nyest.hu
Kövessen, kérem!

Nem lát minket a Facebookon?

Kenyérpirítón szeretné?

Legutolsó hozzászólások
A nyelvész majd megmondja
Írjon! Nekünk!
nyest.hu
nyest.hu
 
Miről álmodik a finnugor?

A globális felmelegedés következtében vízerek fakadnak a Föld északi sarki jégsapkájából és soha nem látott hőhullámok öntik el a tundrát és az erdőket. Olvad minden. A hőségben délibáb vibrál a horizonton. Nagy-Finnugria délibábja.

zegernyei | 2012. augusztus 31.
|  

Az ember néha kénytelen nemcsak cikkeket, hanem kommenteket is olvasni az interneten. Csodálkozva látja, hogy vannak finnugor álmodozók is. A magyar ködlovagokhoz hasonlóan ők is magas fokra fejlesztették az önbecsapást: soha nem volt dicsőséges múltat vizionálnak Oroszország finnugor népeinek. A múlt felhabosítása jelenleg főleg Bjarmia körül folyik, a habok már teljesen el is lepték szegény bjarmákat, de tupírozzák már a rózsaszín cukormázat a Kazár Birodalomra, mint ősfinnugor(!) államra is. Közben pedig pocskondiázzák a barbár szláv hódítókat.

Mesék ihletője, a sarki fény
Mesék ihletője, a sarki fény
(Forrás: Wikipédia)

Bjarmia és a bjarmák

A legendás Bjarmia a viking gyerekeknek szóló esti mesékből ismert. Ott úgy hívják a mesét, hogy saga. Híres népmesegyűjtő volt a 13. században Snorri Sturluson, aki a sok-sok sagából egyet csinált: a Heimskringlát. A sagákra vonatkozó alapvető adatokról és a sagák finnugor vonatkozásairól már írtunk a Rénhírekben. Azt is leírtuk, hogy a sagák történeti forrásértéke körülbelül a népmesék forrásértékével azonos. Az pedig nem sok. Szárnyalhat a fantázia.

Olaus Magnus térképe Skandináviáról
Olaus Magnus térképe Skandináviáról
(Forrás: Wikipédia)

Az kétségtelen, hogy a bjarma nép finnugor volt. Ezt a sagáknál hitelesebb forrás, pl. Halogalandi Ottár beszámolója is alátámasztja. Az is kétségtelen, hogy a mesebeli Bjarmia finnugor területeken létezhetett. Valahol Karélia tájain és az Északi-Dvina torkolatvidékén. Habár már ez utóbbi sem biztos. Többen vitatják, hogy Halogalandi Ottár az Északi-Dvina torkolatánál kötötte volna ki hajóját. Ezen kutatók véleménye szerint nem jutott keletebbre a Kola-félszigetnél. A forrásokból levonható földrajzi következtetések semmiképpen sem engedik meg azt a feltételezést, hogy Bjarmia a Káma mentén lett volna. Akkor mégis miért találunk az interneten erre vonatkozó utalásokat? A merész kombinációk a Bjarmia ~ Perm azonosításból származnak, tehát egy etimológiai ötlet termékenyítette meg a Karéliától a Kámáig tartó Nagy-Finnugriáról álmodozók fantáziáját. A Felső-Káma vidékének, a permi földnek őslakói, a mai komi-permjákok elődei egy évezreddel ezelőtt igen jól éltek. Nagy hasznot húztak a távolsági kereskedelemből. Fejlődésük azonban megakadt. A kereskedelem más útvonalakra tevődött át, az arab világ érdeklődése a finnugor exportcikkek (prém, méz, viasz) iránt csökkent. A lassú hanyatlást betetőzte a mongol támadás az 1230-as években. A ma itt-ott felbukkanó feltételezésekkel szemben a komi-permjákok nem tudták létrehozni saját államukat. Akármekkora is volt Bjarmia, a források alapján az sem feltételezhető, hogy államalakulat lett volna. Csupán egy tájegység neveként értelmezhető.

