Hugyozik a szeme?
Húgy és húgy
Mikor mondjuk, hogy valakinek hugyozik a szeme? Talán amikor sírva fakad? Éppen ellenkezőleg! Az okok távoli korokig vezethetőek vissza...
A magyar anyanyelvűekben általában nagy érdeklődést vált ki, amikor szembesülnek azzal a ténnyel, hogy a régi magyar nyelvben a húgy szó ’csillag’ jelentésben volt használatos. A kérdéshez tartozó további adatok és információk viszont általában összekeverednek, és sok tévedés is közszájon forog. Éppen ezért úgy gondoltuk, jobb, ha tisztába tesszük a dolgokat!
Az egyik közkeletű tévedés az, hogy a két szónak bármi köze lenne egymáshoz azon kívül, hogy azonos a hangalakjuk. Sokakban merül fel az a kérdés, hogy a ’csillag’ jelentésből hogyan alakult ki a ’vizelet’, esetleg fordítva, a ’vizelet’ jelentésből hogyan alakult ki a ’csillag’ (miközben az eredeti jelentés is megőrződött). Bár kétségtelen, hogy a nyelvek történetében meglehetősen furcsa jelentésváltozások is megtörténnek, ezt a két jelentést nehéz lenne összekapcsolni. A két szó hangalaki egybeesése a véletlen műve: ez a véletlen azonban már nagyon ősi lehet, hiszen a két szó már az uráli alapnyelvben azonosan, de legalábbis nagyon hasonlóan hangozhatott.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Egy sor finnugor nyelvben megvan mindkét szó, és a mai napig hasonlóan hangzanak. A permi nyelvekben és a kamasszban a ’csillag’ jelentésűhöz egy képző járult; a szölkupban emellett a magánhangzók is különböznek; a hantiban és a manysiban a magánhangzó különböző (illetve az északi manysiban a ’vizelet’ jelentésűben megvan az -ń-, a ’csillag’ jelentésűben nincs). Mindennek alapján a nyelvészek a ’csillag’ jelentésű szónak a *kuńće ([] kb. kunycse], a ’vizelet’ jelentésűnek a *kuńćɜ alakot rekonstruálják. Az *ɜ egy közelebbről meg nem határozható magánhangzót jelöl, de ebben a helyzetben a rekonstrukció szerint csak *e vagy *a állhatott: eszerint a két szó vagy ugyanúgy hangzott, vagy a szó végi magánhangzójában tért el. Mivel bizonyos nyelvekben a -ń- [ny] hangnak nincs nyoma, pedig az adott nyelv történetére nem jellemző a kiesése, feltételezik, hogy mindkét szónak már az uráli alapnyelvben lehetett -ń- nélküli változata is. A -ńć- hangkapcsolatnak a magyarban meglehetősen szabályos folytatója a gy: ez van meg a hangya szóban (melyet szintén *kuńće formában rekonstruálnak), illetve a lágy, légy, magy(ar), agyar szavakban.
A két szónak tehát ugyanúgy nincs köze egymáshoz, mint a vár főnévnek és a vár igének, vagy a fej főnévnek és a fej igének sincs. Valószínűleg az is csak a véletlen eredménye, hogy az uráli alapnyelvben hasonlóan hangzott a két szó – persze azt sem tudjuk kizárni, hogy ugyanazon jelentésből fejlődtek valamilyen furcsa módon.
Forrás: Wikimedia Commons / Klarson87
A két főnév hasonlóságából ered, hogy hasonló alakú igék is létrejöttek. A hugyozik így nem csupán ’vizel’ jelentésben volt használatos. A nyelvjárásokban előforduló hugyozó szemű nem azt jelenti, hogy ’síró, könnyes szemű’, mint gondolhatnánk, hanem az ellenkezőjét: ’mosolygó, csillogó szemű’. A hugyozik a szeme sem azt jelenti, hogy ’könnybe lábad a szeme’, hanem azt, hogy ’hamiskásan ragyog a szeme’.
Végül egy helyesírási érdekesség. A magyar helyesírás szabályainak szótári része nem tartalmazza sem a húgy, sem a hugyozik szavakat, csupán a húgyhólyag és a húgyhólyagtükrözés fordul benne elő. A magyar helyesírási szótár ezt csak a húgykőzúzás és a húgysav szavakkal egészíti ki. Ezek mint szakszavak nyilván méltóak voltak arra, hogy e szótárakba bekerüljenek. A húgy és a hugyozik viszont szerepel az Osiris Kiadó Helyesírás című kiadványának szótárában.
Hozzászólások (89):
Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
1
Pistabátyám
2013. augusztus 30. 16:07
Azért mégiscsak van különbség, de lehet, hogy az Akadémiai Helyesírási Szabályzatban nincs benne. Hajdanán, az 50-60-as évek fordulóján valamikor, a Barcsay utcában, megboldogult osztályfőnökünk és magyar-angol tanárunk, Dr. Márki János úgy tanította /sok minden más mellett amit más magyartanárok nem tanítottak, talán ha Dr. Bada Gyula, szintén a Madách gimnázium volt magyartanára, akit ugyanolyan kaliberűnek ismertem, mint Márki dr-t/, hogy a vizeletet jelentő szót hosszú, a csillagot jelentőt pedig rövid u-val kell írni egyes szám, alanyesetben is. A csillag jelentésű szóval még a közelmúltban - talán 3-4 éve - is találkoztam, Göncölhugy szókapcsolatban. Másrészt Toroczkai Wigand Ede, nem emlékszem már, hogy az Öreg csillagok, vagy a Cserényes házak, című székely tájnyelven írt rövidke szösszeneteiben is rövid u-val írta a Kaszásshuggya szót. /ezt ugyan nem tudtam leellenőrizni, mert könyvtáram egy része még dobozokban van költözés után/ de 99.999 %-ig biztis vagyok benne.
2
Sultanus Constantinus
2013. augusztus 30. 16:13
"persze azt sem tudjuk kizárni, hogy ugyanazon jelentésből fejlődtek valamilyen furcsa módon."
Végül is miért ne, a húgy is csillog a fényben. :D
3
Krizsa
2013. augusztus 30. 16:33
Már leírtam: Krizsa 2013. március 22. 08:20 Ősi szavak nyomában című Nyest cikkalatt olvasható, ma is legfölül van, vagyis - természetesen - válasz nélkül:
Mivel magyar folyó és patakneveket régen "ügy"-nek is neveztek - és erre van példa ma is: Fekete-ügy (Románia területén),
s mivel az ügy az ÜDE, ÜDV szavak szinonímája volt, az ábrándos (amatőr) etimológia az, hogy úgymond "szégyellték" húgynak nevezni a csillagot, s ez téves.
A húgy = víz és "égi víz" -S NEM CSILLAG.
A húgybanéző = egekbe néző, a Kaszahúgy pedig az égi Kasza.
Magyarázat: az emberek számtalan mondában (s a Bibliában is) az eget is víznek tartották. Annál is inkább, mert onnan jön az eső.
Szóval aki a "folyó ügyeit intézi" az nem csillagoz, hanem hugyoz.
A H több nyelvben és sok mindenről lemaradt...
Az ebben a cikkben megálmodott hugyos szemű: mosolygó álközmondás pedig mondvacsinált, nem létezik.
***
A vár(akozik) és a vár(erődítmény) szintén nem véletlen szóegyezések, hanem közös ősi értelmük van: elbarikádozva vár az ellenségre.
A fej főnév és a fej-(i a tejet) is összetartoó értelműek.
A lágy és a légy (rovar) - természetesen - ugyancsak összetartoznak.
"Szölkupék", vagyis a finnugorászok kucséja (kunsztjai) pedig már 150 éve uncsi...
4
Diczkó
2013. augusztus 30. 19:41
@Pistabátyám:
"Kaszásshuggya"
- Hosszú GY-vel? Akkor HUDJA, azaz HOLDJA. Máskülönben HUGYA, úgy, mint AGYA, ÜGYE, ... Ugye?
5
Diczkó
2013. augusztus 30. 21:40
Fejes László (nyest.hu):
"A két szó hangalaki egybeesése a véletlen műve: ez a véletlen azonban már nagyon ősi lehet, hiszen a két szó már az uráli alapnyelvben azonosan, de legalábbis nagyon hasonlóan hangozhatott."
- Nektek minden véletlen, amit nem tudtok.
Mivel magyarázod, hogy a nem uráli görög nyelvben is megvan ugyanez a jelenség, ráadásul a hugytól egész másképp hangzó szavakkal?
OURON ’vizelet’ - OURANOSZ ’égbolt’
"Bár kétségtelen, hogy a nyelvek történetében meglehetősen furcsa jelentésváltozások is megtörténnek, ezt a két jelentést nehéz lenne összekapcsolni."
- Hát, nem mondom... Mit kapok, ha megfejtem?
6
Pesta
2013. augusztus 30. 22:27
„Segítség, lehugyoz a fa!"
(Ha már a fenti illusztráció is hasonlóan értelmesre sikerült....)
7
szigetva
2013. augusztus 30. 23:37
@Diczkó: (1) az "úranosz" nem csillagot jelent, hanem égboltot (ahogy írod), (2) mindkettő egy "csöpög, nedves" jelentésű ieu. tőből származik.
8
Krizsa
2013. augusztus 31. 01:01
@Diczkó: Mindkettő az ŰR fogalomból származik (csak ü ott nem volt), tehát ur. Világos, hogy a görögbe is szomszédból került át (s latin még nem volt).
A héber ore = átönt, kiürít. A magyar is ürít (urin-t, vizeletet).
Ebben a felfogásban az égbolt nem víz, legalábbis nem azzal volt telítve, hanem ÜR-ES.
Bocsika, ha pont ezt akartad mondani, ami valószínű.
Az "ieuáüo" meg a hasonló csacsihangok...:-)).
9
Pistabátyám
2013. augusztus 31. 07:16
Kedves Diczkó! Nem én írtam így hanem Toroczkai Wigand Endre!
