditiredum 2015. december 2. 14:15

@nadivereb: nem, az "ignite" az.

etymonline.com/index.php?term=igneous

képezd magad, majd lehet valamikor valamit majd fel is fogsz.

.

@arafuraferi: jó lesz neked a gót is. a tudást ki kell érdemelni, tudod, nem lehet mindenkiből űrhajós.

238 szigetva 2015. december 2. 13:08

@Krizsa: A „bizonyzítékoddal” az a baj (és ez végzetes), hogy a tényeknek ellentmond. A számi (lapp) északi finnugor nyelv, és mégis van benne mindenféle általad nemlétezőnek feltételezett hang. L. pl. www.ling.ohio-state.edu/~odden/SaamiGradation2007.pdf

237 Krizsa 2015. december 2. 12:20

Javítás 236, 3. bekezdés vége

Helyesen: "De mivel (a D) soha nem lehet első MÁSSALHANGZÓ..."

236 Krizsa 2015. december 2. 11:49

@GéKI:

Mitől a legrégebbről származók - legalábbis Eurázsia ragozó és a nem-afrikai sémi nyelvei közül

az északi finnugor nyelvek?

Erre csak egy kikerülhetetlen bizonyítékom van az, hogy minden későbbi mássalhangzó (hangváltozás) hiányzik belőlük. Hiányzik a B, F, G, Z hang és betű. Hiányzik még a C betű. Nem hiányzik ugyan a D hang és betű, csak viszonylag ritka. De mivel soha nem lehet első magánhangzó, ezzel elárulja, hogy ez meg túl későn érkezett (már nem képezett gyökszavakat).

Nincs tiszta Sz hangjuk, de S sem. Mert az S/Sz-nek a legkorábbi változata érkezett fel hozzájuk, amikor még nem vált szét ez a két hang. Így természesen különféle szavakat sem képeztek.

A "közös" hangot ugyan inkább (görögösen, csángósan szelypített) Sz-nek ejtik, de a szavak vizsgálata arra mutat, hogy S-sel vannak a rokonszavaik más nyelvekben.

Pl. a finn sede = fénysugár, héber soder = elküld, magyar (el)sodor. Még egy: finn soutu = evezés, héber sájit = evezés, magyar sajka.

EZÉRT maradtak a legősibb állapotban. Milyen szempontból a legősibb állapotban?

1. a HANGÁLLOMÁNY szempontjából - jelentős hiány

2. a szóképzésük / nyelvtanuk sok olyan archaikus vonást mutat, ami a héberben is fennmaradt, de a magyarban már nem.

235 GéKI 2015. december 2. 10:43

A klasszikus felfogás szerint, viszont ha egy deci borhoz fokozatosan szódát adunk, akkor a kémiai anyagok aránya csak fokozatosan változik, de alapjában véve mindig ugyanarról a borról lesz szó, bármeddig is növeljük a szóda arányát. A bor nem válik vízzé!

Az vázolt, filozófiai elv szerint a fifikás, finnugrista megvenné tőlem azt a „bort” amelyet úgy készítek el, hogy egy deci Tokaji aszút fölhígítok egy hektónyi ásványvízzel. Hisz az szerinte bor.

Viszont „borhamisító” – felkiálltással, följelentene akkor, ha olyan „bort” akarnék neki eladni, amelyet úgy készítek el, hogy egy deciliter vízhez adnék egy hektónyi Tokaji aszút – hisz az, az előbbiek szerint számára – egyszerű tiszta víz.

234 nadivereb 2015. december 2. 10:39

@GéKI: "A száz szó kiválasztására van egy módszer - Swades - de ezt a finnugrisztika - a Fejes szerint - nem fogadja el – mert amatőr módszernek tartja. "

vö.

@Fejes László (nyest.hu): "Tudtommal Swadesh nem dolgozott a Wikipédián. Azt, hogy valami amatőr mit hord össze, ebből a szempontból lényegtelen."

Szövegértés házi feladat, negyedik osztály.

Ki/mi az amatőr?

a) Swadesh módszere

b) a Wikipédia-szócikk szerzője

c) Swadesh, mert ő írta a Wikipédia-szócikket.

233 GéKI 2015. december 2. 10:24

@Untermensch4:

„ Van egy kosár gyümölcsünk amiből kiveszünk tízet és eme tízből három körte. Ha egyéb gyümölcsökből kevesebb, mint három van közte fajtánként, gondolhatjuk, hogy a kosár főleg körtéket tartalmaz? Milyen módszerrel vettük ki a tíz vizsgálati tárgyunkat a kosárból?