Bjarmia államként való értelmezése részben Korela (= Karjala/Karélia) analógiájára született meg. Az orosz évkönyvek bővebb és hitelesebb információkat tartalmaznak Koreláról, mint a sagák Bjarmiáról. Az évkönyvek beszámolói alapján elképzelhető, hogy Korelában időről-időre érvényesült valamiféle központi akarat. Korela népe esetenként egységesen tudott fellépni a közösségüket érintő ügyükben. A történelmi körülmények azonban a karélok államszervező tevékenységét is megszakították.

Olaus Magnus térképe szerint Bjarmia a Kola-félszigeten volt
Olaus Magnus térképe szerint Bjarmia a Kola-félszigeten volt
(Forrás: Wikipédia)

Összegezve tehát: Bjarmia nevű állam nem létezett, s így nem is tartozhattak alá az orosz hódítást elszenvedő finnugor népek.

A Kazár birodalom

Mostanában finnugor nosztalgikus érzemények gerjedtek a Kazár Birodalom iránt is. Az Uralistica című szájt nemrég megemlékezett a 964. július 3-án történt eseményekről. Ekkor a „bálványimádó pogány Szvjatoszlav az északi barbárok bandájával” (értsd: a Kijevi Rusz csapataival) feldúlta Itilt, a kazárok fővárosát. Ez az esemény azért volt drámai az összfinnugorság számára, mert a kazárok alá tartoztak és ezáltal békésen fejlődtek az erza- és moksa-mordvinok is.

A cikket megszakítja a Не забудем, не простим! (Nem felejtünk, nem bocsátunk meg!) és a Khazaria will rise again! (Kazária újjá fog születni!) vastagon szedett felkiáltás. A Finnugorok, emlékezzünk Kazáriára! című írás annyira provokatív és ostoba, hogy azt kell hinnünk, talán tényleg a másik oldal provokációja.

Szegény mordvinoknak csak ez jutott: arról elmélkedni, hogy melyik elnyomó volt jobb? És lám, az oroszellenesség megszépíti a kazár elnyomást is? De tényleg: a mordvinok a kazárok alá tartoztak? Nem biztos. A történeti forrás, melyre a szerző állítását alapozza, József kazár kagán levele. Az interneten olvasható magyar nyelvű elemzés szerint a levelet nem az említett uralkodó írta, az már a Kazár birodalom bukása után, a 11-12. században keletkezett. Ugyanakkor adatai helytállóak. Ha a tudósok szerint hihetünk a levélnek, akkor lássuk, mi szerepel benne a mordvinokról!

Kohn Sámuel fordításában:

E folyó mellett sok nép falvakban és részben nyílt, részben megerősített városokban lakik, s ezek nevei: Burtász, Bulgar, Szuvar, Ariszu, Cermisz, Venentít, Szavar, Clávijun, minden egyes nép igen nagy, megszámlálhatatlan s nékem adót fizet.

Shlomo J. Spitzer és Komoróczy Géza fordításában:

A folyó mellett sok nép falvakban és részben nyílt, részben megerősített városokban lakik. Ezek neve: Burtász (BVRTS), Bulgar (BVLGR), Szuvar (SV’R), Ariszu (’RYSV), Cermisz (CRMYS), Venentit (VNNTYT), Szuvar (SVVR), Clavijun CLVYVN), mindegyik igen nagy, számtalan sokan vannak, és nekem fizetnek adót.

