-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 30 Talán a "hülye bulldog" is megfelelne a "bántalmazás, kegyetlenkedé...2024. 11. 08, 11:35 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Utána néztem! VAN rá szó! Sikanéria, sikán, sikanírozás. Igaz a szlovákiában élő magyarok ...2024. 11. 07, 23:54 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: @Sándorné Szatmári: Nyilván nem úgy vannak bizonyítva a nyelvészeti összefüggések és törvé...2024. 11. 06, 19:49 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Persze. Csakhogy a nyelvészek a nyelvekkel foglalkoznak. Téged azért n...2024. 11. 05, 21:00 Hat tévhit a magyar nyelvről
-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: Érdemes elolvasni.. mersz.hu/dokumentum/matud__312 ..Tapasztalat az, ho...2024. 11. 05, 20:38 Hat tévhit a magyar nyelvről
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Sokan hajlamosak elintézni annyival a magyar nyelv rokonításának kérdését, hogy a magyar rokontalan, egyedül áll a világban. Ha igazat nem is adhatunk nekik, azt el kell ismernünk: a rokonok száma egyre csökken, és várhatóan csökkenni is fog.
Kedden terjedelmes cikk jelent meg Észtország vezető napilapjában, a Postimeesben a komi nyelv helyzetéről. A cikk szerzője Nyikolaj Kuznyecov Észtországban élő kutató – aki egyébként kitűnően tud magyarul, és az eddigi egyetlen komi–magyar szótár szerzője.
Hiábavaló erőfeszítések
Nem mondhatjuk, hogy semmilyen lépés nem történt a komi nyelv megőrzése érdekében. A peresztrojkát és az azt követő időszakot a nemzeti ébredés korának is tekinthetjük. Bár az akkori lelkesedésnek már nyomát sem találjuk, gyakorlati eredményekről beszámolhatunk. Gyakorlati szinten is támogatják a komi nyelv erősítését, az állam elsősorban tananyagfejlesztést és az ifjúsági projekteket támogatja. A nyelvoktatásban felhasználják a modern eszközöket, léteznek nyelvoktató programok, еlektronikus szótár, mesecédé. Versenyeket, játékokat, fesztiválokat rendeznek, akciók során népszerűsítik a komi nyelv használatát, 2007-től pedig komi rádió is működik.
Mindezek ellenére a komi nyelv presztízse egyre csökkent. A 2010-es népszámlálás eredményei szerint 228 ezer ember vallotta magát kominak (nyolc évvel korábban számuk még 65 ezerrel volt több!), de csak háromnegyedük tud valamennyire komiul. Egy 2003-ban végzett felmérés szerint a magukat kominak vallók 65%-a nevezte a komit anyanyelvének, ők is az idősebb generációkból kerültek ki. A magukat komiknak vallók harmada, főként a fiatalok, orosz anyanyelvűnek vallja magát.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Azonban a magukat komi anyanyelvűeknek vallók semmi mindig képesek használni a nyelvet az élet minden területén. A magukat komiul tudóknak vallóknak 60%-a sem képes a beszéd mellett írni és olvasni is. Érdekes módon itt a legidősebb (55 év feletti) mellett a legfiatalabb (18 és 34 év közötti) korosztály mutatott a jobb eredményeket, míg a 35 és 54 év közöttiek nyelvtudása a leggyengébb.
A komiul valamilyen szinten tudók közül kb. minden ötödik használja írásban is a komi nyelvet. 60 százalékuk állította, hogy életében sosem írt egy levelet sem komiul. Szintén minden ötödik komi vallotta, hogy rendszeresen olvas komi újságot vagy folyóiratot, a felük viszont gyakorlatilag sosem olvas komi nyelvű kiadványokat. A komi nyelvű tv- és rádióadásokat viszont jóval többen követik, a válaszadók 80 százaléka.
A kulcs: az oktatás
A komi beszélőinek száma leginkább azért csökken, mert a szülők egyre kevésbé hajlamosak átadni a nyelvet gyermekeiknek. Még ha mindkét szülő komi anyanyelvű és aktív nyelvhasználó, sokszor akkor is inkább oroszul beszélnek a gyerekekkel. Jellemzőbb ez a helyzet a városokban, orosz nyelvű környezetben, de nem ritkán előfordul tiszta komi falvakban is. Mára szinte normává vált, hogy a gyerekekhez oroszul beszélnek. Nyikolaj Kuznyecov példaként saját esetét hozza fel: saját nővérei és édesanyja is oroszul beszéltek a gyermekéhez, és sokszor kellett őket figyelmeztetni, hogy a gyerek komi nyelvű.
Leginkább a komi nyelvű oktatás hiánya felelős a helyzetért. Egyedül az óvodákban van lehetőség komi nyelvű oktatásra, de nem mindig és nem mindenhol. Gyakran már az óvodában áttérnek az oroszra azért, hogy az iskolában a gyereknek „könnyebb legyen”. Így áll elő az az abszurd helyzet, hogy komi faluban a komi anyanyelvű óvónők a komi anyanyelvű gyerekekhez is oroszul beszélnek.
A komi nyelvet az iskolában nem használják, legfeljebb külön tantárgyként oktatják. 1918-ban még teljesen más volt a nyelvpolitika: akkor az első két évben csakis a komit volt szabad használni, és tanítási nyelvként is végig a komi szerepelt – harmadik osztálytól lehetett tantárgyként oroszt tanulni.
A Komi Köztársaság nyelvtörvénye ma kötelezővé teszi a komi nyelv oktatását, és az iskolákban heti egy-két órában államnyelvként oktatják is. Ezt az oktatási programot azonban orosz anyanyelvűek számára találták ki – a komi anyanyelvű gyerekek azokat az egyszerű kifejezéseket tanulják, melyeket már egyébként is ismernek. Bár elvben van lehetőség arra, hogy a komi anyanyelvű gyerekek – ha nem is sokkal magasabb óraszámban – a tudásuknak megfelelően mélyítsék nyelvi ismereteiket, sok iskolában inkább átálltak az államnyelvi programra, hogy több óra jusson más tantárgyakra. Van, ahol a szülők követelik a komi nyelvórák számának csökkentését, és helyettük inkább az angol- vagy franciaórák számának növelését támogatnák.
Az orosz nyelvű oktatásnak köszönhetően még azok a gyerekek is dominánsan orosz nyelvűek lesznek, akik otthon a komit használják. Az iskolában a komi számukra egy tantárgy lesz a sok közül. Természetes, hogy felnőttként maguk már nem akarják továbbadni a nyelvet. Az egyetlen megoldás az lenne, ha a komit minél magasabb óraszámban, anyanyelvként tanítanák. Emellett nagyon fontos lenne az „etnokulturális nevelés”, azaz a komik nemzeti öntudatának növelése.
Mindez azonban csakis állami támogatással, a szükséges politikai döntések meghozatalával és a hosszútávú projektek véghezvitelének biztosításával lehetne.