Ő pedig biztosan tudta, hogy mit ír. Ez egy részleges hasonulás írásban is jelölve /fonetikusan/. Először hallgass sokat, erdélyi embereket - főleg székelyeket, vagy mezőségieket, de akár kalotaszegieket vagy küküllőmentieket is - beszélni és akkor majd értelmezni tudod a hosszú gy-t /Kaszás hugyja ~ huggya/
10
Pistabátyám
2013. augusztus 31. 07:18
11
Janika
2013. augusztus 31. 11:52
Az angolban is elég hasonló:
urin - vizelet
uran - bolygó neve
És még ott az Ural, mint hegység, és az urológus.
Az urali nyelvekrol nem.is beszélve :-)
12
Sultanus Constantinus
2013. augusztus 31. 13:18
Egyébként annyiban vitatkoznék, hogy bármely két jelentést össze lehet kapcsolni valamilyen úton-módon, így a jelentések távolsága nem eléggé erős bizonyíték. Lehet, hogy a finnugor nyelvekre ez nem igaz, ezt nem tudom, hozzájuk nem értek. De az újlatin nyelvekben van nem kevés példa egészen elképesztő jelentésváltozásokra bizonyítottan azonos eredetű szavaknál. A jelentésváltozás egyik furcsa - de ezekben a nyelvekben egyáltalán nem ritka - módja az, amikor egy kifejezés egyik eleme önállósul az egész kifejezés jelentésében, vagy éppen egy másik szó jelentését viszi tovább. Egyik legtipikusabb példa a latin "nulla res nata" (accusativusban "nullam rem natam"), vagyis 'semmiféle született dolog', azaz röviden "semmi". Ebből a francia (rien) és a katalán (res) a 'dolog' szó jelentését vitte tovább abban az értelemben, hogy 'semmi', a spanyol (nada) pedig a "nata", azaz 'született' szót. Na most ha ez nem lenne dokumentálva, mert mondjuk a latin nem lett volna írott nyelv, akkor ki a fene tudná ma megmondani, hogy a 'született' és a 'semmi' szó hogy jött össze egymással? Nadie, tehát senki.
13
Janika
2013. augusztus 31. 23:36
@Antiszociális Nyelvészkedő: igazad lehet. A trafikos cikkben van erre egy jó pelda:
tabak: dohány
trafik: árus, forgalmazó
tabak-trafik: dohányárus
Hozzánk már csak a trafik jutott el dohányárus jelentéssel.
Vagyis a trafik szó átvette a tabak jelentést is.
Míg az angolban forgalom lett a jelentése.
És már van trafikárus, trafikbolt szavunk is :-)
14
Sultanus Constantinus
2013. szeptember 1. 11:09
@Janika: Hát igen. :)
Ja, azt elfelejtettem megmagyarázni, hogy a nadie 'senki' pedig a latin "[homines] nati", 'született emberek' kifejezésből jön, eredetileg "nadi" volt, a szó végi -e szerintem az alguien (< aliquem) 'valaki' és quien (< quem) 'aki' analógiájára járult hozzá.
15
Diczkó
2013. szeptember 1. 11:21
16
Sultanus Constantinus
2013. szeptember 1. 11:29
@Diczkó: Hát én nem vagyok itt szerző vagy bennfentes, de ha javaslod a Szerkesztőségnek, biztos írnak róla.
17
Diczkó
2013. szeptember 1. 15:54
@Antiszociális Nyelvészkedő:
"Hát én nem vagyok itt szerző vagy bennfentes, de ha javaslod a Szerkesztőségnek, biztos írnak róla."
- Javaslom. De amit csak te tudsz, azt nem írhatja meg más. Nem ismerem a rendszer működését, de szerintem nem dőlne össze a világ, ha hagynák, hogy te írd meg azt a cikket.
18
Sultanus Constantinus
2013. szeptember 1. 17:10
@Diczkó: Köszönöm a megtiszteltetést, de tényleg nem rajtam múlik. Azt javaslom, hogy írj a "szerkesztoseg (kukac) nyest.hu" címre, ha engem kérnek meg rá, írok róla szívesen, de nem hinném, hogy pont én lennék nekik erre a legmegfelelőbb.
19
mederi
2013. szeptember 6. 10:14
Szerintem a "hugy" "olvadó jégből származó víz" értelemben összehozza a csillag és a vizelet jelentésének egybeesését.
A régi hiedelmek szerint az éjszakai eget "fekete lepel borítja" (fennmaradt szólás: "az éj leple alatt .."), melyet "jég ékek szegeznek" az égboltra, ezek a csillogó csillagok, melyekről talán azt gondolták, hogy ha elolvadnak, akkor hullik le az éj leple..
Ma is mondják, hogy "megnyílnak az égi csatornák" mikor esni kezd az eső -hasonlóan mint a pisilő ember esetén- először csak "csöpög", aztán "csurog", majd "dől"..
Ma is értelmes mondatunk:
HIGGY, HOGY, HUGY (olvadó, melegedő jégből származó (nem egészen tiszta) víz, mely olyan mint a pisi), HAGY, HEGY(et)!!
Sajnos ma is aktuális ez a mondat, mert nem tudjuk mikorra fejeződik be, de elkezdtek a jég sapkák olvadni, ezért sok ma száraz vidék kisebb hegyekkel is, víz alá kerülhet..
20
Janika
2013. szeptember 6. 13:07
A cikkben ez olvasható: "Az egyik közkeletű tévedés az, hogy a két szónak bármi köze lenne egymáshoz azon kívül, hogy azonos a hangalakjuk"
Erre próbálnak meg cáfolatot, példákat hozni a "kapcsolat keresők" Amiket írnak az a nyelvészet szempotjából pusza találgatás mivel amire nincs bizonyíték nem tudják, (nem lehet) tudományosan elfogadni. Szerintem bárki képes bármely két szó(kifejezés, gondolat) között kapcsolatot találni ha nagyon akarna. Mégcsak a szólakanak sem kell hasonlítani. De ettől az még nem lesz bizonyított.
Mint ahogy bármely két szám között is lehet, amit aztán a számmisztikusok előszeretettel ki is használnak.
A nyelvészek ezzel szemben a sündisznóállás másik oldalára helyezkednek (vagy inkább kényszerülnek). Kénytelenek azt mondani hogy mindeki téved, aki nem tud bizonyítani, különben elszabadulna a pokol és a tudományos vizsgálódás délutáni bohóckodássá alakulna.
Emiatt ilyen a nyelvészet megfogalmazása hogy amire nem találnak bizonyítékot (adatolás, hangváltás, stb) azt egyből tévedésnek, a véletlen művének tekintik. Pedig pusztán arról van csak szó, hogy nem ismerjük a választ, de ezt nagyon ritkán mondják ki, azt is csak "halkan".
De gondoljunk bele, ha ezt írták volna, ami egyébként az igazsáégot leginkébb lefedi:
- A kétféle húgy között nincs bizonyítható kapcsolat.
ezt már valaki így adná tovább:
- A nyelvészek nem tudják bizonytani a kapcsolatot.
majd tovább:
- A két szó között nem tudják kizárni a kapcsolatot
- A két szó között lehetett kapcsolat
- a két szó között valószínűleg lehetett kapcsolat
- a két szó között valószínűleg VOLT kapcsolat
- a két szó között VOLT kapcsolat
- a két szó között BIZTOSAN VOLT kapcsolat
Egy túlbuzgó újságíró kevesebb lépéssel is eljuthat ie.
Eljutottunk a másik végletbe. Ezt csak úgy lehet megelőzni, ha kategorikusan nem fogadunk el semmit, ami nem bizonyított. Inkább ráfogjuk a véletlenre (bármit is jelentsen ez), mintsem homályosan fogalmazzunk. Olyan mint a dominósor, ha az első ledől, eljutunk a végére.
Továbbá mindkét oldal gyakran összemossa a
1. "nincs bizonyítható kapcsolat"
2. "bizonyított hogy nincs kapcsolat"
fogalmakat.
itt pl ezt írták: "közkeletű tévedés ". Ez csak akkor lenne igaz, ha 2. eset állna fenn. A cikkből kiderül azonban hogy az 1.-el van dolgunk, azaz maximum ezt írhatnánk le: "közkeletű vélekedés".
21
Krizsa
2013. szeptember 6. 14:04
Állítás: Bár a mássalhangzókra (csak a mássalhangzókra:-)))vonatkozó hangváltozások igazak, helyesek és valósak,
a hivatalos nyelvészet HANGTÖRVÉNYEI, úgy, ahogy vannak: kóklerság.
Olyan mondvacsinált, hajuknál fogva előrángatott "szabályok", amiknek a tudományhoz közük nincs.
Bizonyítás: az ú.n. hangtörvények kizárólag csak a kelta-leszármazott nyelvekre működnek jól.
Ennek az az oka, hogy az Európát délfelé, a Földköziig, majd az Atlantinál felfelé körbejáró és mindenhol telepeseket hagyó őskelták
A SAJÁT RÉGEBBI NYELVÜK kolonnákra telepedtek vissza.
DE ÚGY, hogy a körbejárások alatt (valszeg 2-3-szor is megtették, nemcsak egyszer) felszedték az újonnan megjelenő rokonhangokat.
Tehát csórikáim többször, több helyen, többféle újdonsággal lepték meg és tupírozták fel a saját ősnyelvüket.
És igen, szerintem "titokzatos", "ma sem tudjuk kik voltak valójában" rómaiak nagy része szintén vándor-kelta volt.
Csakhogy ott már jelen voltak etruszkok, és azok már nem kelta-ősök. A szomszédban meg ott voltak a héberek, azoktól vettek át... még többet, mint el mernéd képzelni. Vagyis pont emiatt nem hasonlítod a latin a héberhez, istenőrizz:-).
Tehát délen már erősen érvényesült az afro-sémi hatás, főleg, ha az ismeretlen eredetű rómaiak ezúttal már nemcsak átszaladtak a térségen. Így aztán a hangtörvények - sajnos - már a latinnak sem fogadnak szót mindenben.
A hivatalos nyelvészet SEMMIT NEM TUD arról, hogy a hangváltozásoknak MI AZ OKA? A gyöknyelvészet ismeri az okot.
