-
Sándorné Szatmári: Ezt a Wikipédia oldalt hu.wikipedia.org/wiki/Eraviszkuszok úgy vélem érdemes megtekinteni....2024. 10. 04, 08:19 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: Kiegészítő vicc: - "Micsoda 'szír szar szertelen hangszeren' süvölt be...2024. 10. 01, 09:16 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: Arra gondolok a szer szóval kapcsolatosan, hogy a ban/ ben, ról/ ről, tól/ től toldalékok ...2024. 09. 30, 20:30 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @cikk: Felmerült bennem a kérdés, hogy miért őrződött meg a magyar nyelvben főleg pentaton...2024. 09. 24, 15:04 Így jutunk a hétről tízre
-
nasspolya: @nasspolya: Akár jogos, akár nem, ennek tükrében még érdekesebb a cikk. Igaz, a lényegi ta...2024. 09. 23, 02:22 Így jutunk a hétről tízre
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
„...én az ország érdekeit kell nézzem, és ezért a külső tekintély szempontjából az előnyösebb finn-ugor származás princípiumát fogadom el, mert nekünk nem ázsiai, hanem európai rokonokra van szükségünk. A kormány jövőben csakis a tudomány ama képviselőit fogja támogatni, akik a finn-ugor eredet mellett törnek lándzsát.” – mondta állítólag Trefort Ágoston. Vagy mégsem? Az ügy újabb fejleménye.
Korábban már beszámoltunk a töriblog az idézettel foglalkozó posztjáról, illetve arról, hogy Csúcs Sándor állítása szerint a Kortárs meghamisította szavait: ő sosem ismerte el az idézetet hitelesnek. Most elhe taifin rendszeres kommentelőnk a korábbi cikkünkhöz írt kommentjében felhívta rá a figyelmet, hogy a töriblogrra érkezett hozzászólás szerint Kiszely elismerte, hogy maga sosem látta az idézetet:
Alábbi mail feladója Kiszely István antropológus, aki kérdésemre, hogy honnan tudja, hogy Trefort Ágostont kell a finnugrizmus "államvallássá tételével" vádolni, alábbiakat írta:
Kedves Zoltán!
Köszönöm E-mailedet. Nem vagyok "filosz", hanem természettudományos ember, így a társadalomtudomány képviselőitől kapott anyagot általában kételkedés nélkül át szoktam venni. Nálunk a természettudományok világában egészen más a helyzet: keményebb és kegyetlenebb, de egyenes világban élünk. Vagy tudok valamit, vagy nem. Amit nem tudok, arról nem beszélek. Visszatérve kutatásaidra, nagyon örülnék annak, ha megtalálnád ezt az idézetet, de ha nem, akkor magam szívesen revideálom nézetemet és közlöm, hogy mindezt Hary Györgynétől jóhiszeműen vettem át.
Üdvözlettel:
Kiszely István
Ez a levél több kérdést is felvet. Először is, a poszt szerint egy olvasó egyszer már levelezett Kiszelyvel, és neki Kiszely megadta az idézet forrását. Ennek Honti László járt utána, aki ezt írta:
„…A Trefort-idézet lelőhelyét firtató érdeklődésére Kiszely a következő választ adta: »Trefort Ágoston kultuszminiszter ezeket a szavakat 1877-ben a Tudományos Akadémia Egyetemes magyar származási elmélet konferenciáján mondta az akadémiai jegyzőkönyv szerint. Én [azaz Honti] Kiszely közlését készpénznek vettem, és az MTA könyvtára kézirattárának munkatársai kérésére elém tették az MTA 1877. évi jegyzőkönyveit, azaz a következőket: (1) Kisülési jegyzőkönyvei 1877, 1878. (2) Nagygyűlési és elegyes jegyzőkönyvek 1877-1881, (3) Magyar Akadémia Évkönyve XVI. 1877-82.« Trefort állítólagos kijelentésével kapcsolatban sehol semmi nincs, többszöri áttanulmányozás ellenére sem sikerül rábukkannom az ominózus kijelentésre.”
Vajon korábban Kiszely miért nem jelezte, hogy személyesen nem látta az idézetet?
Az oldal az ajánló után folytatódik...
A posztot jegyző DSI Builder további két kérdést is felvet:
1. Hary Györgyné nem volt társadalomtudós, így kicsit érthetetlen az, amit róluk írt.
2. Hary Györgyné nem közölte a teljes idézetet a Valóság című folyóiratban, viszont Kiszely mégis teljes egészében teszi közzé. Honnan vannak a plusz mondatok?
Ehhez hozzátehetjük, hogy Kiszely állításait sosem személyesen közli, és e-mailt vagy levelet sem személyesen ír, illetve honlapján sem teszi közzé álláspontját. (Ellenben az idézet továbbra is ott szerepel, „természetesen” annak jelzése nélkül, hogy hitelessége – különösen DSI Builder posztja óta – erősen megkérdőjelezhető.)
A tisztánlátás érdekében az volna a kívánatos, ha Kiszely azonosíthatóan előállna, és vagy megadná az idézet pontos lelőhelyét, vagy elismerné, hogy annak hiteles forrását ő sem ismeri.