A felsorolt népek közül esetleg finnugor volt a burtasz, bizonyosan finnugor volt az ariszu és a cermisz. Egyes kutatók szerint a burtasz népnév a moksákat takarta, erre mindjárt kitérünk az ősmordvin állam kapcsán. A cermisz a cseremisz népnévvel azonosítható. Az ariszu népnévről a finnugrisztikai szakirodalomban az a felfogás terjedt el, hogy az erza népnévvel azonos. Az orientalista T. Lewicki szerint azonban az ariszu két szó összevonásával, az aru és iszu népnevekből keletkezett. Az aru az udmurtok őseinek neve a muszlim forrásokban, az iszu pedig valószínűleg a komi-permjákok elődeinek elnevezése volt (noha etimológiailag összevethető az orosz veś = vepsze népnévvel). Tehát az erzák egyáltalán nem biztos, hogy a kazárok alattvalói voltak. De mit jelent az, hogy a kazárok adót szedtek a felsorolt népektől? Az arab és perzsa geográfusok, útleírók nem adószedésről, hanem rendezett kereskedelmi kapcsolatokról számoltak be. Lehet, hogy egy uralkodó a feltehetőleg egyoldalú kereskedelmet, vagyis azt, hogy az értékes prémekért értéktelen vacakokkal: gyöngyökkel és egyéb bazári árukkal fizettek, úgy értelmezte mint adószedést? Mindenesetre az feltételezhető, hogy a József által (vagyis inkább a levél valódi írója által) felsorolt népek valóban a kazárok gazdasági szférájába tartoztak.

Összegezve tehát: a fenti forrás alapján semmi okunk a Kazár birodalomra, mint az oroszok előtti idilli államra, a finnugorok jótevőjére gondolnunk.

A burtaszok állama

Mivel Kazária alattvalói között a burtaszok is felsoroltatnak, az ő történetükre is ki kell térnünk. A Rénhírekben már írtunk a burtaszokról is. Az ott olvasható kutatástörténeti áttekintésből látható, hogy egy igen nagy orientalista szaktekintély, Vladimir Minorsky szerint a burtaszok azonosak voltak a moksákkal. Az idő azonban erodálja a legnagyobb szaktekintélyek munkásságát is. Az újabb adatok ismeretében más nagy tudósok (értsd: Zegernyei) meghaladták Minorskyt, és azzal a merész feltételezéssel álltak elő, hogy „nem tudjuk, hogy a burtaszok finnugorok voltak-e”. Azóta még okosabbak lettünk. Elolvastuk Gennagyij Beloribkin művét. Nos, Beloribkin szerint a burtaszok és a moksák szoros kapcsolatban álltak egymással, ugyanazon folyó két partján éltek. Nyilván tréfás kedvükben átkurjongattak egymásnak, de az is feltételezhető, hogy a legények átjárogattak a folyó túloldalára… Később aztán a burtaszok nyugat felé menekültek a mongolok elől, s egybeolvadtak az őslakó mordvinokkal, a betelepült oroszokkal és egyéb menekült népekkel (keleti magyarokkal és török nyelvű csoportokkal). A burtaszok azért szerepelnek mindenféle muszlim forrásban, mert uraltak egy kereskedelmi útvonalat: közvetítettek a kazárok és a Volga–Káma vidék finnugor és betelepült török népessége között.

Összefoglalva tehát: a burtaszok eredendően nem voltak finnugorok.

Jelen írásunkban a burtaszok nemcsak a Kazár birodalomhoz fűződő, manapság születőben lévő finnugor álom miatt érdekesek, hanem azért is, mert már korábban is voltak ábrándos lelkű történelemmagyarázók, akik finnugor államot vizionáltak az orosz hódítás előtti időkben. Éspedig mordvin államot.

2003-ban a 3. finnugor történészkonferencián Vlagyimir Abramov a burtasz népnevet úgy értelmezte mint az ősmordvin állam nevét. Hivatkozott az orosz évkönyvekre is, amelyek megemlékeznek a mordvinok két fejedelméről. Ezek a hivatkozások helyesek. A mordvinok erza és moksa csoportja valóban elindult az önszerveződés útján. A mordvin államiságra azonban semmiféle történeti adat nem utal. Arra sem, hogy ennek az államnak Burtasz lett volna a neve.

A finnugor államok iránti vágyakozás része a nemzeti mitológia megteremtésének. Dicső ősöket kell találni, akikre büszkén lehet föltekinteni. Ez nagyon fontos dolog. Hozzájárulhat Oroszország finnugor népeinek fennmaradásához. E folyamat résztvevői, irányítói azonban nem riadnak vissza a történelem átírásától sem. Ettől azonban a vágyaik nem válnak valósággá.

