A számik elfinnesedése ugyan évszázadok óta tart, de különösen a második világháború után gyorsult fel. Bár már a hatvanas évek óta igyekeznek tenni a nyelv megőrzéséért, a helyzet mára igen aggasztóvá vált. A számi nyelv védelmében hozott intézkedések eddig elsősorban a hagyományos számi nyelvterületre összpontosítottak, holott a kétezres évek óta nyilvánvaló, hogy egyre több számi költözik a városokba. A számítások szerint a számi gyerekekek 70%-a a számi területeken kívül él. A kormány a tavalyi évben indított projektet a számi nyelv felélesztésére. Első lépésben egy munkacsoport jelentést készített a helyzetről.

A bizottság szerint mindhárom Finnországban beszélt számi nyelv, az északi számi (régebbi nevén norvég lapp), az inari számi és a koltalapp is veszélyeztetett helyzetben van. Különösen az utóbbi két, csak Finnországban beszélt nyelvjárás helyzete aggasztó. (A kolta számit eredetileg a mai Finnország területén nem beszélték: a koltákat a második világháború idején evakuálták a szovjetek által akkor elfoglalt területekről.) A kialakult helyzetért főként a számi nyelvek oktatását és a napköziket, illetve a számik lakóterületükről való elkötözését okolják.

Az oldal az ajánló után folytatódik...

A munkacsoport javasolta az oktatás helyzetének javítását, elsősorban a számiul beszélő óvónők és tanítók, tanárok számának növelését, különösen a számik hagyományos lakóterületén kívül. Ma már a számik, és így a számi gyerekek több mint fele az eredeti számi lakóterülettől (mely az ország legészakibb részében található) távol él. Ezeken a területeken rendkívül nehéz számi nyelvű oktatást biztosító intézményt találni.

– A legfontosabb lenne az iskoláskor alatti gyerekek számi nyelvű oktatása az egész országban, különösen az olyan városokban, mint Helsinki, Oulu és Rovaniemi, ahol sok számi él – nyilatkozta  Irja Seurujärvi-Kari, a bizottság tagja.

Jukka Gustafsson oktatási miniszter ígéretet tett, hogy a szükséges változásokhoz még ebben a kormányzati ciklusban előteremtik a pénzt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a probléma elsősorban nem pénzkérdés: elsősorban a politikai és a kulturális kérdés.

Helsinki környékén ma csak néhány óvodában dolgozik számiul tudó nevelő, miközben több száz számi gyerek élhet a körzetben. Közülük azonban otthon is csak néhányan használják a nyelvet. Ha az egyik szülő finn, akkor otthon is finnül beszélnek, így a gyerek nem tanul meg számiul.

Nem sokkal jobb a helyzet akkor sem, ha a gyerek a családban megtanul számiul.

– Ha a családon kívül nincsen támogatás és oktatás, akkor a nyelv nem öröklődik át a következő generációra. Ha pedig a következő nemzedék már nem beszéli a nyelvet, a nyelv kihal – mondja Seurujärvi-Kari.

Szerinte a szülők tisztában vannak a helyzettel, és szeretnének rajta változtatni.

Az inari és a kolta számit csak néhány százan beszélik. Kolta számi oktatásban jelenleg az egész ország területén mindössze öt általános iskolás részesül.

Jó hír viszont, hogy januárban volt a Helsinki Egyetemen az első számi nyelvű doktori védés: Irja Seurujärvi-Kari védte meg értekezését.

Források

Työryhmä esittää parannuksia saamen kielen opetukseen

Saamen kielen elvyttämisellä on kiire (videóval!)