-
Sándorné Szatmári: @ganajtúrós bukta: 22 A Google szerint további hasonló kifejezések (nem csak iskolában, bá...2024. 07. 23, 16:23 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
ganajtúrós bukta: Régi topik azért válaszolok hátha valaki visszaír... Talán: Szekálás, abuzálás, oltogatás,...2024. 07. 23, 13:34 „Mert nincs rá szó, nincsen rá...
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: kiegészítés: A nyelvi bizonytalansági tényezők (amik annál gyakoribbak...2024. 07. 01, 08:12 Fantomok a magyar szavakban
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: 117 Valóban.. A "Fedje meg!" parancs hosszú gy-vel--->hatása: "megfedd valak...2024. 06. 29, 12:28 Fantomok a magyar szavakban
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Nyilván a sok ostobaság mennyiségével akarsz dominálni. Annyit azért v...2024. 06. 29, 08:35 Fantomok a magyar szavakban
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
![](/media/news-depesmod.png)
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
A térképek nagyon alkalmasak arra, hogy bizonyos jelenségeket szemléltessünk rajtuk. Azt azonban már nem mindig olyan könnyű megérteni, hogy mit is mutatnak a térképek. Persze azt sem árt tudni, mi mutathatná meg azt, amire kíváncsiak vagyunk...
Elek nevű olvasónk a Szeretlek Magyarország Mennyire elszigetelt nyelv a magyar? című cikkét böngészte, de nem a magyarral, hanem a finnel és az észttel kapcsolatban támadt kérdése. Ő ugyanis azt furcsálja, hogy a bemutatott térkép szerint a finn omena és az észt õun ’alma’ indoiráni jövevényszavak lennének.
Sajnos a térkép – talán a források hiányosságai miatt – igen szelektíven kezeli a kisebbségi nyelveket. Az oroszországi uráli nyelvek egyáltalán nem szerepelnek, de pl. szomszédos török nyelvek, a csuvas, a tatár és a baskír közül is csak a legutóbbi van feltüntetve (ott sem az a terület, ahol valóban beszélik, hanem Baskortosztán területe).
Nos, bármilyen furcsa, a térkép nagyjából a tudomány álláspontját tükrözi. Igaz, e szavakat finn-volgainak is be lehetne sorolni, mivel lehetséges, hogy a mordvin (u)maŕ ’alma’ szóval azonos eredetűek. Amennyiben a szó ilyen régi korra visszavezethető, elképzelhető az indoiráni kölcsönzés is. Ha a mordvin alakkal nem függ össze, akkor ez a kölcsönzés valószínűtlenebb – ugyanakkor persze nem zárható ki, hogy egy korai indoiráni jövevényszó véletlenül a balti-finn nyelvekben maradt fenn, míg a többi finn-volgai (finn-permi? finnugor? uráli?) nyelvből kiveszett. Csak éppen erre nem lesz semmilyen bizonyítékunk.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Elek azt is megjegyzi, hogy a bevezető mondat is „megér egy misét”. Lássuk, miért!
A magyar nyelv eléggé elszigetelt Európában, annak ellenére, hogy az uráli nyelvcsalád tagja - legalábbis ez van a köztudatban. Ezekre a térképekre nézve azonban ennél ellentmondásosabb kép bontakozik ki.
A fő kérdés az, hogy mit tekintünk elszigeteltségnek. Földrajzi értelemben a magyar mindenképpen elszigetelt, hiszen rokonaitól távol beszélik. Persze az elszigeteltséget nem kell feltétlenül a nyelvrokonság alapján szemlélni, nézhetjük például a nyelvtipológia alapján is, azaz hogy milyen szerkezettípusok vannak a nyelvben. Vagy vehetünk egy harmadik szempontot is, a szókincset, ahogy a cikk is teszi. Abban Eleknek kétségtelenül igaza van, hogy a cikk-kezdő megállapítás furcsa, hiszen különböző szempontokat próbál egymással szembeállítani. Olyan, mint ha azt mondaná: a vonat jobban hasonlít a repülőgépre, mint a villamosra, pedig a vonat és a villamos sínen megy – de míg a vonaton és a repülőgépen gyakran van lehetőség étkezésre is, a villamoson sosem szolgálnak fel még kávét sem. Vagy felvethetnénk, hogy milyen érdekes, hogy a bálna alakja jobban hasonlít a pontyéra, mint az elefántéra – ellenben a bálna nem rak ikrákat!
A cikkben több furcsa megállapítást találunk. A bevezető például ezzel a kijelentéssel zárul: „láthattok olyan szavakra is példát az alábbi térképeken, amelyek kizárólag és teljesen a mieink”. Mi egyetlen olyan szót találtunk, mely eredetét tekintve eltér az adott térképen szereplő összes szótól: ez pedig a templom, ami viszont a magyarban latin eredetű – nehezen állítható tehát, hogy „kizárólag és teljesen a mieink”. Már csak azért is, mert megvan például az angolban is, de ott a temple kizárólag ’pogány templom’-ot jelent, míg a térképen is szereplő church kizárólag ’keresztény templom’-ot. Ez az apróság azonban már arra is rámutat, hogy az ilyen térképeket nem szabad annyira komolyan venni. (A figyelmes olvasó könnyen talál még hasonló kettősséget a cikk térképei között: a sörös térképen az angolnál a beer szerepel, mely főleg nyugat- és dél-európai nyelvekkel kapcsolja össze, ám az ale már az észak-európai nyelvekhez kapcsolná.)
Persze a képet torzítja az is, hogy egy-egy kiragadott fogalomra vonatkozó szavak földrajzát mutatják a térképek, és ezek mindegyike – a ’medve’ kivételével – sajátos kulturális fogalom, mely gyakran kerül át egyik nyelvből a másikba. Igaz, az ananász vagy a narancs neve később terjedt el, mint az almáé vagy a söré, de nagyon hasonlatos módon. Ha a nyelvek szókincsbeli elszigeteltségét szeretnénk kutatni, akkor sokkal célszerűbb lenne azt vizsgálni, hogy egy bizonyos szókincsrétegben egy-egy nyelv szavainak hány százaléka azonos eredetű egy bizonyos referencianyelvével. Ez persze lehetne a déligyümölcsök neve is, de ebben az esetben az eredmény inkább azt mutatná meg, mely nyelvekkel táplálkozik hasonló forrásból. Ilyen összehasonlítást lehetne végezni a leggyakoribb szavak listájával vagy a Swadesh-listával is, vagy akár egy tágabb, több ezres listával is – ez mondhatna valamit arról, mennyire „elszigetelt” egy nyelv. (Bár természetesen ahány lista, annyiféle eredményt kapnánk...) Ezek a térképek azonban erről nem árulnak el semmit.
Sajnos a cikk kritikátlanul idézi a a Wikipédiát, így aztán több tévedését is átveszi, így például azt sugallja, hogy az udmurt, a komi, a mari és a mordvin nyelvek közelebbi rokonai a magyarnak, mint a számi (lapp) és a finnségi nyelvek. Ez azonban nem igaz: a finn-permi nyelvek teljesen egyforma mértékben rokonai a magyarnak.