Az óorosz állam viking alapítói: Rurik, Szineusz és Truvor (Ilja Glazunov festménye)
Az óorosz állam viking alapítói: Rurik, Szineusz és Truvor (Ilja Glazunov festménye)
(Forrás: http://www.glazunov.ru/231.htm)

Mit kíván az orosz nemzet?

Leginkább nyugalmat az ország népei között. A nagy birodalmakat azonban sokkal nehezebb uralni és irányítani, mint a kisebbeket. Sokan cibálják sokfelé, próbálnak kisebb-nagyobb darabokat leszakítani belőle. A probléma megoldásával kísérletező cár atyuskáktól és a trónfosztás után kormányzó utódoktól jutott korbács és mézesmadzag is az orosz birodalom népeinek.

A kis finnugor népek körében még föl sem merült az önálló állam alapításának ötlete, amikor 1932-ben az éber szovjet állambiztonsági szervek lecsaptak a finnugor anyanyelvű, népeik üdvén dolgozó értelmiségiekre. Koncepciós perben ítélték el őket. Ez volt a SZOFIN-ügy. A vád szerint az összeesküvők a finnugor népek felszabadítására törekedtek, összefogva az észt és finn reakciós körökkel (СОФИН= Союз освобождения финских народностей, azaz a ’finn népek felszabadításának szövetsége’). Az udmurt főkolomposok, élükön Kuzebaj Gerd költővel, finnugor föderatív államot kívántak létrehozni.

Persze, ebből semmi sem volt igaz. Voltak további perek is: Mordoviában „trockistákat és nacionalistákat” tartóztattak le. Később többeket kivégeztek. Kuzebaj Gerdet is. Mások a lágerekben haltak bele a nélkülözésekbe. A megfélemlített finnugor népeket manapság finomabb eszközökkel igyekeznek az orosz birodalmon belül tartani. A vékonyka mézesmadzag mögül azonban kilóg a vaskos lóláb.

A napokban zajlott a mordvin–orosz egyesülés ezer éves évfordulójának ünnepségsorozata. Az előkészületekről és az ezer év történelmi realitásáról korábban már írtunk a Rénhírekben. Augusztus 23–25. között lezajlottak az ünnepségek is. Az eseményre Szaranszkba érkezett Vlagyimir Putyin, orosz elnök is. Erről magyar összefoglaló is olvasható az interneten. Egy hír szerint a mordvin–orosz barátság ünneplésére Szaranszkba várták volna a finn, az észt és a magyar államfőt is (az oroszvilag.hu erről is beszámolt), azt azonban már nem tudjuk, hogy elküldték-e nekik a meghívókat. Mindenesetre, a finnugor államfők nem jelentek meg a mordvin fővárosban. Valószínűleg nem kívánták megünnepelni a mordvin–orosz barátságot. A finnek, észtek, magyarok ünnepelték már eleget az oroszokat, tudják, mivel jár az ilyesmi.

Követem a cikkhozzászólásokat (RSS)
Hozzászóláshoz lépjen be vagy regisztráljon.
8 Roland2 2014. december 25. 18:56

Finnugor birodalmi elképzelések:

" 1942 elején a Finnségi Szövetség ( Suomalaisuuden Liitto ) gondozásában szintén megjelentek Magyarország-témájú kiadványok. Artturi Kannisto átnézte a Suomalainen Suomihoz ( Finn Finnország ) érkező magyar leveleket, amelyek a magyar rokonok gratulációit tartalmazták, részben a finnek háborús sikereihez, de elsősorban Äänislinna.megszállásához gratuláltak. (....) A budapesti finn követségen dolgozó T.A. Heikkilä és a kutatói csere keretében 1941-től 1943-ig Magyarországon tartózkodó Lauri Kettunen szintén megszólalt a lapban, ráadásul a keleti fronton történt "meglepetésekről" ( az oroszok ellentámadása 1942 nyarán ) és a magyarországi bizonytalanságokról is tudósítottak. (....) Anélkül, hogy Heikkilä megemlítette volna, hogy a magyar gazdaság Németország élelmezőjévé vált, a horizonton egy magyar birodalom körvonalazódását vélte felfedezni. Az egykor "csüggedt" Magyarország helyére egy "boldog" Magyarország lépett. Kettunen hitt abban, hogy a háború már befejeződött, és a finn hősi halottakat minden nehézség nélkül el lehet temetni Karjala földjébe. Kettunen magasröptű tervekre utalt, miszerint a vepszék által lakott területeket Finnországhoz csatolnák,az inkeriek lakta területen pedig az oroszok helyére tveri karjalaiakat telepítenének. A tervek szerint a későbbiekben még további finnugor államokat hoznának létre keleten. Nagy Iván , a Magyar-Finn Társaság tagja még ennél is tovább ment. A baráti társaságok lapjában azt javasolta, hogy Finnország és Észtország egyesüljön,így nemcsak a Nagy-Finnország, henem egyenesen egy Finn Birodalom jönne létre. Amennyiben Németország elfoglalja a Kaukázust,létrejöhetne az ún. " Magna Finnország" , amely Észtországtól az Urálig terjedne. A birodalomban 23,4 millió lakos élne, nagy többségük finnugor származású lenne, területe pedig 3 715 400 négyzetkilométert tenne ki. Az oroszokat Szibériáig üldöznék. Ez lényegesen megkönnyítené a hosszú idő óta szünetelő oroszországi kutatóutak megvalósítását - végre régészeti módszerek segítségével is fel lehetne deríteni a finnugor népek őstörténetét.(....) Virányi könyve, A finn-ugor népek élettere ( 1942 ), amely a szocializmus évei alatt be volt tiltva,a Turáni Társaságban a háborús években kialakult megalomán elképzeléseket foglalta össze. A Turán című lap irodalomkritikusa Virányi művében a finnségi népek közösségi szellemnek legjobb kifejezőjét látta. A Szovjetunió szétesése esetén a széleskörű turáni-ugor "életteréről" szőtt álmok beteljesülése igen valószínűnek tűnt. Virányi könyvének mottójául Zempléni Árpád Turáni dalok ( 1910 ) című művéből a "Keletre, magyarok !" sort választotta ,továbbá Eino Leino Turáni bárd című versét, melyet Vikár Béla Viipuri és Tallinn felszabadulása után lefordított magyarra. Viipuri és Tallinn megmenekülését Virányi a Szovjetunió területi "újrarendezését" előrevetítő "sorsfordulónak" tartotta.

Virányi példaképként állította az "északi" ( német és finn ) "egészségtől kicsattanó" ifjúságot , amelyet történelmi erőnek tartott, míg Európa többi részét degenerált tömegnek nevezte. Ezek az "életerővel teli" hősök levetették egyetemi öltözetüket és hozzáláttak a turáni nagypolitika megvalósításához, aminek következtében az "európai történelem színpadán" ( "előbb-utóbb" ) új finnugor államokat hozhatnak létre.Virányi szerint a Szovjetuniót nem érné nagy veszteség, ha elveszítené a Baltikumot és a kis ugor népeket ( pl. a karjalaiakat és a Leningrád közelében élőket ). E népek ún. "haláltere" így "élettérré" változna, és bebizonyíthatnák "faji" képességeiket, miután Európa határát az Urálig tolták ki. Virányi szerint elegendő, ha a fenti változtatásokhoz kikérik az "árják" engedélyét, ugyanez érvényes arra a kérdésre is, hogy lehetne-e Finnország keleti határa Kuola-Kemijoki-Ääninen-Syväri-Ladoga-tó vonal, az ettől nyugatra eső terület tehát "tisztán" finn "élettér" lenne.Mivel a nyugati hatalmak és a Népszövetség nem talált megoldást a keleti "problémára", a fegyverek vették át a főszerepet, hiszen a magyarok és finnek háborús célkitűzései megegyeztek,igyekeztek kiüldözni a szlavizmust Európából, eltörölni a cirill ábécét, a kis rokon népeket pedig a katolikus vallásra téríteni. A finnugor népek erdői és bányái gazdagíthatnák a világot,Magyarországon és Finnországban pedig műveltségre tanítanák őket. Virányi a következőképpen foglalta össze a történelem tanulságát: amit Nagy Péter felépített, azt a finnugor népek most elpusztítják, és nagy "fajként" egyesülnek. 1942-ben Virányi komolyan hitt abban, hogy a fenti terv megvalósul.

