Mi monja-t mondunk, ami az emberi heregolyókat jelenti. Egész idáig szláv szónak gondoltam, de akkor ezek szerint mi a magyarból vettük át?

@doncsecz: Hát más szláv nyelvben van hasonló? Nekem semmi nem jut eszembe...

Van köze a monynak Hétszűnyű Kapanyányi Monyókhoz?

A mony / muny szót még most is használják a csángó dialektusban.

Egyébként viszonylag nem kevés olyan szó van,melyről nem állapítható meg egyértelműen,vitatható ( vagy esetleg feltételezhető ),uráli-finnugor eredetük,vagy azért mert csak 1-2 távoli rokonnyelvben lehet megfelelőjük vagy hangtani problémák teszik bizonytalanná a rokonítást ( vagy esetleg más nyelvből való átvétel is szóba jöhet ), ilyen pl. a sas,szál,öreg,stb szavak.

@Fejes László (nyest.hu): Hát okvetlenül nem kellene pont szláv irodalmi nyelvekben gondolkodni, ezek nyelvjárásait is figyelemmel lehetne kísérni.

@Avatar: Fogalmam sincs, a Kapanyányi állítólag ’koponyányi’, ezek szerint koponya méretű tojás lenne?

@Roland2: Hát a mony és a lom megfelelői köszönik, bőven vannak.

@doncsecz: Persze, én sem írtam, hogy irodalmi nyelvben.

@Avatar: Abszolút! Én úgy nultam gimnáziumi magyartanáromtól, hogy a "-k" "Valamihez csatlakozó"-t jelent (l. fark). Ez alapján könnyen kikövetkeztethető, hogy mi csatlakozik a monyokhoz. Van valahol egy 18 éven felüli népi meséskönyvem, ahol a Hétszűnyű Kapanyányimonyókot egyszerűen csak Hétsínyű (singnyi?) Kapanyélf...únak nevezik, tehát a "-monyók" az nyilvánvalóan egy ad usum Delphini eufemizmus.

Sok elbújt szumír szavunk van pl ló=assza. Aszófő=lófű helységnevünk őrzi. De a hun-huny-fény szavunk is jelentéstartalomként maradt fenn, lehunyja szemét, elveszíti a fényt. Vagy a lakos=ember, vár=építő, taglózban pedig a tag balta szavunk van. Ezek mind mind urali szumír szavak, amiket altájira cseréltünk, amikor a köznép tatár lett. Mi királyi szkíta magyarok a szumírok leszármazottai vagyunk!

@Galván Tivadar: Hát ’valamihez csatlakozó’ jelentésű -k képzőt nem ismerünk. Sokkal valószínűbb, hogy a -k kicsinyítő képzőről van szó. Éppenséggel nem zárható ki, hogy ez van a monyókban is. Ennek azonban ellentmond, hogy a TESz. szerint valóban van öszsefüggés a mony és a monyók között, de a monyók jelentése ’hím, nagy monyú <állat>’ Valószínű tehát, hogy a monyó ’tojású, tojásos’ alakhoz járult a -k kicsinyítő képző, de inkább becéző formában, azaz a monyók kb. ’tojásoska’ lenne.

@szabírhun:

aszó ’időszakos patak’ (ti. időnként kiaszik, kiszárad)

fő ’forrás’

Aszófő tehát egy időszakos patak forrása.

„Ezek mind mind urali szumír szavak, amiket altájira cseréltünk, amikor a köznép tatár lett.” Ha lecseréltük őket, hogyhogy még megvannak?

@Fejes László (nyest.hu): Igen, csak pont az idézett öreg vagy szál szavak eredetéről is több lehetőség jöhet szóba ,pl. az öreg szó hangtanilag egyaránt rokonítható a középtörök 'erig' ( erős,tartós ) vagy az ujgur 'ärik' szóval,de az is lehet,hogy egy uráli *erɜ tőből származik ,vö. manysi és hanti 'är' ( sok ) ,és talán egy nagyapa jelentésű jurák-szamojéd szó is szóba jöhet .