Arról sem tud, hogy melyik újabb hang kb. hol és mikor jelenhetett meg. Nem is tudhat, mert a Z/Zs, Ö és Ü hangon kívül az összes többi sokkal régebben jelent meg, mint az indoeurópai LÁTÓHATÁR. A mindössze 6000 év.
A gyöknyelvészetnek azonban nem kifogásokat keres, hogy mit és miért nem lehet vizsgálni, mert a nemakarásanak...
A gyöknyelvészet statisztikai módszert alkalmaz és megállapitja a rokonhangok megjelenésének körülbelüli idejét és geográfiai helyét is.
A hangváltozások rokon-nem rokon (az egész rokonságolás csak zagyvaság) - BÁRMELY két nyelv között működnek.
CSAK AKKOR nem működnek, ha az egyikben egyáltalán nincsenek is meg az újabb hangok. Mint pl. a finnben... ez volt a legjobb vicc!
S ez még mind semmi: a hangváltozások bármely AZONOS nyelven belül is működnek. Tehát a magyar mindenesetre rokona önmagának. A héber a hébernek, stb.
S pont amiatt, hogy egyetlen nyelven belül is működnek... az egyetlen szerteágazó, nagy nyelvcsaládot, az őskelta-újabb kelta-mégújabb kelta nyelvrokonságot híven bebizonyítják.
Mást nem.
22
Pistabátyám
2013. szeptember 7. 11:59
Kedves Diczkó! Úgy látszik, a szövegértéssel van némi bajod. Megírtem, hogy ez egy részleges hasonulás, fonetikusan, azaz írásban is jelölve. Lásd: hu.wikipedia.org/wiki/erpatak. Lassan mondom /írom/, hogy értsd! K a s z á s h u g g y a / k a s z á s h u g y - j a /
23
mederi
2013. szeptember 8. 10:59
"Mikor mondjuk, hogy valakinek hugyozik a szeme?" A fő gondom az, hogy nincs is ilyen szólás-mondás a "szótáramban"!!:(-
Van a meglétére valamilyen írásos bizonyíték?!
A huncutul hunyorgó (NEM HUGYOZÓ!!) szerelmes szempár annál közismertebb..
Egyébként egy másik magyarázat, aminek szintén van történeti háttere a "húgy" (vizelet) szóra, az a zsup és nádfedeles házak tetejéről lecsurgó (esőben, és hóolvadáskor keletkező) víz (eresz csatorna nem lévén..).
Késztetés-eredmény párban:
*hú(s)zta// *hud(t)a, *hutta, húdj (húgy)
("huta" mint kunyhó)
24
Olman
2013. szeptember 8. 11:27
@mederi:
Az Új Magyar Tájszótárban szerepel:
"hugyozik a szeme" 'hamisan ragyog a szeme'
"hugyozó szemű" 'mosolygó szemű'
Viszont elég zavaros, hogy az egyik esetben a szólás hamisságot, a másikban pedig örömöt fejez ki...
25
Krizsa
2013. szeptember 8. 12:50
Inog az indo-finnugor kártyavár. Nyilvánvaló, hogy Új Műtájnyelvi Ügy-ről van szó.
A magyar vízneveket ügy-nek is hívtak és ma is van ilyen: Fekete-ügy (üde, üdv, üdít). A húgy, ügy, vagy ügyek a régi magyarban kisebb vízfolyás, patak neve volt.
A héber ud-im = a túlél-ők: akik a forróságban időben találtak vizet:-).
Lásd pl.: Kiss Lajos: Folyóink nevének eredete.
Aminek semmiféle következménye nincs, azt mindig megteszik.
26
mederi
2013. szeptember 9. 08:42
@Antiszociális Nyelvészkedő:
Engem elgondolkoztat, hogy ha az idők folyamán jelentősen megváltozhat szavak jelentése (ami az újlatin nyelvek esetében szerinted "dokumentált") van-e értelme annak, hogy a feltételes módot elhagyják egy rekonstruált alapnyelvi összehasonlításon alapuló nyelv rokonítás mellől, különösen akkor, ha a nyelvileg korai időszakokban akár egész mondatokat is jelenthetett egy mai értelemben vett szó, amely esetleg már maga is "mondat hasadásból" született.
Ilyen alapon egy "alap mondatokból" (mai értelemben vett szavak) álló "alapnyelvet" is joggal feltételezhetünk, amely szerintem jócskán elbonyolítaná a nyelvészek munkáját, és jelentős irányváltást is eredményezhetne.
A családfa modell helyett talán valóban egy "háló rendszerű" nyelvkapcsolati rendszer alapú kutatási irány mutatkozna célravezetőnek, ami sok meglepően -fizikai értelemben- távoli nyelvet tudományos alapon rokoníthatna...
27
Diczkó
2013. szeptember 9. 09:06
28
Pistabátyám
2013. szeptember 9. 16:38
Diczkó!
Hiába magyarázom, nem érted! Olvasd el még sokszor, amit írtam!!! Sokadikra talán megérted! Azért megpróbálom mégegyszer /többször nem!/ megmagyarázni. Ha hiszed, ha nem, van olyan, hogy írásban is jelölt részleges hasonulás, és van fonetikus írásmód is! Ez olyan, mintha a /nagy/nénje szót fonetikusan /a tájszólást érzékeltetve/ /nagy/nénnye formában írnánk. A tájnyelvekben elég sűrűn előfordul, hogy a határozóragokat teljes formában ejtik és így is értelmezik. Pl. : kézvel, és nem kézzel, fűrészvel, és nem fűrésszel, de a konkrét estre vonatkozóan tehenje /tehennye / és nem tehene /itt külön felhívom a figyelmet, hogy sok vidéken a tehén nem tehén, hanem tehen/. Jó lenne e tehenet eladni= jó lenne, ha elkelne a tehen. /Heves megye, Erdély, nyugat-Magyarország/ A köznyelveben, ha használnánk, így íródna: Kaszáshugyja, hangzana: Kaszáshúggya . A Tihanyi Alapítólevél és a Halotti beszéd óta nagy utat járt be a magyar nyelv /Bár kisebbet, mint az angol, az angolok az eredeti Shakespearet már nem értik, de mi a Halotti beszédet, a nyelvújítás ellenére, ha sokan üggyel-bajjal is, de megértjük/. A nagy út ellenére, tájszavainkban beszédmódban különféle tájain a Kárpát-medencének, sőt azon kívül is /csángók!/ sok-sok régiséget megőriztünk. Sokan azonban ezt nem is tudják ügyet sem vetnek rá, és csak az erősen rontott Budapesti nyelvet ismerik, sőt sok vidéki Budapestre költözve, szégyenli és tudatosan elfelejti gyönyörű eredeti nyelvét. Bár magam többféle tájszólást anyanyelvi szinten beszélek, mert volt alkalmam már gyermekkoromban is megtanulni. Ezek között az első a tiszántúli, felső-tiszai, és ma is "ídes zene a filemnek", ha hallok valakit így "beszílni". Te bizonyosan budapesti vagy, vagy ha nem is innen származol, a felejtők csoportjába tartozol. Ezzel a magam részéről a vitát lezártam, többé nem válaszolok. Sikeres magyar nyelvtanulást kívánok!
rés a megfelelő helyen, már másnap ezt használom, mert
29
Diczkó
2013. szeptember 9. 23:11
@Pistabátyám:
Aranyos Pistabátyám!
Aggyon Isten jó egésségët nekëd!
30
Pistabátyám
2013. szeptember 12. 08:00
A jókívánságot pedig illik megköszönni! Még akkor is ha eddig óromná' fogva vezetté'! Úgy tettél, mintha nem értenél, pedig igen! Köszönöm a jókívánságot!
31
mederi
2013. szeptember 12. 08:28
@Pistabátyám:
Úgy gondolom, nem a csillagokat nevezték "huggy"-nak, hanem a csillag képet.
A "Nagymedve" és a "Fiastyúk" hallatán sem gondolja senki, hogy valaha a csillagot "medvé"-nek, vagy "tyúk"-nak hívták volna!!.:)
Nagyon tetszik a "Kaszáshugyja"/ "Kaszáshuggya" magyarázatod!..:)
32
Pistabátyám
2013. szeptember 17. 19:21
Kedves Mederi! A hugy szó önmagában csillagot jelentett, de össszetételben csillagképre is használták. A Göncölhuggya, Kaszáshuggya, ilyen eset, de az Esthugy - Esthajnalcsillag, Vénusz - már kifejezetten csak egy csillagot jelent. Ld: Google, "Húgy mint csillag". Bár szerintem helytelenül hosszú ú-val. /Lám ez a helyesírási program sem ismeri a szót!/ Az orvosi nyelv a XVIII-XIX. században alakult ki és meglepően sok régi kifejezést őrzött meg magyarul is. Szerintem a hugysavnak sincs sok köze a vizelethez, mert káros hatása a vérben való megjelenéskor jelentkezik és azért ez a neve, mert hosszúszárú csillag alakban kristályosodik, és főként a kis ízületekben kicsapódva, kristályosodva szúró fájdalmat, későbbi stádiumban köszvényt okoz. Örülök, hogy tetszett a szómagyarázatom.
33
benzin
2013. október 2. 11:41
hugy-hunzs
lágy-lanzs
agyar-anzser
mindez az észak kaukázusi nyelvekből származik.
34
Diczkó
2013. október 3. 11:49
@benzin:
Ha nem egyeztethető össze a finnugor elmélettel, akkor ne csodálkozz rajta, ha csend a válasz!
Kicsit bővebben, milyen nyelvekről is van szó?
35
Pierre de La Croix
2013. október 3. 12:24
@Diczkó: Hát igen, a finnugor nyelvészeknek köszönhetőek a háborúk, a kommunizmus és a nemzetiszocializmus, a holokauszt, a Bilderberg csoport, a nyári jégeső és a tavaszi hó, sőt még hogy a 98 éves Kovács néninek, utcai szomszédunknak a haját a festék is égővörösre festette a fodrász a haját. Nem néztem utána sehol, de bizti, mert valaki belinkelte.
:))
36
Fejes László (nyest.hu)
2013. október 3. 13:15
@Diczkó: „Ha nem egyeztethető össze a finnugor elmélettel, akkor ne csodálkozz rajta, ha csend a válasz!”
