nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Van remény
Komi internetes források nyelvtanulóknak?

Az Orosz Tudományos Akadémia Uráli Részlegéhez tartozó Komi Tudományos Központ képviselői kezdeményezték egy internetes tananyagbázis összeállítását, mely elősegítené a komi nyelv tanulását akár a nyelv beszélői számára is.

Fejes László | 2011. február 14.
|  

A javaslat február 9-én, az Innovációs technológiák a nemzetiségi oktatásban című konferencián hangzott el Sziktivkarban. A fő kezdeményezők Jevgenyij Rozskin közgazdász és Jevgenyij Cipanov nyelvész voltak.

Minden csak pénz kérdése (Tízrubeles a Komi Köztársaság címerével)
Minden csak pénz kérdése (Tízrubeles a Komi Köztársaság címerével)
(Forrás: Wikimedia commons)

Rozskin, aki 2008 és 2009 között a komi nemzetiségi poltikai miniszter első helyettese volt, elmondta, hogy a kilencvenes évek elején a komi nyelv magas státuszt kapott az alkotmánynak, az államnyelvtörvénynek és más törvényeknek köszönhetően. Az államnyelvtörvény 14. paragrafusa kimondta, hogy a közalkalmazottak kötelesek az ügyfeleknek azon az államnyelven válaszolni, amelyen azok hozzájuk fordulnak. A szervezetek megválaszthatták, hogy a két államnyelv (orosz és komi) közül melyiket használják, és megpróbálták bevezetni a komi nyelv használatát az igazságszolgáltatásban is.

„Ugyanakkor valódi kétnyelvűség azóta sem jött létre” – mondta Rozskin – „Egy sor törvénycikk nem lépett életbe, és közben a törvényt módosították is.”
Mint elmondta, a fő probléma ma a köztársaság lakóinak komioktatásával van. „Be kell vezetni a komi nyelv használatát a politikai életbe, a közigazgatásba. De a tanítási módszertan ehhez hiányzik.” Az 1995 és 2000 között, illetve 2005 óta tartott nyelvi kurzusokon mindössze 300-350 közhivatalnok vett részt. „Én magam kétszer vettem részt ilyen tanfolyamon, így meg tudom ítélni a hatásosságukat – nem tanultam meg komiul beszélni” – mondta önkritikusan.

Szintén probléma, hogy a tankönyvek kis példányszámban jelentek meg, jelentős részüket már bemutatóikon szétosztják. „Azok, akik komiul szeretnének tanulni, nem férnek hozzá a tankönyvekhez, sem az elektronikus forrásokhoz. Komiföldön fejlett az internet, az állam egy sor honlapot tart fenn. A hangsúlyt az interneten keresztüli távoktatásra lehetne fektetni. Nem szükséges új multimediális megoldásokat keresni, azt kell megvizsgálni, mink van már, és ezeket az anyagokat integrálni a rendszerbe. Ha az állami támogatással kiadott anyagokra vonatkozó szerződésbe beleraknak egy, a vonatkozó szerzői jogok átadásáról szóló pontot, akkor további költségek nélkül ezek elhelyezhetők a már létező portálokon.”

Jevgenyij Cipanov javasolta, hogy komi írók műveit tegyék szabadon elérhetővé az interneten. Mint arra utalt, a komi kiadványok rendkívül alacsony példányszámban jelennek meg. Egy kötet az előző évben 280 példányban jelent meg, miközben csak a köztársaságban 400 közkönyvtár és 450 iskolai könyvtár van, ahova legalább egy-egy példányt el kellene juttatni. A sztálini időkben még 60-70 kiadvány jelent meg évente. Ma az egyetlen megoldás az lehet, ha a papírkönyvek mellett azonnal a digitális változatok is megjelennek.

A kutató más finnugor államokra hivatkozott, ahol a könyvesboltokban digitális kiadványok is elérhetőek. „Finnországban például kapható a tévében sugárzott finn nyelvtanfolyam CD-n. Vannak CD-n szótárak, melyek meg is vásárolhatóak. Mi három évvel ezelőtt a nemzetiségi minisztériumhoz fordultunk azzal az ötlettel, hogy két számítógépes szótárat állítanánk össze, de az akkori vezetés nem támogatott minket.”
Andrej Csemisev, aki több finnugor nyelvi projekt koordinátora, a szerzői jogi problémákra mutatott rá. „Nálunk Mariföldön hasonló problémák voltak. A Mari Történelmi, Irodalmi és Nyelvi Intézet kiadott egy tízkötetes mari szótárat, de sehol sem lehet kapni. Engedélyt kértünk az igazgatótól, hogy a szótárat elektronikusan szabadon hozzáférhetővé tegyük az interneten, de elutasított minket. Csak a hatóságok nyomásásra adta beleegyezését. Népszerűsíteni kell az új filológiai munkák szabad licenc alatti kiadását.”

Egy résztvevő hozzátette, hogy az Európai Unióban törvény írja elő, hogy az államilag támogatott kiadványokat nem érintik a szerzői jogok, és hogy azokat szabadon hozzáférhetővé kell tenni az adófizetők számára. „Kérjük a Komi Tudományos Központ kutatóit, hogy tegyék szabadon hozzáférhetővé munkáikat” – hangzott el a felhívás az ülés végén.

Forrás

В Сыктывкаре ученые призвали «отдать» коми язык через Интернет народу

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
Még nincs hozzászólás, legyen Ön az első!
Információ
X