Ja és a monja főnévből mi megalkottuk még a monjati igét amely jelent egyrészt kacsázást, másrészt viszont a szeretkezés egy vulgárisabb fajtáját, ami talán a magyar "dugni"-val lehetne azonosítani. A monjaš főnév is kialakult belőle, amely tököst jelent. Ennek megfelelően nemcsak a csángók, hanem a vendek is megőrizték a szót jövevényszóként, sőt tovább képezték.

Hmm. Mifelénk rézmonyosnak nevezik a rosszul kiherélt (tehát a beavatkozás ellenére még párosodni képes) lovat. Vajon Szabadka környékén is ebben a jelentésben használják ezt a szót? (vö.: Raffai Judit: A Rézmonyos. Ludasi népmesék. Szabadka, 2000.)

@Fejes László (nyest.hu): @Galván Tivadar:

Na akkor most a tojásai voltak koponyányi nagyságúak, vagy a botja kapanyél méretű? Vagy egyszerre mindkettő, hogy ne legyen aránytalan?

@szabírhun: Az angoloknál meg ott van az "assault" = támadás szó, amit ha felbontunk, akkor a sumér "assa"=ló, és az "ult", ami nyilván a magyar "öl" (gyilkol) szó torzulása, tehát nyilván a lovasroham volt a szó eredeti jelentése, amikor még az angolok is sumérmagyarul beszéltek. :)

És persze a sumér asszából képezték a magyarok az asszony szót is, de ez olyan nyilvánvaló, hogy meg se magyarázom.

@Avatar: én a helyedben nem etetném a szabírhunt a hülyeségeire válaszolva. szétoffolja az egész nyestet a válogatott agyrémeivel. ha nem piszkáljuk, megszűnik, kipukkan. tom', hogy viczes, de szerintem már épp elég volt belőle.

@Avatar: Az biztos, h ez a szerkezet nem jelentheti, hogy a tojásai koponyányi méretűek.

@szabírhun: Ez evidencia, ezen nincs mit vitatkozni:)

@Fejes László (nyest.hu):

Nem

Az assza lovat jelent szumírul, a lófő a székelyeknél tovább élt hun tisztség volt. De a luvu szavunk mellett sokáig élt az assza is.

Aszófő is innen. Az asszírok neve is, assza ló, ir, ur, ar néprag!

Te az aszállyal kevered, az más tészta.

@Avatar:

Baromságaiddal menj írj az indexre!

@Lalika:

Sosem megyek el innen, mert van 4-5 értelmes ember akiért érdemes itt maradni, te nem tartozol közéjük! :)

@szabírhun: Ja, akkor innen van az „Assza meg a jegesmedve!” mondásunk is!

@Lalika: :) bocs...

Egyébként a ló sumerul "sisi" psd.museum.upenn.edu/epsd/epsd/e4934.html , vagy www.sumerian.org/sumerian.pdf , esetleg "sisu" www.ping.de/sites/systemcoder/necro/info/sumerian.htm ...

Ez az "assza" vajon honnan jött?

@szabírhun: Pontosan! Erről Dr. Padányi Viktor írt egy nagyon jó könyvet, ajánlom mindenkinek elolvasásra!

@Fejes László (nyest.hu):

Tudatlanságod fahumorral öntve fokozza megvetésed!

@Avatar: en.wiktionary.org/wiki/ass#Etymology_1

@Lalika: Nyugi Lali, ha nem megy magától akkor majd repülni fog és ebben a szerkesztők segíteni fogják :) Még egy párszor ki kell húznia a gyufát, csak aztán új névvel nehogy regisztráljon

@szabírhun: Utolsó figyelmeztetés.

„határozott időre eltilthatja a kommenteléstől azt a személyt, aki közösségellenes magatartást tanúsít: indokolatlanul személyeskedik; egy cikk alá sorozatban indokolatlan módon több hozzászólást helyez el (flood)”

www.nyest.hu/tartalom/hasznalat-feltetelei

Ajánlom figyelmedbe ezt is:

„A kiadó jelezni kívánja, hogy ilyen értelmű döntései szubjektívek, az eltiltástól saját belátása szerint dönt. A döntés ellen fellebbezési lehetőség nincs. A kommentelési szolgáltatás használatával az oldal felhasználói tudomásul veszik az itt megfogalmazott szabályokat.”