Érdekes logikai problémát vet fel ez a kérdés. Mivel „finnugor elmélet” nincs, kérdés, hogy minden állítást úgy kell tekintenünk, mint ami nem egyeztethető össze vele, vagy inkább úgy, mint ami összeegyeztethető vele. A nemlétező „finnugor elmélet” nemlétezőként ugyanis nem állít semmit, aminek ellent lehetne mondani. Igaz, olyat sem, ami egyezne vele. Hiába, bonyolult dolog ez a tudomány...
37
Diczkó
2013. október 3. 14:28
@Pierre de La Croix:
Én ilyeneket nem mondtam. Irgum burgum!
@Fejes László (nyest.hu):
Benzin hozzászólása nektek szól, nem nekem. Gondolom, meg kéne magyarázni, vagy el kéne vetni ...
"Mivel „finnugor elmélet” nincs, ..."
- Az áldóját! Akkor engem becsaptak. Óromnál fogva vezettek. Ezek szerint se finnugor őshaza, se Levédia, Kazár ország, Etelköz, honfoglalás? Ez mind nincs?
És a finnugor fanevek, meg a féltucat iráni jövevényszó? :) Ez mind nem számít semmit?
38
Krizsa
2013. október 3. 14:46
Mi van a magyar "kisebb vízfolyás" nevekekkel, ami ÜGY volt? Nem én találtam ki, ez dokumentált.
Ma: Fekete-ügy - Romániában. S ez az üde - O/U/V triász - üdv.
39
Pierre de La Croix
2013. október 3. 15:02
@Diczkó: Írtam, hogy te ezt írtad? Nem. De fogadd el, mert ha nem, akkor a "finnugor-elmélet" szekértolója vagy. (Ti.: beír valaki - pontosan 3, azaz három - "szórokonítást", amik közül az egyik - szerinte - magyar, másik három pedig egy - nem is egy, hiszen észak-kaukázusi nyelvEKről ír - nem írja honnan veszi őket, melyik nyelvből stb. - és első mondatod, hogy a finnugor nyelvészet nem foglalkozik vele. Ebben igazad van, mert nem foglalkozik ma már - szándékosan és érthetően - sem a maori-magyar, sem az eszperantó-magyar, sem a marsi ügyibügyi nyelv hasonlításával sem. Nem mellékesen azt sem tudod hogy mivel foglalkozik.)
@Krizsa: Mi lenne? Semmi.
40
Fejes László (nyest.hu)
2013. október 3. 22:07
41
Diczkó
2013. október 3. 22:26
@Pierre de La Croix:
"Írtam, hogy te ezt írtad? Nem. De fogadd el, mert ha nem, akkor a "finnugor-elmélet" szekértolója vagy."
- Írtam, hogy nem vagyok? Ellenkezőleg. Csak más volt a hasonlat:
"Egy irányba kéne eveznünk, emberek! Ha már egy hajóban vagyunk..."
www.nyest.hu/renhirek/mire-jo-a-nyelvrokonsag?comments /29
"és első mondatod, hogy a finnugor nyelvészet nem foglalkozik vele. Ebben igazad van, mert nem foglalkozik ma már - szándékosan és érthetően - sem a maori-magyar, sem az eszperantó-magyar, sem a marsi ügyibügyi nyelv hasonlításával sem."
- Ez nem marsi, hanem manysi! Ha ügyibügyi lennél, észrevehetted volna, hogy a példák (ha egyáltalán léteznek) egybeesnek az obi ugor alakokkal.
hugy-hunzs - manysi χuńś- 'vizel,'
lágy-lanzs - manysi lańśəŋ 'meleg'; lańsiŋ 'lágy'
agyar-anzser - manysi ańśėr 'agyar'
Ez pedig azt jelenthetné, hogy a "nem létező finnugor elmélet" szerinti ugor szétválás a Kazár országi állomásunk előtt még nem következett be.
Ha ez sem érdemel figyelmet, akkor mi?
42
Fejes László (nyest.hu)
2013. október 3. 22:38
43
Diczkó
2013. október 4. 09:44
@Fejes László (nyest.hu):
"Ha már hülyeségeket beszélünk ..."
- NE beszéljünk hülyeségeket! Főleg, ha állásban vagyunk.
"HA bármi bizonyítaná, hogy ezek kaukázusi nyelvekből származnak (amelyeket akkor is a Kaukázusban beszéltek...)"
- Ilyet nem írtam. Egyáltalán miből veszed ki, hogy ezt gondolhattam? Ugor szétválásról volt szó.
Amire gondolni lehet ilyenkor, az a szavárdok története. Ezt lehetne kitárgyalni, ha volna kivel, ha Benzin el nem inalt (illant) volna.
44
Pierre de La Croix
2013. október 4. 10:37
@Diczkó: Jó legyen vénuszi, ha már fennakadtál ezen.
(Még mindig nem érted, hogy mire akarja a nyest és én is felhívni a figyelmedet: bármelyik, ismétlem BÁRMELYIK két nyelvből lehet három - vagy kicsit több, mondjuk 5-10 - hasonló szót egymás mellé rakni úgy, hogy jelölöm az IPA-val és mellékelem a kiejtést, még akkor is, ha tudjuk, hogy soha a büdös életbe - elnézést kérek a kifejezésért a szerkesztőktől, de szeretném ha megértené - semmi közük sem volt egymáshoz. Pl.: eszperantó - szan (busman) nyelv. Itt pedig belinkelt valaki három szópárt úgy, hogy egyik párról nem is tudjuk, hogy melyik nyelvből származik, milyen átírásban szerepel, hogyan képzik stb. Olyan finomságokról, hogy ki, mikor és hol gyűjtötte, esetleg egy kis szótörténet is kellene stb.
DE te az első mondatban azon nyígsz, hogy a finnugorok nem foglalkoznak vele? Mert mordizomadta, biztos igaz, ha nem törődnek vele.
Nézd, ezek alapján egyetlen tudós sem foglalkozna vele, mert komolyabban van alátámasztva az is, hogy a Föld lapos.)
Amúgy egy rossz hír a végére: Manapság az a történészek véleménye, hogy szavárd magyarok nem léteztek, ez egy 19. századi konstrukció, amely egy több évszázaddal később élt örmény szerző krónikájának tudatos félreértelmezése és Julianus útjának "újrafelfedezése" váltott ki. Lényegében egy örmény (vagy valamely kaukázusi törzs, nemzetség), amely nevének jelentése az, hogy aszfalttavak környékén élő (a magyar szót csak a 19. században ragasztották hozzá a magyar irodalomban, azóta is csak így emlegetik).
45
Krizsa
2013. október 4. 12:45
@Pierre de La Croix: Soha a büdös életben? ez így nem igaz, de 4-5000 éve már semmiféle földrajzi kapcsolata nem volt a magyarnak az ókori akkáddal,
s az azóta is létező arámmal-héberrel. Egészen biztos.
Mégis többezer szóra terjed ki a közös magyar-héber mássalhangzó vázak által "kitermelt" / s egyben hasonló értelmű szavak áradata-adattára. TÖBBEZER. Az I. sem segít, többezer. S ez még az újkorinak tekintett mezőgazdasági, állattenyésztési fogalmak tömegét is magában foglalja.
Ezen nincs mit vitatkozni, mert a szavak - tények Többezres véletlenek pedig nem léteznek.
Tehát az indoeurópai nyelvészet tudottan, szándékosan (a probléma ismeretében) nem veszi figyelembe a közelkeleti nyelveket semmiféle összehasonlításban - az eurázsiai nyelvek kialakilásának kérdésében.
Ha figyelembe venné (de pont ezt akarják 150 éve elkerülni), kiderülne, hogy a magyar NEM szigetnyelv a térségben.
S hogy a magyarnak a legközelebbi nyelv és egybe a népnek is genetikai "testvére" - a közös KM nyelvben rejlik.
S a genetika ezt már bebizonyította.
Teljes nyelvcsere? Meséld a meseórán. Seholsemvolt magyar őshaza? Semmiféle bizonyíták nélkül?
Ebből csak annyi igaz, hogy ahogy elmentek a láncragozó nyelvűek a KM-ből Ázsiába, úgy visszafelé is áramlottak számtalan törzsben Ázsiából.
Tehát a finnugorok olyanok: sokkal ősibbek a magyarnál-szlávnál, hogy nyelvrokonságról velük szó sem lehet. Vagy ha lehet, az több, mint 12.000 évtől .
S akkor kivel vagyunk- többé-kevésbé- rokonnyelv? A szlávokkal.
46
benzin
2013. október 4. 18:51
Diczkó : a forrás Munkácsi Bernát amúgy "finnugrista" nyelvész.
az oszét nyelvről van szó konkretizálva. kicsit elfelejtődött a kaukázusi nyelvekkel foglalkozó munkája.
47
Diczkó
2013. október 5. 13:43
@Pierre de La Croix:
"A -ńć- hangkapcsolatnak a magyarban meglehetősen szabályos folytatója a gy: ez van meg a hangya szóban (melyet szintén *kuńće formában rekonstruálnak), illetve a lágy, légy, magy(ar), agyar szavakban."
- Ezt nem úgy kell értékelni, hogy 5-10 véletlenül egyező szó, hanem hogy a 6-ból 3, azaz 50%. Vagy több, mert a hangyára is van -NCS-s szó a kaukázusi nyelvekben.
"... Mert mordizomadta, biztos igaz, ha nem törődnek vele."
- Az a biztos, hogy érdekes. Utána kell nézni, hogy igaz lehet-e, vagy nem. Mi az, hogy "mordizomadta"? Nem találom a szótárban. :) Ismeri valaki az eredetét?
" Lényegében egy örmény (vagy valamely kaukázusi törzs, nemzetség), amely nevének jelentése az, hogy aszfalttavak környékén élő ..."
- Ez is érdekes. Tehát ez a SZAVÁRD jelentése örményül. És mit jelenthet az ASZFALOI?
