-
Sándorné Szatmári: @nasspolya: 25 "Miért pont ez a két nyelv?" Mármint az (illír-) pannon - kelta (==> a k...2024. 10. 12, 10:34 Ál- és Tudomány
-
nasspolya: @Sándorné Szatmári: Miért pont ez a két nyelv? Az illírből főleg csak tulajdonnevek és pár...2024. 10. 10, 07:37 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @szigetva: A szer szó sokoldalú jelentése a MAI magyar nyelvben amire gondoltam és amiről ...2024. 10. 06, 20:07 Ál- és Tudomány
-
szigetva: @Sándorné Szatmári: Azért inkább a tudományos forrásokat ajánlanám: uesz.nytud.hu/index.ht...2024. 10. 06, 14:26 Ál- és Tudomány
-
Sándorné Szatmári: @Sándorné Szatmári: 18 Kiegészítés:" Szerintem pontos magyarázatot kaphatunk a "szer" szó ...2024. 10. 06, 14:20 Ál- és Tudomány
Kálmán László nyelvész, a nyest szerkesztőségének alapembere, a hazai nyelvtudomány és nyelvi ismeretterjesztés legendás alakjának rovata volt ez.
- Elhunyt Kálmán László, a Nyelvész, aki megmondja
- Így műveld a nyelvedet
- Utoljára a bicigliről
- Start nyelvstratégia!
- Változás és „igénytelenség”
Kálmán László korábbi cikkeit itt találja.
Ha legutóbb kimaradt, most itt az új lehetőség!
Ha ma csak egyetlen nyelvészeti kísérletben vesz részt, mindenképp ez legyen az!
Finnugor nyelvrokonság: hazugság
A határozott névelő, ami azt jelenti, hogy ‘te’
Az oroszok már a fejünkön vannak!
Azok, akik nem ismerik a történelmet, arra vannak ítélve, hogy megismételjék. Azok, akik ismerik, arra, hogy lássák, ahogy mások megismétlik.
Komiföld fővárosában, Sziktivkarban október 24. és 25. között A regionális kormányzás politikai, gazdasági és szociokulturális aspektusai az Európai Északon A Collegium Fenno-Ugricum a kis finnugor nyelvek terminológiájának bővítését támogatja, tudományos kapcsolatokat épít, szépirodalmi műveket ad ki kisebb finnugor nyelveken stb. Pontos tevékenységükről és kiadványaikról az interneten semmiféle forrás nem lelhető fel. (értsd: Oroszország észak-európai területein) címmel konferenciát tartottak. Ezen felszólalt Pusztay János, a Collegium Fenno-Ugricum vezetője is. Az előadás témája a kisebbségi anyanyelvi közoktatás volt – számol be róla a finugor.ru.
A beszámoló szerint Pusztay arra emlékeztette a jelenlevőket, hogy a komi irodalmi nyelvet még Permi Szent István alkotta meg a 14. században, Ez az állítás azonban aligha tartható: a 14. századi komi irodalmi nyelv jelentősen eltér a maitól, ráadásul hamarosan ki is szorult a használatból. A 19. század végén formálódni kezdő mai komi irodalmi nyelv semmiféle folytonosságot nem mutat a 14. század irodalmi nyelvével.
Az sem igaz, hogy a komi lenne a második legrégebben írott nyelv, hiszen a karjalainak vannak korábbi nyelvemlékei. így (a magyar után) a második legrégebbi írott finnugor nyelv a komi. A komi írásbeliség fejlődésének második nagy lépcsője az 1920-as évekre esik, amikor a lenini nemzetiségi politika keretében megjelentek a nemzetiségi iskolák, az anyanyelvi tankönyvek, nyelvtanok, szótárak; a hivatalos iratokat a helyi nyelvekre fordították, megjelent az őshonos népek irodalma. Mint Pusztay megjegyzi, még a második világháború nyomorúságos éveiben is több tankönyv és irodalmi mű jelent meg Oroszország kisebbségi nyelvein, mint manapság.
Az oldal az ajánló után folytatódik...
Az oroszosítás valójában már a harmincas években elkezdődött: ekkor kezdik nacionalizmusnak értékelni a belső szóalkotásokat, ekkoriban végeznek ki teljes nemzetiségi írószövetségeket.