@szabírhun: Tőlem akárki regelhet, akár te is másik címmel. Ha nem viselkedsz, azzal is ki leszel tiltva. A döntéssel kapcsolatos következő megjegyzéseddel automatikusan kizárod magad a regisztrált felhasználók sorából. Játszhatjuk ezt a játékot, adhatsz nekünk egy kis pluszmunkát, de nyomod nem fog maradni. Te döntöd el, hogy kultúrember módjára viselkedsz, vagy szórakozunk egymással. A kérdés részünkről lezárva. Még egy kultúrálatlan hangnemű, nem a témához kapcsolódó hozzászólás, még egyzser kommentek indokolatlan sorozata, és elbúcsúzunk egymástól. Fellebbezésnek helye nincs.

Nem lenne már itt az ideje szabírhun nyilasmagyar trágár elmebeteget kitiltani innen örökre? Eleinte vicces volt, de már kezd idegesítővé lenni. Miért nem megy árpádsávos rongyba öltözve WaSS Albínó szobrot csókolgatni inkább vagy magyarkodni ősbuta elvtársaihoz a KurvucInfóra?

@doncsecz: Te is fejezd be a témához nem tartozó kommentek küldését.

@Fejes László (nyest.hu):

Bocs, most látom, hogy már megtörtént a szükséges intézkedés. Köszönöm.

@Fejes László (nyest.hu): Ám vannak még más ide nem illő kommentek, melyeket szintén el kellene távolítani, mert feleslegesek, ide nem illőek. Mindezt anélkül, hogy a szerzőiket szankcionálnánk.

@Árpád fejedelem: Nem a cikkhez kapcsolódó kommentek, ráadásul sorozatban. Első figyelmeztetés.

Íme egynehány elveszett szó

www.maghar.hu/maghar_uj/nyelv/sumagyar/kep/szotarreszl.gif

@Hunszabír:

érdekes hogy szumírul a hal, halu, ez közelebbi mint a finn kala nemdebár urak?

amúgy itt vannak összegyűjtve elveszett szavaink, lehet csemegézni, nyelvészkedni!

www.bujiferenc.hu/download/tanulmanyok/tanulmanyok_06.pdf

Amikor a túlnyelvészkedés kezd komikussá válni. :)

Íme így lettek törökök a hunjaink. Aláírt magyar megfelelők a képzeletem szüleményei, de poénnak megfelelőek.

Itt jegyezném meg, hogy nincs hun nyelvi emlék, illetve van az Iszfaháni kódex, de azt meg csak Dethre látta...

Karaton (kadadon= dress)

Karantén, mert valamit elkapott útközben.

Mundjuk, Attila's father (bondjus = bead, tirquose)

Mondjuk, bár Bendegúznak is nevezték annak vajon van török megfelelője? Bendőgáz?

Attila (Itil= birthplace, or Ata-il = father of country)

Ez speciel stimmel, Etele-e, Atyl =Don folyó

Illek, Attila's son (Il-Ek = country fortress)

Kár, hogy Ő meg Aladár volt vagy Elek?

Dengizik, Attila's son (Den(g)iz = Sea)

Esetleg ő volt az? Ha a G nem kell, akkor minek oda?

Irnek, Attila's son (=young soldier)

Ő Csabika volt, Írnék egy levelet neki, hogy mégis hogy hívtak? Vajon értene magyarul?

Aibars, Attila's uncle (= bars, lion)

Ok, de mi az Ai akkor? A tippem ajjajjajj

Oktar, Attila's uncle (= )

Hopp elfogytak a török szavak, vagy a szótár volt új?

Ary Kan (aryg-kan = beautiful quinn)

Őt ismeritek?

@Hunszabír: "érdekes hogy szumírul a hal, halu"

Nos, tekintve hogy a szumír nép virágzásának idejéből egyetlen magnószalag, CD, mp3, de még egy nyomorult gramofonlemez sem maradt fenn, ezért aztán nem, szumírul a hal nem "halu".

Ez a hangalak egy rekonstruált, tehát gyakorlatilag képzeletbeli forma, hogy mi volt a hal szumírul ténylegesen, azt alighanem az időgép felfedezéséig nem fogjuk megtudni.