@Fejes László (nyest.hu):
A félreértés oka, hogy "finnugor elmélet" alatt a "honnan jöttünk" kérdésre adandó válasz értem. (egyébként jeleztem a 37 alatt) Nyelvrokonságra vonatkozóan az ugor, vagy az uráli elmélet elnevezés volna következetesebb.
@benzin:
Köszönöm, de még mindig nem tudom, hol keressem. Nekem megvan Németh Zsigmond: Kaukázusi szavak a magyar nyelvben című munkája, amit Munkácsi Bernát: Árja és kaukázusi elemek a finn-magyar nyelvekben című műve alapján állított össze. Drága, jó barátom elküldte nekem annak idején. Ebből hiányzik pl. az AGYAR és a LÁGY szó.
Keresgéltem az interneten, és találtam ezt az anyagot. Ha figyelmesen áttanulmányozzuk, a lényeg ebből is kivilágosodik.
jaszlajosmizse.hu/dokumentumok/tamerlan_t_kambolo.pdf
48
benzin
2013. október 5. 16:10
49
Pierre de La Croix
2013. október 5. 21:00
@benzin: Azért illene hozzátenni, hogy 1901-es könyv. Az oszét pedig indoiráni nyelv és feltehetőleg a magyarországi jászok rokona. Tudtommal pedig az indoiráni nyelvvel való kapcsolatunkat a "finnugor elmélet" is kimerítően tárgyalja. Úgy ezen a fórumon - www.nyest.hu/hirek/aki-megismetelte-a-megismetelhetetlent - mint máshol.
A kaukázusi megnevezést Munkácsinál mint - a gyűjtés ideji - lakóhelyet kell érteni)
(Amúgy nem is főleg a te hozzászólásoddal van a baj, hanem ahogy mások reagáltak rá.)
@Diczkó: Pontosabban Benkő Lóránd - eredeti források kutatásával - kimutatta, hogy a szavárd örmény szó jelentése az, hogy "fekete hajú". Ennek alapján valamely (egyébként feltehetőleg már nem is a Kaukázusban élő) örmény nemzetség lehetett.
Egyébként pontosítanom kell: nem egy későbbi szerzetes követte el a fő hibát, hanem maga Konsztantinosz császár nevezte így az egész honfoglalás előtti magyarságot (előtte és utána senki más). Míg a magyarokra más neveket használtak, a korábbi és későbbi krónikák már azonosíthatóan egy örmény (nyelvű szokású stb.) nemzetségről szólnak (amely igen korán felbomlott, de a családnév tovább élt, és nincs egyetlen bizonyíték sem, hogy a Kaukázusban élt). Van egy Szovárd-nemzetségünk, de a feltehetőleg közéjük tartozó Anonymus munkájában lehet egyedül visszavezetni őket a honfoglalás előttre (minden más adat évszázadokkal későbbi, és eredete inkább a "szivacs" szóból vezethető le)
Bővebben:
Benkő Lóránd: A Szovárd-kérdés. Fejezetek egy ómagyar nemzetség történetéből. Akadémiai Kiadó, Bp. 2009.
Benkő Lóránd: A Szovárd-kérdés. In: História XXXII. évf. 2010/9-10. sz. 35-38. o.
50
baloch
2013. október 5. 22:05
A magyar "hugy" hasonlít a török "yildiz" hangalakra, mindkettő jelentése csillag, az elsőt a cikkre alapozva.
Azeri nyelven csillag = ulduz.
az.wikipedia.org/wiki/Ulduz
Ezek a hangalakok nincsenek messze egymástól.
51
Krizsa
2013. október 6. 09:16
@Diczkó: Az agyar és az ans...; két külön szó.
S 1901 egy óta nincs újabb ötlet finnugoréknál?
Ha valaki az én nyelvészetemet 110 év mulva még a mai formájában komolyan fogja venni, amikor kb. 2-3 év mulva valszeg magam is átjavíottam, vagy pontosítottam az eredményeimet, annak (negatív értelemben) gratulálok:-( . Röviden: az hülye.
Az agyar mai héber rokonszava: agur = a hosszúnyakú DARU (madár) és az emelődaru. Mindkettő hosszú "száron" mit csinál? kiemel.
Az ANS... és rokonai nem agyar, hanem: anus = halálos beteg, és "ne-ENÁS" megbüntetett. Inusz = erőszak. A magyarban: enyész, ínség. Ha valaki agyarokkal találkozik, annak ilyen következményei szok'nak lenni...
Tehát az indoeurópai nyelvészet naívan és tévesen KONKRÉT fogalmakat keresgél, és amikor ezeket a különböző nyelvekben más mássalhangzó vázzal találja meg, akkor "szabályos" hangváltozásokat fantáziál, tehát körbekörösen érvel. Vagyis az ind. európai nyelvészet a saját farkát kergeti.
NINCS olyan (csak ritkán van), hogy többezer év mulva, a különböző nyelvekben pont ugyanaz maradt volna a mássalhangzó vázak értelme. Hanem az ősi mssh.vázaknak különböző jelentéseik "valósultak meg" a különböző nyelvekben.
DE az igenis igaz, hogy az ősi értelem ma is fellelhető bennük - mert az emberi faj ezzzel születik.
Tehát "adjar", az hozzáadott dolog, valami hosszú, ami kiemel.
Az "ans..." pedig: ERŐSZAK..
52
Krizsa
2013. október 6. 09:38
@baloch: Eddig már elég sok mindenben egyetértettem Veled - de most nem. A yildiz és ulduz NEM HASONLÍT a húgyhoz és kész.
A húgy azonban hasonlít a magyar "ügy" - kisebb folyóvizek neve és ez dokumentált) -továbbá az üde, üdv-hoz szavakhoz. Gy-=Di/j, vagy Gi/j.
A héberben az ud-im = a túlél-ők (csak tszámú alakja van) szóhoz. Túléltek, mert vizet találtak a hőségben.
Mert enélkül Európában 2-3 nap mulva, a Közel-keleten pedig másfél nap mulva már elájultak volna és onnantól vagy a ragadozók, vagy a csendes halál vat véget.
A húgy az "égi vizek", mert az ember az esőt adó eget égő (villámló, tüzes) vízforrásnak képzelte.
A lágy H pedig, ami alig hallatszik: pl. méh, nagyon sok nyelvben "leesett" a szavak elejéről.
53
benzin
2013. október 7. 12:27
Pierre : mi a mondanivalód lényege ? mindenki tudja akit érdekel, hogy mikor élt Munkácsi, hagy ne kelljen datálnom a hozzád hasonlóknak a hozzászólásaimat. Az pedig, hogy mit ért kaukázusi alatt elég egyértelmű a könyvéből. Sem az oszét sem a magyar sem a manysi nyelv agyar szava nem változhatott túl sokat 1901 óta, hiába próbálod ezt sugallani, még csak nem is élnek máshol ezek a népek mint akkor, hiába próbálsz úgy tenni mintha azóta költözködtek volna bárhova.
54
benzin
2013. október 7. 12:41
krizsa : minden rendben ? aggasztóak a hozzászólásaid a mentális egészséged szempontjából.
55
Pierre de La Croix
2013. október 7. 12:52
@benzin: Nem kötözködésnek szántam.
1. Nem Munkácsi-ról írtam, akinek tevékenységét nagyra értékelem, írtam egyébként, hanem a könyv megjelenésének idejéről: ezt fontosnak tartom, mert ma már nem beszélünk árja nyelvcsaládról sem, kaukázusi nyelvek alatt pedig - általában - már mást értünk, mint ő. (Jó-jó tudom, a szakszavak használatának precíz definiálása a vesszőparipám, de első hozzászólásodból nekem sem esett le, hogy most akkor milyen nyelvről van szó.)
2. Igen, a költözésre való utalás félreérthető volt, mea culpa. (Természetesen nem 1901 utánra gondoltam, hanem mint céloztam rá, a jászokra, illetve az oszét nép őstörténetére). Azt pedig, hogy sokat változhatott, egy szóval sem említettem (maximum a szavak feljegyzésének és a hivatkozás módja változhatott meg, illetve miért is ne tűnhetett volna el a szóhasználatból? Erre minden nyelvből van példa, de semmi köze sincsen a nyelvrokonsághoz, mivel 1. a nyelvtani rendszert ilyen változások kevésbé érintik, 2. vannak - beleértve Munkácsi művét is - olyan források, amelyekben ez a szó fennmaradt, a változások nyomon követhetőek
3. Nem is kötözködtem veled, hanem Diczkó-val, aki anélkül, hogy tudta volna milyen nyelvről van szó, rögtön azzal vádolta a "finnugor elméletet", hogy nem foglalkozik vele (mindössze az általad ideírt három szópár alapján). Ezt a hozzáállást pedig nem tartom tolerálhatónak.
56
Pierre de La Croix
2013. október 7. 12:54
57
benzin
2013. október 7. 13:52
Én azt látom, hogy olyan korai és jelentős hatással volt az alán és a kaukázusi avar nyelv nyelvünkre amivel nincs foglalkozva, pedig meggyőződésem, hogy nem csak ez a korai indo iráni rétege származik a térségből a magyar nyelvnek hanem az önelnevezésünk is.
58
Diczkó
2013. október 7. 22:12
@benzin:
-Köszönöm a forrást!
Engem érdekel önelnevezésünk kaukázusi eredete.
@Pierre de La Croix:
Tehát a turkok örmény követeket küldtek a császárhoz. Ha nem te mondanád, el se hinném.
@Krizsa:
" az ősi mssh.vázaknak különböző jelentéseik "valósultak meg" a különböző nyelvekben."
- Ennek is megvan a maga "szabályossága", csak nem foglalkozik vele senki.
59
Pierre de La Croix
2013. október 7. 23:27
Hol írtam ezt? Császár pajtás annyit jegyzett meg csak annyit írt hogy a harcmodoruk kb. hasonlít+kb. hasonló távol ságban vannak a határoktól. Bővebben a hivatkozott forrásokból tájékozódj. A História minden száma a közkönyvtárakban hozzáférhető, talán az Interneten is. Egyébként fordított harang gõrbére gondoltam, a statisztika mint tudomány megcsúfolását pedig inkább nem kommentelem.