Amint látod a dolog nem így működik.

Arra nincs lehetőség – ez igaz – hogy minden egyes szót megvizsgáljunk, hisz az valóban lehetetlen. A száz szó kiválasztására van egy módszer - Swades - de ezt a finnugrisztika - a Fejes szerint - nem fogadja el – mert amatőr módszernek tartja. De akkor mit használ helyette? Milyen módszerrel választja ki a megvizsgállt szavakat? Erre nincs válasz – csak az, hogy én „kókler” vagyok.

A leírtakból nekem a következő módszer állt össze.

Mielőtt belenéznek a kosárba és elkezdenek válogatni, már tudják, hogy mit keresnek. Uráli szavakat. Kiválasztanak néhányat – azt szépen elhelyezik jól látható helyen – majd a kosarat egy „uráli nyelvek” – feliratú kendővel szépen letakarják, és rámutatnak - ez mind uráli nyelv. Az így kiválasztott szavakat valamilyen módszer alapján, keletkezésük szerint időrendbe szerkesztik, és kijelentik, hogy legrégebbieket örököltük, az újabbakat, meg átvettük – valakiktől. Aztán ezt van, aki elhiszi, meg van, aki nem.

„Nem csak az számít, hogy ősibbek, hanem az is, hogy nem átvétellel kerültek a nyelvbe, hanem öröklődtek”

Mert mit is jelent ez a mondat.

Azt, hogy ha a kiválasztott szavakról akár 80% ban is bebizonyosodna, hogy török eredetű, a magyar nyelv akkor sem lenne török, ha a keletkezés időrendjében az uráli szavak ( 20% ) bizonyulnának „ősibbnek”, és örököltnek.

Így már érthető a vizezett bor hasonlat is. Ha az egy deci bort vízzel hígítom, az akkor is bor marad, - a Fejes szerint - hisz a bor volt korábban az edényben, és ráadásul az a bor ott is marad – nem úgy mint a homeopátiás hígításban. Filozófiai értelemben tehát - hígítás közben - valóban nem tudod megmondani, hogy melyik az a pont, amikor már nem bor. Ezért kellenek, és vannak a közmegegyezéses szabályok. A bortörvény pl. nagyon rigorózus, a borhoz egy pipettányi víz hozzáadása már törvényellenes – attól kezdve az nem bor.

A politika a hatalom gyakorlásának lehetőségét – tehát a győzelmet – az 50% +1 szavazataránynál húzza meg.

A finnugrisztika nem állít fel ilyen számszerű kritériumokat. Ő azt mondja, hogy mivel az uráli nyelv a „legősibb” összetevő – a többi összetevőnek a számszerű aránya az eredet szempontjából lényegtelen.

Szélsőséges esetben ez elmehet egészen addig, hogy egyetlen uráli szó is elegendő a „verdikt” kimondásához, ha azt állítod, hogy az a legeslegősibb szó a nyelvben. Ezt rakjátok ki az ablakba!

Erre mondaná Kohn bácsi – Ügyes!

232 Krizsa 2015. december 1. 22:18

@MolnarErik: Akkor valamennyi finn hasonlítást is találtam (más „finnes” nyelven semmit nem tudok). Előzetes: a finnben nem vált szét az S/Sz páros, de inkább Sz-nek hangzik. Én S-sel írom, ahogy a finnek, de ha akarod, sziszegtesd.

Ez, az (mutató névmás) héber: ze, zu – finn: se = ez, az

így, úgy (idj, udj?) – G/Gy a finnben nincs, de a későn beérkezett D sem lehet első mássalhangzó (vagyis gyök-kezdő) egy szóban.

is (valaki / valami más) – héber is = ember, finn ise = atya, esi = előd (ős). Igazi finnugor szó!

vég – héber pag = vége Nincs G, de G/K-val (a K a régi hang): paukku = durranás.

wolt, wan – finn oli, on = volt, olla = van. Aha, a finnben is le kell venni a szókezdő W-t.

felesleg (több, mint kellene) – finn peelle = fölül, fölé

fia, fiú – héber píja = szájacska (szopós) - a finn pojka = fia, fiú

le – finn luo = -hoz, a közelébe (mint a héber l’-, le-)

nap (sugárzás, égitest) – finn nippu = köteg, nyaláb (sugár), napa = középpont, nappi = gömb

süt – finn süttü = kigyulladó.

Az összes hozzászólás megjelenítése
Információ
X