@Sigmoid:

Rákerestem az ePSD-n a "fish" szóra, és talán nem meglepő módon a hal/halu nem volt köztük...

Volt viszont huš "a fish", enamed " fish", kadkud "a baked fish", lub "a salt-water fish" stb.

@elhe taifin: Hmm... :)

@Sigmoid:

"Szumírul a hal nem halu", mi erre a bizonyítékod?Ja ,hogy nincs magnófelvétel, értem! XD

@Árpád fejedelem:

hahahahha na igen ,erről beszélek én is!

Bendőgáz! XD

A legtöbb szkíta, hun uralkodónak (de perzsának is) a görögök találták ki a neveiket. pl Xerxész, Dareios, Skilurus, Palacus, Mougeri, Gordas, Türax stb. Ilyenekre lapozták, hogy a szkíták iráni nép! XD Aztán amikor 69-ben felszínre került az Issyk csésze, akkor már "hát lehet hogy ural altájiak is voltak "XD

@Hunszabír: "Ja ,hogy nincs magnófelvétel, értem!"

Nem gondolod, hogy ha nincs magnófelvétel, és korabeli írásos beszámolók sem állnak rendelkezésre, akkor senki sem tudhatja, milyen volt a kiejtése? Ezért a legjobb, ha szkeptikusak maradunk. Vagy neked esetleg van valamilyen megdönthetetlen bizonyítékod?

@Hunszabír: Neked mi a bizonyítékod, hogy a sumérok halunak mondták a halat? Az, hogy te ezt mondtad?

Ott az ePSD, korábban már belinkeltem, megnézheted... Ja, elhe taifin már megtette, és a "halu" nem szerepelt. Lehet, hogy haluztad?

Az Issyk csészének egyelőre nincs általánosan elfogadott olvasata, bár számos javasolt megfejtését adták már meg.

Harmatta János a kharosthi írás alapján iráni jellegű nyelvi megfejtést adott rá (lásd wiki). Mások meg az orkhon írásra alapozva a török nyelveket használták a dekódoláshoz...

Pl néhány próbálkozás:

s155239215.onlinehome.us/turkic/30_Writing/CodexIssykInscriptionEn.h

Te meg nemrég azt állítottad hogy magyarul van rovásírással, bár forrást szokás szerint nem adtál.

Azt nem tartod lehetségesnek, hogy az óriási Szkítán belül több nyelvet is használtak? Mint ahogy a Római birodalom területéről sem csak latin nyelvű írások kerülnek elő, hanem a birodalom különböző részein a helyi nyelvek is használatban maradtak(, sőt a görög a birodalom jelentős részén a latinnál is fontosabb volt)?

Ezért még ha lenne is tuti fix megfejtés az Issyk csésze feliratára, azt a nyelvet minden Szkítára általánosítani nem biztos, hogy helyes.

@Avatar:

A szumír nyelvet ők fordították nem az PSD Edward Hincks, Henry Rawlinson, Jules Oppert, Friedrich Delitzsch, Francois Lenormant,

August Ahlqvist,Otto Donner. Aztán persze jött pár ellenvélemény is, ahogy az lenni szokott, erről cikkezett itt Fejes László.

Iráni rováslelet a nullával egyenlő, ámbár nyelvünknek lehetnek a kelet-iránival kapcsoltai. Így rovásunknak is LEHET esetleges kelet-iráni megfelelője, miért ne lehetne hiszen félig a kelet-iráni is agglutináló nyelv. Viszont ez a szöveg magyarul van, vagy szerinted ezek iráni szavak?

IRiJ ASZaNY aNNAK ISZaTaG CsAK TiZSTiRe SZaTOBa Jó őZS aTa FiSZéT CsAK TaRS-ZSáG JÓ ÉGBe CsAK

csaba-vezer.freeblog.hu/archives/2011/02/04/Elhallgatott_nyelvemleke

Ez az olvasata, de nem kell higyj benne, menj el most 30.án a Király utcába és nézd meg magad! XD

www.facebook.com/emberekaranyban

Itt informálod6ttok nyestek! 1 hét múlva hazajönnek a kincseink! XD

@Hunszabír: „ Viszont ez a szöveg magyarul van, vagy szerinted ezek iráni szavak?