60
benzin
2013. október 8. 11:22
Pierre : az alapnyelvünk finnugor eredetű ezzel nincs kérdés, a hogyannal van.
Pl. mi zárja ki, hogy azok az északi szkíta kultúrák amik bő egy évezreden át éltek az urál környékén -minden valószinüség szerint finnugor népekkel körbevéve- nyelvet váltottak ?
Nagyon szűkkörű és gyakorlatilag külön nyelvként használhatatlan a finnugor alaprétege a nyelvünknek.
61
Roland2
2013. október 8. 12:40
@benzin: "Pl. mi zárja ki, hogy azok az északi szkíta kultúrák amik bő egy évezreden át éltek az urál környékén -minden valószinüség szerint finnugor népekkel körbevéve- nyelvet váltottak ?" Rosszul van feltéve a kérdés : mi bizonyítja ezt ?
"Nagyon szűkkörű és gyakorlatilag külön nyelvként használhatatlan a finnugor alaprétege a nyelvünknek." ?? Ez mire érv ? Ezt úgy képzeld el, mint kb. az autó alkatrészeit: külön-külön a kormány, a kerekek, a motor, az ajtók,a pedálok, a váltó, stb. használhatatlanok, nem sokat érnek, együtt alkotják az autót : mi értelme lenne azt vizsgálni, h. csak a finnugor, csak a szláv, csak a német,török,stb. eredetű szavakból alkothatnánk-e "külön nyelvet" ? A magyarban ezekből az - legalapvetőbb- alkatrészekből legnagyobb arányban a finnugor eredetű szavak vannak.
( De ha akarunk ,alkothatunk olyan mondatokat, amikben csak uráli-finnugor eredetű szavak vannak ,pl. " Három ravasz sün megy a fa alatt ", " Rossz ízű a fagyott hal ", "Adj vajat ", stb. , biztos lehet szláv, török, német szavakkal is csinálni ilyet )
Egyébként a nyelvészek a mostani nyelvállapotból kiindulva csak, ha úgy tetszik "szilánkokat" tudnak rekonstruálni az egykori alapnyelv(ek)re vonatkozóan , az egykori alapnyelveknek bizonyosan nem csak pár százas vagy ezres szókincsük volt , de a mostani utódnyelvekből csak ennyit lehet biztosan rekonstruálni. A több ezer évvel ezelőtti finnugor ( alap)nyelvet beszélők biztos jól kifejezhették magukat azzal a szókinccsel abban a korban és életmódi körülmények között, amivel bírtak. Nehogy azt képzeljük, hogy a finnugoroknak nem volt "rendes" nyelvük, nem tudták kifejezni megfelelően magukat !
62
benzin
2013. október 8. 12:49
Roland2 : bele kéne menni a részletekbe.
az első mondatodban pl.
ravasz - ruwasz (oszét)
meg jó lenne valami választ kapni olyan egyezésekre mint a kauk. avar vas és réz szavak egyezése a magyarral. mert ezek nem egy időben kerülhettek át egyik nyelvből a másikba.
63
benzin
2013. október 8. 13:01
Diczkó :
kaukázusi avar személynevek :
Attila - av. Addila
Buda - av. Budach
Ellak - av. Ellak
Dengizik - av. Dingazik
Balambér - av. Balamir
Almos - av. Armuss
Lél - av. Leel
Zolta - av. Ssolta
Geisa - av. Gaissa
Sarolta - av. Sarolta
magyar - kauk avar. hegy, hatalamas : matyar
onogur - kauk avar. örökké tartó : unoguro
az avaroktól északra lakó szomszédos népek nyelvén ugyanez a szó : hun, huna
a baskír népnévnél is gyanus, hogy nem-e egy wasgird alakból jön-e.
csángó szóra is kapunk értelmes avar etimológiát : chango - kevés, néhány
64
Roland2
2013. október 8. 16:03
@benzin: Egyrészt : honnan veszed, másolod ki ezeket a szavakat ? Mennyire felelnek meg a valóságnak , mennyire tükrözik az eredeti avar hangalakot, kiejtést ( vagy te is csak bűvészkedsz a szavakkal, mint @Krizsa, és úgy torzítod őket , hogy neked megfeleljenek ) ? Mennyire megbízható a forrás, amit használsz ? Részletesebb etimológiai vizsgálatnak kellene ezeket a szavakat, neveket alá vetni, mert attól, hogy ráfogod, hogy nagyjából hasonló, még nem biztos, h. közük van egymáshoz.
"ravasz - ruwasz (oszét)" És ez mit jelent oszétul ? Csak azért, mert hasonlók, nem jelenti azt, h. ugyanaz a jelentésük. És mi van akkor, ha az oszét szó indoiráni eredetű ?
"Geisa - av. Gaissa" Na igen, a Géza név eredeti hangalakja Gyeücsa lehetett ( ami így már nem hasonlít az avar alakra ) , a Géza alak a név latin lejegyzésének - Geysa/Geisa - későbbi téves olvasatából keletkezett. A név türk eredetü, a név első szótagjának az emlékét őrzik az Algyő és Felgyő településnevek. ( Egyébként érdekes, hogy a japán gésa ( 芸者-geisha ) szót nem hoztad fel, hiszen az is hasonló...)
A réz szónak valóban lehet kaukázusi, avar kapcsolata, de lehetséges, hogy a magyarba és az avarba is függetlenül egymástól egy iráni nyelvből került a szó. Az általad felsorolt nevekről - ha valósak az adataid - sem lehet kizárni, h. vmilyen türk nyelvből kerültek az avarba és a magyarba egyaránt, és így etimológiailag valóban lehetnek rokonok, de ez még nem bizonyítja azt, h. az avar és a magyar nyelv ( vagy nép ) valóban kapcsolatba került egymással.
De mi a célod ezzel a kaukázusi szóhasonlítgatásokkal ? Ha lehet is néhány,elenyésző kaukázusi eredetű szó a nyelvünkben, ez a finnugor nyelvrokonsággal irreleváns, semmit nem cáfol belőle.
65
Pierre de La Croix
2013. október 8. 16:23
@Roland2: Én úgy vettem ki a szavaiból, hogy azt szeretné tudni, hogy ugyebár finnugor nyelvünket nemcsak török, hanem indoeurópai (indoiráni) hatás is érte, és erről mit tud a mai nyelvészet.
Erre kíváncsi, de ahogy figyelmeztettem már rá, manapság nem beszélünk árja nyelvekről sem, tehát a kaukázusi megjelölés (bár a Kaukázusban élnek indoiráni nyelven beszélő néptöredékek) is ilyen elavult.
66
benzin
2013. október 8. 16:23
Roland2 : ruwasz meglepő módon ravaszt jelent oszétül.
a forrást megadtam lejjebb. Munkácsi Bernát könyvét. ebben szerepel pl. a ravasz szó oszét párhuzama.
az unoguro, a wiki kaukázusi avar szócikkéből van.
a matyar, hun szavak a starling.ru avar és a környező nyelveknek az etimológiai szótárából.
szó nincs néhány elenyésző kaukázusi eredetű szóról, rengeteg van. olyanok is amik nem szerepelnek Munkácsi gyűjtésében.
pl. kaukázusi avar gwadar, gudur - gödör
67
benzin
2013. október 8. 16:34
Roland2 : vagy te is csak bűvészkedsz a szavakkal, mint @Krizsa, és úgy torzítod őket , hogy neked megfeleljenek )
ezt sértésnek veszem :)
előfordul, hogy valamelyik szó alakra nem pontosan emlékszem, de jelen esetben fogtam és kiírtam a könyvből úgyhogy még ez se.
68
Pierre de La Croix
2013. október 8. 16:54
@benzin: Néhány jó tanács: 1. Szólisták készítése és mellékelése több hozzászóláson keresztül kerülendő. (lásd: Krizsa) Főleg ha egyetlen forrásból idézed őket főleg, amit már linkeltél.
2. Ha valamit kérdezni akarsz, akkor kérdezd meg egyszerűen, sokan kommentelnek itt, akik kompetensek is a témában. Javaslom azonban, hogy inkább a szerkesztők felé fordulj, ha a magyar nyelv indoiráni kapcsolatairól akarsz többet tudni. Ha nem akarsz kérdezni, akkor teljesen felesleges ennyit írni.
3. A kompetensség miatt itt igen sokan háklisak arra, ha nem rendesen hivatkozol, mivel az első, amit minden egyetemen és főiskolán a hallgatók fejébe vernek. (Itt egyes nyelvész hozzászólóknál előfordulhat az is, hogy számon kérik rajtad az átírást). Kiegészítés: a wikipedia az "ördög műve", soha semmikor ne idézz belőle, ha azt akarod, hogy komolyan vegyenek. Keresd meg, hogy azt az állítást, szót stb. honnan veszi, mert előfordulhat, hogy valaki csak hasra ütés-szerűen beírt valamit. (különösen ha olyan dologról van szó, mint a hun nyelv).
69
benzin
2013. október 8. 16:58
Pierre : eredetileg arra voltam kiváncsi a szerkesztőknél, hogy a kaukázusi avarok önelnevezésként is használt (ragozva) hegy szava a matyar, és az ugyanitt a mai dagesztán területén egykor állt 3 madyar város nevei között lehet-e kapcsolat.
illetve, hogy a kauk. avarok gwadar szava rokona-e a mi gödör szavunknak amit a Tesz ismeretlen eredetűnek mond.
70
benzin
2013. október 8. 17:07
@Pierre de La Croix: láttam már hozzád hasonló wiki ellenes történészeket szénné égni a jó kis papír forrásaikkal...
hagyjuk ezeket sztem..
71
tenegri
2013. október 8. 17:16
@benzin: Az én forrásaim szerint az oszét рувас jelentése 'róka' és nem 'ravasz' (amúgy a magyar ravasz eredeti jelentése is róka), s Munkácsi Bernát is a 'róka' jelentést adja meg. Szintén érdemes lehet megemlíteni azt a nézetet, mely a szót vándorszónak tartja (ha jól emlékszem pl. a TESz).