Virányi könyve nagy hatást gyakorolt a Turáni Társaság egyes tagjaira. Az egyik kritika szerint a mű "egyenesen a lélekbe vágott", és úttörő munkának számított a finnugor és turáni népek faji kérdéseinek területén. A Virányi által lefestett Szovjetunió területi újrarendezését "feltétlenül" meg kellett valósítani,hiszen a kis rokon népeket a perifériákra üldözték,ahol boldogtalanok voltak. Jobb életteret érdemeltek,művelhető földeket, hiszen bebizonyították gyarapodási képességüket. Ha a vogulok vagy az osztjákok nem is, azonban a Balti-tenger mentén élő finnek mindenképpen kiérdemeltek további területeket,hogy egy új, nagy államtömböt alkotva az "Új Európa" részét képezhessék. (...) Azt képzelték, hogy létrejöhetne egy "Volgai-Uráli állam", ahol 6,6 millió turáni, 3,4 millió finnugor, 4,5 millió orosz, és 0,5 millió egyéb nép élne. Természetesen a finnugor népeké lenne a vezető szerep. Magyarországon tehát előre végiggondolták a Szovjetunió felbomlása után létrejövő "új-kelet" helyzetét. 1942-ben a háborús helyzetet olyan kedvezőnek tartották, hogy a németek kaukázusi támadásával kapcsolatban azt feltételezték, az véget vet a "régi Oroszországnak". A "végleges győzelembe" vetett hit egészen 1943 elejéig élt a néprokonsági szakemberek körében is."

( Anssi Halmesvirta - Kedves rokonok - Magyarország és Finnország 1920-1945 Napkút Kiadó 253.,254., 261.,262,. 263., old. )

7 zegernyei 2012. szeptember 6. 05:12

@Roland2: Valóban nem derül ki a cikkből, hogy a burtaszok nem voltak finnugorok. A téma kifejtésére itt nem volt hely. Bővebb információk itt találhatók: finnugor.elte.hu/index.php?q=burtasz

Én is ezt használtam.

6 anokó 2012. szeptember 5. 12:31

@Maki75: Finnugria valóban nem létezett. Forrásaim szerint Finnbugria volt a neve, fővárosa pedig Abani. Innen származnak a finnbugrisok. Tudod, ők azok akik pontosan annyit tudnak a magyar nyelv eredetéről, mint a Tudományos Akadémia nyelvészei, vagyis semmit.

5 zegernyei 2012. szeptember 5. 08:21

@siposdr: Valóban Minorszkij. Viszont így senki sem találja meg a katalógusokban. A tudományban Minorskyként vált ismertté.

4 Maki75 2012. szeptember 4. 15:08

A finnugor mind kategória egy nyelvészeti műszó. Finnugria soha nem létezett...

3 Roland2 2012. szeptember 4. 13:20

Bocs,javítok :,mi bizonyítja,h. nem voltak finnugorok ?

2 Roland2 2012. szeptember 4. 13:09

"Összefoglalva tehát: a burtaszok eredendően nem voltak finnugorok." Lehet,h. velem van baj,de számomra a cikkből nem derült ki,h. mi cáfolja ezt ?

Egyébként a kazár és a kazah népnévnek etimológiailag van köze egymáshoz ?

1 siposdr 2012. szeptember 4. 13:06

Владимир Фёдорович Минорский ugyan az 1917-es októberi felkelés után nyugat-európai emigrációba vonult, azonban a nevét a magyar helyesírás szabályai szerint Vlagyimir Minorszkijnak kell írni.

Információ
X