IRiJ ASZaNY aNNAK ISZaTaG CsAK TiZSTiRe SZaTOBa Jó őZS aTa FiSZéT CsAK TaRS-ZSáG JÓ ÉGBe CsAK”

Teljesen aszany, hogy ez a szöveg magyarul iszatag, hiszen ta szatoba fiszét, csak a jó égbe...

@Fejes László (nyest.hu):

Elmész 30-án és meglesed! Ezen nincs mit vitatkozni, mert idehozzák a Király utcába. Szittya nép, szittya nyelvemléke, szittya írásban kódolva.

@Árpád fejedelem:

Na, szombaton is aktívkodsz?

Aham, szóval senki nem tudja, hogy mit jelent Szabadkán a 'rézmonyos'? :)

Na, a jó sok vicces (hamiskodó) műveszekedés után:

Természetesen nem veszett el a LOM és az értelme sem változott meg lényegesen. Mert ami leomlik, az lom és a hó az pont leomló..

Dehát a LE- az igekötő, akkor meg miért keverek össze mindent? mindennel?

Te is tudod, szakértő, hogy nem keverek, mert az L- sok nyelvben prefixum és ugyanannyiban fel is ragadhatott véglegesen a szavakra. A magyarban két eset van: vagy felragadf, vagy nem:-) S mindezt bármelyik nyelvész legalább olyan jól tudja, mint én.

Mony... de előbb példák arra, hogy az L prefixum felragadt magyar szavakra: l-ég, l-óg, l-iga (nem számít, hogy jövevény, mert az iga és az ige nem jövevény),

l-ágyék, l-ejt, l-om... Van még sok, de ezek a nyilvánvalóak - nincs mit magyarázni rajtuk.

A mony MN-i/j gyöke nagyon nemzetközi struktúra, s persze, hogy finn is. Több értelme van: sok, számos, pénz, indít, indul, tojik... Mi a közös? Az, hogy "sok" van belőle és hogy "megindít" valamit (mén /elment/, mén/ló/). Tehát az MNi/j gyök "tojás"-értelme sem veszett ki a magyar nyelvből, csak félreszorult, másrészt a magyarban a gyöknek az "elindulás-menés" értelme került előtérbe.

********

Szóval "a nyelvek folyton változnak" nyelvészeti köz-mondás bizonyítási kísérlete (a magyarra nézve) ezúttal is csak részleges sikert eredményezett. De azért ne adjátok fel.

Nagyon érdekes, hogy a "jól laktam" kifejezés mit és miért szorított ki, hiszen az ember már akkor is ehette degeszre magát, mikor még csak gyüjtögetett és nem telepedett le, vagyis nem lakott sehol.:)

Én az "édes"-re szavazok, ami lehet ellentéte az "éhes"-nek.

A kis baba ha elégedetten alszik, azt mondjuk:

"Milyen édesen (jól lakottan, elégedetten) alszik.

Hasonló, nyilvánvalóan újkeletű szavunk biztosan sok van, csak tényleg nem sokakat érdekel..:)

@Krizsa:

A "mony" tükörképe pedig (ki-)"nyom", mert a nyelv játékos is..:)

@gull 1: "Mifelénk rézmonyosnak nevezik a rosszul kiherélt (tehát a beavatkozás ellenére még párosodni képes) lovat...."

Rézfaszú bagoly, rézangyalát, bassza a rezet... A káromkodók miért kedvelhetik minden fémnél jobban a rezet? Persze, néhány kupica rézeleje után, akár érthető is. :)

@mederi: 65

2013 óta kicsit tovább gondoltam..

Az ősi időkben (is) az eső meghatározó szerepe nyilvánvaló az evés lehetőségéhez..

A késztetés-eredmény szópár annyira ősi lehet, hogy az eltelt idő alatt sokféle "alakot és jelentéstartalmat ölthetett magára" és terjesztett szét a világban..

Mivel sok ma is -a sértetlen mellett- módosult szópár megtalálható pl. a magyar nyelvben eredeti és analóg tartalommal, adat mintáknak minősíthetők, így vissza lehet következtetni az evés/ ivás szótő ősi változataira is, ami valószínűleg e'h'szt (szótő:"e'h'-"(ös))/ ed(t) és i'h'szt (szótő:"i'h'-"(os)/id(t) lehetett ..