A StarLing adatbázisában is szereplő avar meʕér 'mountain' szó kiejtése nem [matyar], a ʕ egy faringális réshangot jelöl, ami eléggé nem ty-szerű hang. Ezt a hangot jelölik a mai cirillbetűs avar írásban гI betűvel (mint az önelnevezésben: магIарулал).
72
Pierre de La Croix
2013. október 8. 17:23
@benzin: 1. Hangsúlyozom: írj nekik egy e-mailt. Mint már többször hangsúlyozták, sem idejük, sem erejük nincsen arra, hogy minden egyes
2. Honnan veszed, hogy wikiellenes vagyok? Azt mondtam, hogy ha már kell hivatkozást írniuk, akkor inkább azt linkeld be (ha a wiki az, akkor a wiki az, de kötve hiszem, hogy a bejegyzést készítő minden esetben saját kutatásait publikálta).
A többire nem válaszolok, mert abszolút tájékozatlanságra utal a történészek munkáját és a forráskutatását tekintve. 500 év eredményeit és módszereit e téren pedig nem itt kellene bemutatni.
hirmagazin.sulinet.hu/hu/pedagogia/forraskritika
73
benzin
2013. október 8. 17:34
tenegri : köszi. legalább ezt tisztáztuk.
Pierre : mindenre megadtam a forrást, megint fölöslegesen kötekszel, nem először. nagyon unatkozol ?
74
Pierre de La Croix
2013. október 8. 17:51
@benzin: Nem kötözködtem (eddig) veled, jó tanácsot adtam, mivel nem én voltam az, aki rákérdezett, hogy honnan valók azok a szavak. :)
75
Roland2
2013. október 8. 18:24
@benzin: Továbbra is azt állítom, h. a hangalak és a jelentés hasonlósága még nem feltétlenül jelent(het) rokonságot, lásd a germán nyelvek neck,nek, nacke ,stb. ( 'nyak' ) szava és a magyar nyak szó hasonlósága ( a magyar szót bizonytalan eredetűnek tartják, a germán szavak pedig indoeurópai származékok ), vagy az arab أبٌ ( 'ab) és a magyar apa szót, amiknek hasonló a jelentésük, de semmi közük egymáshoz.
Munkácsi azon könyve, amelyben a kaukázusi nyelvi kapcsolatokról ír, a 20. század legelején jelent meg, több mint 100 éve, lehet, hogy több feltételezését,etimológiáját már megcáfolták vagy vitatják. @Pierre de Lacroix-hoz hasonlóan én is azt javaslom,hogy inkább írj a Nyest szerkesztőségének, ők szakemberek, többet tudnak mondani.
Egyébként a Nyesten már régebben jelent meg egy cikksorozat a kaukázusi magyarokról : www.nyest.hu/renhirek/madzsar-a-fovaros? , www.nyest.hu/renhirek/hol-volt-hol-nem-volt-ahol-meg-a-madar-sem-jar , www.nyest.hu/renhirek/a-kaukazusi-magyarokrol-1 , stb.
76
benzin
2013. október 8. 18:27
77
benzin
2013. október 8. 18:33
Roland2 : olvastam de sok mindenre nem ad választ, több információ nem szerepel a cikkekben.
kitsi és ulu madyar pl. 6. századi alapítású de a 17. század elején még állnak. Erről Charles Belanger írt a derbendname-ra hivatkozva.
ez ugye madyar városával együtt ami a 15. század elején pusztult el 3 különböző madyar nevű település. + van egy burgun madzar alakunk is ami jó eséllyel egy 4. város.
78
mederi
2013. október 9. 09:38
@Pierre de La Croix:
Szerintem se szeri se száma a "röpködő szavaknak", néha azonos, néha hasonló, máskor ellentétes jelentéssel "landolnak" egy másik nyelvben (meg vissza), legtöbbször alaktanilag "bővítve, torzítva", hogy a fogadó nyelvbe jól beleilleszkedhessenek.
Néhány példa:
-Lehet pl., hogy a "ró(ni)" ige eredetileg "rón" volt
(hasonlóan mint a "fo-n/ for-lik/follik (fo-lyik)/ "folling down") ,
ahogyan a "Rón" folyót ma is nevezik.
("Rója az utat", és "rongálja a partvidéket", "(w)rong(ál)" Késztetés párban: Rondít/ rondul// *(w)rongat/ *(w)rong, ronda.
Hasonló kifejezések késztetés-eredmény szókapcsolati rendszerben (a "d" ugyanígy vált "g"-re): "pendít/ pendül// penget/ peng", ahol a szótő ugye "pen-" lenne)..:)
-A "test" szó "idegen igeként" (vizsgálni jelentéssel) érkezett (vissza) hozzánk a számítástechnikával, de ha belegondolok, a
"tessék!, te(t)tszik (*ted(t)sz(t)ik), tedd!, tegyél (tedjél) valamit",
a "test" főnevünk, mind-mind lényegében tartalmazzák az alábbi szókapcsolatot (késztetés-eredmény párban):
"teszt// ted(t)" (tett mint főnév és múlt idejű ige).
Az eredeti "teszt" számomra nyilvánvalóan a test bizonyos "ősi" készenlétét volt hivatott vizsgálni, amikor még gondolom a nyelveknek nevük sem volt..:)
79
Diczkó
2013. október 9. 10:40
@baloch:
"A magyar "hugy" hasonlít a török "yildiz" hangalakra, mindkettő jelentése csillag, az elsőt a cikkre alapozva.
Azeri nyelven csillag = ulduz.
az.wikipedia.org/wiki/Ulduz
Ezek a hangalakok nincsenek messze egymástól."
- A YILDIZ nálunk az ÜLDÖZ, ami az egymást követő csillagképekre utal, pl. skorpió, nyilas.
Mindig beletalálsz valamibe. :)
@benzin:
Figyelemre méltó névegyezéseket találtál. Szerintem érdemes lenne mélyebben elemezni az avar - magyar nyelvi kölcsönhatást, és talán ezzel párhuzamosan az oszét - obi ugort is.
80
Krizsa
2013. október 14. 23:00
Nemtom, mellik vót, amék ezt írta, de mit számít? Nemrég jöttem haza, repkedtem egy kicsit.
@Krizsa, és úgy torzítod őket , hogy neked megfeleljenek ) ? Mennyire megbízható a forrás, amit használsz? Részletesebb etimológiai vizsgálatnak kellene ezeket a szavakat, neveket alá vetni, mert attól, hogy ráfogod, hogy nagyjából hasonló, még nem biztos, h. közük van egymáshoz.
NEM torzítok soha semmit, mert kutató vagyok. A kutatási alapSZABÁLYAIMAT a könyvem 81-83. oldalán találod.
A MA használt magyar és héber gyökvázakat (mássalhangzó vázakat) hasonlítom össze a magyar gyökvázak szavaival. (Megjegyzés: ma már az orosz és a szlovák szavakat is hasonlítom a magyarhoz-héberhez, de ez még nincs kész, nincs kiadva).
Abban a felttételezésben, hogy a héber min. 4000 éves, elődje, az akkád min. 5000, a kelta-magyar-szláv (de még senki nem nevezete őket SEHOGY + a kaukázusi eredetű avar egyszerűen egy azonos kárpátnyelv volt. S az idejük meghatározatlan - 8? 10? 30? ezer éves. Ez az európai szubsztrátnyelv.
Szóval a gyökvázak nagyon hasonló jelentésű fogalmakat jelentettek, pont. Én NÉGYEZER - 4000 - fogalomra bizonyítottam ezt. Van köze ennek a (magyar-mínusz) finnugor nyelvekhez is? Igen, csakhogy murvára kevés. Miért kevés? Mert ők minimum egy jégkorszakkal előbb leváltak már a kárpátnyelvről. Azért ilyen szomorkásan kevés a kapcsolat:-)))
Nix források. Az etimológiák pedig - ami a gyöknyelvészetet illeti - (egyelőre) csak éntőlem vannak.
Mi az, hogy nix források? Ez azt jelenti, hogy a gyöknyelvek hatalmas szóbokrai évezredeken át sem KÉPESEK változni. Miért nem? Mert egyetlen váz megváltozása
SOKSZÁZ
fogalom megváltozását jelentené: vagyis a gyöknyelv azonnali, teljes összeomlását. Ilyen nincs. Tehát a gyöknyelvek sokezer éven át sem változnak.
A nem gyöknyelveket, vagyis a sokszáz elemű szóbokrokat NÉLKÜLÜZŐ nyelveket meg nagyon sajnáljuk...:-). Ők tényleg folyton változnak, de ez az ő bajuk és nem a gyöknyelveké.
81
benzin
2013. október 17. 18:37
@tenegri: hogy ejtik ezt a faringális réshangot egész pontosan ? kb. 5féleképp láttam már leírva ezt a maharulal szót.
egyébként dagesztán neve lezg nyelven : szuwarin xalq'pačah
ez is egy népnév és a szótő ugyanúgy hegy jelentésű mint a mahar vagy a proto nakh hun, huna alakok.
mindez egy olyan negyed magyarországnyi területen ahol a madyar név több különböző forrásban is feltünik.
Al - Qazwini említ is egy szabar nevű települést derbend környékén.
Ibn Kordabeh pedig ezt írja ugyanerről a helyről : A kapun kívül van Suwar, a Lakz, az Allán, Fílán és Masqat királyai, továbbá Sarír fejedelme, végül Samandar városa.”
82
tenegri
2013. október 18. 12:27
83
istenaldja
2015. október 24. 09:39
"[Kávja Usánasznak] végül sikerül kijutnia [Síva testéből a húgycsövén keresztül]: innen a neve, a Sukra (śukra = vizelet). Ez az utolsó (?) ügyetlenség az oka annak is, hogy (ne feledjük, a Sukra egyben 'Vénusz csillag' is), nem sikerül feljutnia az égbolt csúcsára."
(Georges Dumézil: Mítosz és eposz, Bp., Gondolat, 1986., 277. o., a Mahábhárata egy érdekes regényéről)
Nagyon is össze lehet hozni őket. Nemcsak a ’húgy’ -- ’csillag’ jelentéseket, de a /húgy/ -- /śukra/ szavakat is
Jelentéstanilag és nyelvtörténetileg:
1. 'sárga, aranyló'. Vö. magyar /sárga/ -- /sukra/
2. 'sugár, ragyog/ó'. Vö. magyar /sugár/ -- /sukra/.