Az ötvenes évektől azonban megindult a russzifikáció: először az orosz szavak tömeges kölcsönzése, majd a hatvanas évektől bezárják a nemzetiségi iskolákat, egész nemzedékek nőnek fel anélkül, hogy anyanyelvükön tanulnának.
A nemzeti ébredés valójában már a nyolcvanas évek közepén elkezdődik.
A kilencvenes években ugyan új nemzeti ébredés kezdődik Oroszország őshonos népeinél, olyan törvényeket fogadnak el, melyek az orosz nyelvvel egyenlő jogokat adnak a kisebbségi nyelveknek. Pusztay szerint ezeket a nyelveket nem megőrizni kell, mint a múzeumi tárgyakat, hanem használni. A következő lépés az lenne, hogy a nemzetiségi nyelveket az oktatásban és a kulturális, illetve társadalmi-politikai életben is használni kezdjék. Ezt a törvény nem tiltja, a nemzetiségi politikusok felelőssége, hogy jó példával járjanak elő.
Pusztay emlékeztetett arra is, hogy korábban mintegy félszáz terminológiai szótárt jelentettek meg finnugor nyelvekre. Bár kétségtelen, hogy ezen a téren még akad tennivaló, de a komi nyelv kétségtelenül alkalmas arra, hogy államnyelvként és az oktatás nyelveként is megállja a helyét. Pusztay szerint a központi kormányzaton múlik, hogy készülnek-e tankönyvek, képeznek-e kisebbségi nyelven oktatni képes pedagógusokat. Ha nem, akkor a nyelv megőrzésére tett lépések csupán Patyomkin-falvak lesznek, a nyelvek pedig ki fognak halni.
Eközben Moszkvában...
November nyolcadikán képviselők egy csoportja törvényjavaslatot nyújtott be az állami dumában: eszerint büntetendő lenne a szeparatizmus propagálása. Azokat, akik az Oroszországi Föderáció területi egységének megbontása mellett nyilvánosan felszólalnak, tíztől húsz évig terjedő szabadságvesztéssel lehetne sújtani. (Mi már több ilyen esetről beszámoltunk.) A törvény emellett a náci szimbólumok népszerűsítését, illetve ezek nyilvános viseletét is büntetné.
Oroszország területi egységének megbontására nem csupán szélsőséges iszlamisták vagy elkeseredett állampolgárok tettek korábban javaslatot. A Tengermelléki körzetben, melynek Vlagyivosztok a fővárosa, kétmillió ember él, ebből hatszázezren magában a városban. A város körüli ezer kilométeres körzetben azonban 414 millió ember él. Összehasonlításképp: a Moszkva köré húzott hasonló kör lakossága a 100 milliót sem éri el.
2009-ben például Nyikolaj Matvijenko, a távol-keleti Vlagyivosztok polgármestere javasoltak, hogy a várost osszák ketté, és egyik felét 75 évre adják bérbe Kínának. (Míg Kína kikötői hatalmas forgalmat bonyolítanak le, Vlagyivosztok kikötője kihasználatlan.) Bár ezzel a megoldással Oroszország úgy juthatott volna hatalmas bevételhez, hogy tulajdonképpen nem veszít területet, a javaslat hatalmas felháborodást keltett, Matvijenkót pedig felmentették. Oroszország távol-keleti része már régóta önálló életet él, gazdasága sokkal erősebben kötődik Kínához, mint Oroszország többi részéhez.
Vannak, akik arra hívják fel a figyelmet, hogy a törvény nem is a valódi szeparatisták ellen hasznos, hanem az orosz nacionalisták ellen. Nekik ugyanis kedvelt Valójában persze nem csupán a Kaukázus szorul rá a támogatásra, hanem szinte a teljes vidéki Oroszország – az egész államot nagyjából a szibériai kőolaj- és földgázmezők tartják el. jelszavuk a Хватит кормить Кавказ! (Elég a Kaukázus etetéséből!) – azaz az elmaradottabb régiók támogatása ellen tiltakoznak. Az ilyen régiók eltartásának viszont lényegében csak egy alternatívája van: megszabadulni tőlük.
Eközben jogászok egyértelműen a szólásszabadság korlátozásaként értékelik a javaslatot, ellenzéki képviselők pedig amiatt aggódnak, hogy a törvényt majd ellenük fogják felhasználni. Felmerülhet azonban az is, hogy a regionális nyelvek erősítésére tett erőfeszítéseket minősítik szeparatizmusnak, ahogy ez már korábban is megtörtént.