Megjegyzés:

Példák különböző szótövekkel:

1/ foszt/ fod(t)

--->fód (=foltoz), fót (=folt) /=> a szótő "fo-" aminek az ősi jelentése folyó (sokféle analógia alátámasztja pl. a zuhatagban "leomlik a víz mint egy fal", szétárad a folyó sokszor főleg tavasszal, hordalékot visz és lerak, és így tovább)..

-analógiája a foszt/ fod(t)-nak:

fos/fody (mai írással: fogy)

2/ a szótő:"fe-"

feszt (újabb, analóg késztetés forma azonos szótővel==>fes(s)zít/fes(s)zül//fes(s)zeget)

/fed(t) (analóg jelentések==>elfed vmt., felfedez valamit),

-analógia (szt->st) hangváltozással a késztetés oldalon:

fest / fed(t)

-Visszatérve az evésnél és ivásnál (frank hatás?) feltehetően korábbi, ősi KE szópárokra épülő analógiáikra..

-Az "eszt" ma a franciában és az "iszt" a németben (az angolban tovább módosult, az -sz(t)->-z lett) létigék (az írásmódot, a kiejtést és az írott adatokra épülő etimológiát mellőzve)..

-A magyar nyelvben az "este" (-szt->-st), "eső" (-szt->-s(s)) szavak, míg a délszláv földrajzi név "Isztria", vagy a Duna ősi neve "Iszter", teljesen más megközelítésben, megőrizték a késztetés oldali szóalakokat..

-Az evés egyik fontos késztető eleme az (ehösség->) éh(es)ség, másik az, hogy VAN (legyen) mit enni, ha szereti az adott ételt valaki.

Az ivásnak a szomjúság/ szomjasság (talán az ősi neve "ihosság" volt, pl. van ma is ilyen vezetéknév!), valamint az, hogy legyen mit inni

(ha szereti valaki)..

Az eredmény oldalon az "éh-" szótő eltűnik, ha jóllakott valaki (éden lett, és este már édesen alhatott pl. egy édes (=jóllakott) gyermek az édes (=szeretett) anyja ölében)..

@Sándorné Szatmári: Bár ne tetted volna…

@mederi: 66

Úgy gondolom, hogy a tojás és a "mony" kétféle ősi szemléletet tükröz ha ugyanolyan típusú (gömbölyű) tojást feltételezünk:

1/

a)A legnagyobb darabszámú és gömbölyű tojása a teknősbékának van főleg tengerparti fövenybe ágyazottan.

b)A magyar nyelvben a "tojás" szótöve toj-, (egyben ősi főnévi és igei értelmű szó is volt, amely magyarul múlt időben: tojt valamit, tojta azt) Az angolban úgy hangzik főnévként, hogy "toj" a "játék.

A magyarban toldalékolva egyértelműsítve főnévvé módosult, megtartva szótőként az ige jelentése is, ami a tojás lerakásának folyamatát idézi fel. Mivel szituációra épül a változás, nem feltétlenül kell hogy írásos anyagból legyen levezethető..

2/

Hogyha a tojások megtalálásához vezető nyomokra utal az elnevezés, akkor szintén leginkább teknősbéka tojásokra lehet gondolni, mert ha pl. a tenger még nem mosta el az anya teknős nyomait, és ha már vésett, rótt, írt formában közlik a fellelhető tojások helyét, az olvasás iránya kétféle lehet. Az egyik irányú olvasat a helyet, a másik a fellelhető tárgyak (pl. tojások) nevét is jelenthette, így titkosítva az információt. (Akik nem jobbról balra olvastak, gondolhattak bármilyen típusú, emberi vagy állati nyomokra.)

-Úgy gondolom, hogy a 2/ számú szemlélet újabb keletű (kétféleképpen olvasható rajzolt, vagy írott szöveg), és már nem csak tojásokra, hanem titkosan elrejtett tárgyakra is utalhat akár szárazföldön is...

-Ez a példa akár arra is rámutathat, hogy mikor vált szét (írásbeliség kezdetekor?) és esetleg milyen vidékeken (nedves, vagy szárazföldi körülmények között?) a kétféle szemlélet..