nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
  • mederi: @Fülig James: 18 Kiegészítés a válaszomhoz. -Megnéztem a linket, de az nem az ural szó ere...
    2022. 11. 29, 10:54  Urál‒Altaj
  • mederi: @Fülig James: 18 Az idéző jelben lévő kérdő mondatrészt magából a cikkből idéztem, de nem ...
    2022. 11. 28, 21:55  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @Fülig James: Alighanem itt arról lehet szó, hogy az obi-ugor összeesküvés végül, a 18. sz...
    2022. 11. 26, 11:19  Urál‒Altaj
  • Fülig James: @szigetva: Azt a reményt mederi pénzéből finanszírozzák, csak ő nem tud róla.
    2022. 11. 26, 11:12  Urál‒Altaj
  • szigetva: @Fülig James: A remény hal meg utoljára.
    2022. 11. 26, 11:06  Urál‒Altaj
A nyelvész majd megmondja
A legnépszerűbb anyagok
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Finnország
Visszatér az áthúzás a hetesbe

Tizenkét év után ismét más betűformákat tanítanak – visszatérnek a régihez!

nyest.hu | 2014. október 3.
|  

Finnországban 2004-től kezdve megváltozott a 7-es számjegy iskolai oktatásban tanított formája: addig a számjegy szárát áthúzták, az új tanterv azonban az áthúzás nélküli írásmódot írta elő. 2016-tól azonban visszatérnek az áthúzott szárú heteshez – adta hírül az YLE, a közszolgálati rádió- és televízió honlapja.

A változás nem csak a 7-es, de a q és a z írásmódját is érinti. (A q esetében a szárra rajzolt „talpról” van szó.) Korábban az áthúzásokat azért szüntették meg, hogy az írás folyamatosabb lehessen, ne kelljen a tollat felemelni.

Így változik az írásmód
Így változik az írásmód
(Forrás: YLE)
A visszatérés oka, hogy bizonyos esetekben az áthúzás elmaradása zavarhoz vezetett, így ugyanis a 7-es így könnyen összekeverhető volt az 1-essel – a kettőt lényegében csak a szár és a „tető” dőlésszöge különbözteti meg. Felmerült az a lehetőség is, hogy az 1-es jele a puszta („tető” nélküli) szár legyen – iskolán kívül ma is sokan így írják –, de ezt végül elvetették. A q esetében a 9-es, a z esetében a 2-es számjeggyel való összekeverhetőséggel indokolták a visszatérést.

A cikk szerint a kétféle írásmód gondot okozott  a választásokon is, mert a különböző korú választók másképp értelmezték a számokat: akik a korábbi rendszer szerint tanultak, azok az áthúzás nélküli 7-est 1-esnek olvasták. Az nem derül ki a cikkből, hogy a választók hol olvastak kézírásos szöveget, vagy hol kellett kézzel számokat írniuk. A magyarázat azért is furcsa, mert ha a 2004-ben vezették be a rendszert, azok, akik akkor mentek iskolába, még csak most lesznek választópolgárok. Furcsa az is, hogy a visszatéréssel próbálják megoldani ezt a problémát, hiszen így még tovább élnek együtt olyan generációk, akik különbözőképpen tanulták a számjegyek írását. Arról nem is szólva, hogy a felnőtt embereknek az iskolából kiszabadulva át szokott alakulni a kézírásuk, nem ragaszkodnak az iskolában tanult formákhoz. Ha ehhez azt is hozzátesszük, hogy ma az uniós polgárok többsége gyakran érintkezik olyanokkal, akik más tagállamban (vagy az unión kívül), következésképpen más betű- és számformákat tanultak, tehát a különböző írásmódokkal így is, úgy is szembesülnek, végképp érthetetlennek tartjuk a huzavonát.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
10 Studiolum 2014. október 7. 11:43

@nudniq: Hát igen, ez a zsidó és keresztény tízparancsolat-számozás közötti örökös különbség, amiről már úgy emlékszem itt a Nyesten is többször esett szó. De én az etiológiai történetecskét a katolikus Csíkban hallottam mesélni, ahol a hetedik parancsolat a „ne lopj.”

9 LAttilaD 2014. október 6. 18:30

@Krizsa: Megnyomtam a linkedet, kaptam egy sor címet, rányomtam az egyikre: Gyöknyelvészeti alapképzés.

„Krizsa Katalin

Gyöknyelvészeti alapképzés

Az egyfajú emberiség összes nyelve egy közös előemberi protonyelv leszármazottja.”

Köszönöm, nincs több kérdésem.