Vö. még cigány /sukár/ 'szép' < 'sugárzó'.
Vö. még /hugyozik/ -- /hunyorog/, valamint /pisál/ -- /pislog/
Hangtanilag és alaktanilag:
1. a szóeleji /s/ -- /h/ megfelelésre vö. szanszkrit /sapta/ 'hét' -- magyar /hét/.
2. az ieu.-n belüli jellegzetesség is, ieu. /s/-ből szabályosan lesz görög, kelta, iráni, balti-szláv /h/
A rengeteg szóeleji s -- h -- 0 megfelelést az ieu.-n belül sem tisztázták, ld. perzsa /xang/ 'dal-lam' (magyar /hang/, a régiségben igenévszó, vszleg 'énekel, zenél' jelentéssel is) -- germán /sang/ stb.
A /gy/ pedig számos másnyelvi msh.-kapcsolat megfelelője a magyarban. Ahogy az /ny/ is: mert idetartozik a magyar /a-rany/ is, vö. avesztai /za-ranya/ 'arany' és szláv /d(a)-rago/.
Ieu. /sa-/ prefixum + /ragyog/ -- /radio-/ tő. A latin /radius/ 'karó, rúd; küllő; fénysugár; a kör sugara' ismeretlen eredetű szó. (> angol /ray/, vö. kelta, latin, germán /*reg-/ ’rúd, mérce, helyes, jó, jog, kormányzás, uralom, ország, király/ság’ stb.)
Alaktanilag vö. még óind /śa-katha/ ’kordé, szekér’, középiráni /*sa-kar/ ’szekér’ – kelta-germán /*karr/ ’szekér’, ill. óind /sa-hásra/ ’ezer’ -- középperzsa /hazār/ ’ezer’ stb.
Ősi, elterjedt, sokváltozatú szó, az ieu.-ban és az uráliban is. („Uráli alapnyelv” nem volt. „Ieu. alapnyelv” sem. Komplex nyelvszövetségi rendszerek. Az újgrammatikus elmélet fő fogalmai, a „fa” és a „rokonság” alkalmatlanok és/vagy rosszul definiáltak.) A magyarban az ieu. szavak nem kevésbé régiek. A /húgy/ az uráli-altáji izoglosszában. Merthogy vö. még mandzsu-tunguz /*xužük/ ’húgyhólyag’, valamint *xōsi- ’csillag’. A többi magyar megfelelő viszont az ieu. izoglosszákban.
Az altáji összefüggésekről:
„Urine, Star, Nail”. Asian Studies Research Institute: Reprint Series No. 20. Reprinted from Journal de la Societe Finno-Ougrienne, Volume 72, 1973. By Sinor, Dénes.
Vö. még mongol /sara(n)/ ’hold’.
Ugyanebből a tőből jön a /sárkány/. Ami nem török eredetű, mert ott alig adatolható, tipikus ieu. szubsztrátumból való jövevény. De vegyük észre, hogy a szórvány török alakok, kipcsak és oszmán /sazagan/ az avesztai rotacista /saranya/ szó oguz változata. A /sárkány/ elsődleges jelentése mellett fontos még az 'arany' és a 'ragyogó'. Jelentéstanilag vö. latin /saurus/ 'sár-kány/gyík' és /aurum/ 'arany'. A /drakon/ -- /dragon/ is jól láthatóan idetartozik. /Sárkány/ -- /dragon/ : /sárga¬/ ’arany’ -- /drága/. A sárkány mitologikus és mesei megjelenéseiben is toposz az ’arany (> kincs, királylány) őrzője (elrablója)’. Egy gazdag elbeszéléskultúrájú ieu. szubsztrátum szava. A töröknek nincs eredeti, sem gazdag elbeszéléskultúrája. A magyarnak se nagyon látszik, de utóbbiba mélyen és régen beszivárgott e szubsztrátum szókincse.
A meghatározó protomagyar összetevő legalább 2-3000 éve ieu. nyelvű kontextusban van, valahol Szkítiában, és inkább sokan beszélik és közlekedőnyelv, mint egy zárt, egynyelvű csoport nyelve, mivel szókincstanilag és grammatikailag egyaránt igen rétegzett, régóta sok hatás alatt álló nyelv. Persze ehhez fel kell tárni az ősi ieu.--magyar kapcsolatokat. Jó nagy dilettantizmus volt nem észrevenni őket. Jó nagy dogmatizmus kellett hozzá. A magyar kizá-rólagos fgr. eredetének tana tudománytörténeti unikum: ekkora túlzás-tévedés-hamisítás ritkán élvezett ilyen hosszan nemzetközi tudományos elfogadottságot.
84
LvT
2015. október 24. 19:49
@istenaldja: >> perzsa /xang/ 'dal-lam' <<
Ez mellément, <خنگ> ≠ <آهنگ>. en.wiktionary.org/wiki/خنگ , en.wiktionary.org/wiki/آهنگ
.
>> avesztai /za-ranya/ 'arany' és szláv /d(a)-rago/. <<
Ez is. en.wiktionary.org/wiki/زر#Persian , en.wiktionary.org/wiki/Appendix:Proto-Slavic/dorgъ
.
>> az ieu.-n belüli jellegzetesség is, ieu. /s/-ből szabályosan lesz görög, kelta, iráni, balti-szláv /h/ <<
Ez is. ieu. <*septḿ̥> ’7’ → walesi <saith>, ír <seacht>, litván <septyni>, orosz <семь>, cseh <sedm>, szerb-horvát <sedam>.
.
>> Ieu. /sa-/ prefixum […] óind /sa-hásra/ ’ezer’ -- középperzsa /hazār/ ’ezer’ stb
Ez is. en.wiktionary.org/wiki/Appendix:Proto-Indo-European/sem-
.
S í. t.
85
Krizsa
2015. október 24. 20:48
@LvT: 1. Ez is, idézlek:-) ieu. <*septḿ̥> ’7’ → walesi <saith>, ír <seacht>, litván <septyni>,
A héber seevA = 7. (hosszú e, kemény A, P/V kereszt hangváltozás.
2. idézlek: "az ieu.-n belüli jellegzetesség is, ieu. /s/-ből szabályosan lesz görög, kelta, iráni, balti-szláv /h/"
Persze, mert az egész Földközi térségben használatosak voltak a sémi előragok. Amik közül a két viszonyító előrag az S'- és a K'-. Ebből az S'- jelentése = aki, ami, amely, ahány, amire, stb. TEHÁT ez az előrag nem igazán ad plusz jelentést a szóhoz, inkább csak hasonlít... s ha levesszük, a szó ugyanaz is maradhat.
Tehát nem "jellegzetesség", főleg nem ieu, hanem megvan az oka.
Hasonló történet a: P-kelta, Q-kelta... K'- előrag is van, ami még általánosabb.
86
Krizsa
2015. október 24. 22:21
Na a 2. linkednél már igazán...:-)). Persze, hogy minden jó, de az a következetes makacsság, ahogy az ind. nyelvészet odavissza átrepüli a Közel-Keletet, mint ami légüres tér volt és maradt...
Szal a héber DRG váz jó nagy szóbokra ezek alapján épül: darág, dereg, dargá, doreg. dérag... jelentések (de nem részletezem, hogy mit hova): osztályoz, lépcső, -zetes, fok, fokozat, -os, RANG, rangsorol..
Magyar rokonszavai: drága, dorgál, dirigál, dörgöl, dörej
és egyben az ősi hangutánzó is, DÖRÖG - az ég. Akármi legyek, ha szláv jövevényszó... Mindenhol, mindenki hallotta, hogy dörög az ég!
87
istenaldja
2015. november 22. 05:01
@Krizsa: Aha, ez érdekes. Hogy keresek rá erre az elméletre?
A <kör> -- <görbe> -- <gördül> -- <kar(t)> -- <kerék> -- <circ-> -- <curva> -- <korona> -- <korong> stb. is átmegy -- óe. szláv <krong> -- germán <hring> alakokon által a <ring> -- <round> -- <Rad> -- <roll> -- <rotatio> -- <rotunda> -- ? <radius> stb.-be.
Ezt lehetne egy ilyen <kV> prefixszel magyarázni. De aztán ráraktak a <kV>-s szavakra plusz még egy <sV>-t is... Mígnem a <sa-ka-r>ban csak az <r> képviselné az eredeti szót és jelentést. Ez derék :)
Valóban elég névelőszerűnek (hangsúly?), ill. absztrakt funkciójúnak látszik. Osztályozó? Madárnyelvi?
88
Krizsa
2015. november 22. 08:08
@istenaldja: Arra, amit itt és nagyon sok magyar fórumon mű-zagyválnak, mint mű-áltudományoskodnak, az ilyeneket már régen a hivatalos nyelvtudomány idétlenkedői terjesztik. Elrettentésül, hogy az "átlagember" lássa, mekkora marhaság. Szóval ezek már legalább 1o éve szándékos hülyéskedések.
Egy tudományágra, szakmára úgy "keresel ra", hogy megtanulod. Puszta tájékozódás, az néhány hónap, érteni is hozzá: az mondjuk két év.
89
Sándorné Szatmári
2023. augusztus 28. 18:07
@mederi: 19
Tovább gondoltam: a "húgy" jelentése "hudyló" (kimondva: hugyló) --->hulló csillag lehet több okból is:
1/ A "hulló csillag" (meteorit) fénylő csíkot hagy az éjjeli sötét égen amikor a földi légtérbe ér. (Analógia: Fénylik az íve, mint a "húgynak" napfényben..)
2/ Ha havas, jeges területre esik a "hugy" (az el nem égett forró meteorit) felolvasztja maga körül a teret, ami gondolom hasonló nyom, mint a húgyé (talán sárgás-barnás lé amíg meg nem fagy).
Példa hóban fekvő el nem égett meteoritra:
www.newscientist.com/article/2356082-rar...-largest-ever-found/
Újabb hóesés után a sárgás megfagyott nyom el is tűnik..
("Hudyni" talán innét vette a művész nevét?) :)