8 LAttilaD 2014. október 6. 18:26

@Krizsa: Bocs, de egy árva kukkot sem értek a szavaidból. Némileg pszeudolingvisztikára emlékeztet, mint magyar igék héber főnevekkel való összefüggítése, de mi köze a betűk áthúzásához?

7 Krizsa 2014. október 6. 01:24

@nudniq: A gyöknyelvészet az SR váznak a legrövidebb, a gyök-szavait hasonlítja össze a különböző nyelvekben - de csak a gyöknyelvekben fogunk tömeges rokonságot találni.

A gyökvázaknak közel 9o-1oo%-ban van közös értelmük. Ezekből a tőszavak flektálással keletkeztek, és már differenciált értelmeket hordoznak. A flektált tőszavak a gyöknyelvekben csoportosan, együtt maradtak fenn. A kevert (pl. az IND) nyelvekbe azonban már a csoportjukat elveszítve elszórtan, akár egyesével kerültek bele.

A SRR / SzRR hangzat ősi képe: sűrű, szőr. Közös értelme minden gyöknyelvben SOR, SZŐR – de a nem-gyöknyelvekben ez csak valószínű.

A magyar SR váz gyökszavai: sár/saru, sír, sír (temető), sor, sör, sűrű, Sára. Az SzR váz gyökszavai eléggé hasonló értelműek: szar, szaru, szár, szer, szérű, szór, (annyi)-szor, szőr, szúr, le-szűr, szűr (szőrruha).

A finn SR (de inkább SzR-nek ejtett) váz gyökszavai: sári = sziget (sor vízben), seura = egyesület, siro = formás, siru = szikra, sora = kavics, suri = sok, sure = mennyiség, suru = gyász, suora = egyenes. A finnben nem vált szét az S/Sz páros két külön hangra, tehát nincs másik sorozat.

A héber SR váz gyökszavai: saár = kapu, s’ár = rokon és hús, saará = nőrokon, soer = ami megmarad, sor = bika, SÍR = ÉNEK, VERS, surá = sorozat, kőfal, siur = mérték, becslés. A héberben van SzR váz is. Gyökszavai, mint a magyarban, eléggé hasonló értelműek, de ezt már nem sorolom fel. Akit érdekel, ez a Gyöknyelvészet XII. fájl, 992-8. oldalán található meg:

www.gyoknyelveszet.gportal.hu/gindex.php?pg=36119447

6 nudniq 2014. október 5. 23:07

@Krizsa: fogadjunk,h a magyar "sír" igét is a héber "שיר" szó rokonának tartod. Mert aki sír, az olyan, mintha énekelne. :)

5 Krizsa 2014. október 5. 19:36

@LAttilaD: Aha, igen:-))). Bizony, Z-jük sincs. Hogy lenne már, hiszen ez a legkésőbbi (s pont a délvidéken) megjelenő zöngés mássalhangzó. A többi zöngésük is hiányzik, miért pont ez volna meg?

Aha, ezért nincs háZ és kéZ sem a finnben. Csak valami olyasmi van: visz-i, vittő - kész-i, készítő.

De nem baj, mert KATT (vagdosott akármiből készülő) KÖT-özött kunyhójuk azért volt és a mai emeletes házak is ezt a szót örökölték.

A magyarok meg a be-, felhúzott (be-HÓ-zott: havazott) házat tartják háznak... a fél Európa nyelveivel együtt.

Dehogynem volt több...házépítási technika. Ahol nem voltak lakható barlangok, ott a házakat be-ásták. A héber a földbe VÁJT (bájit = ház) alkotmányt nevezte el háznak (rokonszavak: bajár, bajor).

4 nudniq 2014. október 5. 18:56

@Studiolum: "Ne törj házasságot!" - Ezt miért pont a románok vétózták volna meg?

3 Sultanus Constantinus 2014. október 5. 14:15

Én is mindig áthúzással írom a 7-est és a Z-t, hogy ne lehessen őket az 1-essel és a 2-essel összekeverni.

2 Studiolum 2014. október 5. 13:56

És azt tudjátok, miért a hetesen van az áthúzás? Hát mert amikor az Úristen megteremtette a tízparancsolatot, a világ minden népét odahívta, hogy olvassák el és írják alá. Mentek a népek sorban, fanyalogtak, de mit volt mit tenni, aláírták. Megjöttek a románok is, elolvasták, és amikor a hetedikhez értek, azt mondták: na ezt már nem. És áthúzták. Hogy így volt-e vagy sem, nem tudom, s hogy miért épp a románokat említi a történet, arról végképp fogalmam sincs, de hát így hallottam Erdélyben.

1 LAttilaD 2014. október 3. 17:42

Valamelyest csökkentheti a problémákat, hogy a finn ábécében se q, se z betű nincsen. :)

Információ
X